KSH: többen születtek és többen is haltak meg, mint egy éve
Többen születtek és többen is haltak meg 2015 első két hónapjában, mint egy éve ugyanebben az időszakban, továbbá többen is kötöttek házasságot - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett gyorstájékoztatójában.
2015. április 23. 09:37

Az MTI-nek küldött közlemény szerint idén januárban és februárban 14 640 gyermek született, 3,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Idén tehát 504-gyel több gyermek született, mint tavaly ebben a két hónapban.

A halálozások száma 25 469 volt, ami az egy évvel ezelőtti azonos időszakhoz viszonyítva nagy mértékben, 18 százalékkal emelkedett. Az idei év első két hónapjában tehát 3945-tel többen haltak meg, mint 2014 januárjában és februárjában.

A KSH elemzése szerint a jelentős halálozási többlet hátterében a tetőző influenzajárvány és az előző év alacsony bázisértéke állhat.

Mivel a halálozások száma nagyobb mértékben emelkedett, mint a születéseké, a természetes fogyás a 2014. január-februári 7388-cal szemben 2015 első két hónapjában 10 829-re nőtt. A KSH összegzése szerint ez azt jelenti, hogy a természetes fogyás adata (amelybe nem számolják bele a migrációt) 3441-gyel több az egy évvel korábbinál. A természetes fogyás - 2,2 ezrelékponttal - 6,8 ezrelékre emelkedett.

A gyorsjelentés szerint a házasságkötések száma január-februárban emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az anyakönyvezett 2570 házasságkötés 5,6 százalékkal, 136-tal haladta meg az előző évi azonos időszakot. A házasságkötési arányszám 1,6 ezrelékes értéke 0,1 ezrelékponttal magasabb volt, mint egy évvel korábban - közölte a KSH.

A KSH adatsora szerint ezer lakosra 9,2 élveszületés és 16 halálozás jutott. Az előbbi 0,3, az utóbbi 2,5 ezrelékponttal magasabb a 2014 január-februárinál.

Az év első két hónapjában ezer élveszületésre 4,6 csecsemőhalálozás jutott, ez 0,6 ezrelékpontos csökkenést jelentett az előző év január-februárihoz képest.

MTI nyomán
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó