A helyiek dönthetnek a fejlesztési források elosztásáról
A kormány által meghirdetett "modern városok" program célja, hogy a következő években a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat elsősorban a helyiek döntése alapján osszák szét - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Eger Televíziónak adott, hétfőn sugárzott interjúban.
2015. április 13. 21:28

A miniszterelnök - aki pénteken tárgyalt Heves megye székhelyén Habis László (Fidesz-KDNP) polgármesterrel és Nyitrai Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselővel - kifejtette: korábban Budapesten döntötték el szakértők, hogy kinek, mire van szüksége, "ezen változtatni kell". A kormányban van "egy kis vidékies beütés", fontosnak tartják, hogy ott dőljenek el a dolgok, ahol az emberek élnek - hangsúlyozta.

Mintegy ezerkétszáz milliárd forintnyi uniós fejlesztési pénzt biztosít a kormány a megyéknek és a megyei jogú városoknak - emelte ki.

A miniszterelnök elmondta, a fejlesztések célja az, hogy 2018-ra Magyarországon elérjék a teljes foglalkoztatottságot, "minden életerős, dolgozni tudó ember" ne segélyből, hanem munkából tudja fenntartani magát és családját. Ehhez munkahelyekre van szükség, ezért azt kéri a polgármesterektől, hogy vegyék előre azokat a fejlesztési terveket, amelyek munkahelyeket hoznak létre - tette hozzá.

A kormányfő szerint kétfajta város van ma Magyarországon: az egyiket el lehet érni autópályán vagy autóúton, és az ott lakók úgy érzik, részei az ország vérkeringésének. A másik típusú város lakói azonban úgy gondolják, perifériára szorultak, mellékvonalon, az árnyékban, a fő irányoktól elvágott zugban élik életüket, és nem tudnak kitörni az elszigeteltségből - tette hozzá. Eger is ez utóbbi csoporthoz tartozik, mert bár nem teljesen elszigetelt - hiszen kiemelt turisztikai célpont -, de sok igazság van abban, hogy az ipar nem tud települni.

A kormány ezért támogatja a polgármester által ismertetett fejlesztési tervet, hogy 2018-ig megépüljön az Egert az M3-assal összekötő gyorsforgalmi út, amely harmincmilliárd forintos beruházás. Egy ilyen tervnek rengeteg bürokratikus akadálya van, ezért a kabinet nemrég elfogadott egy "gyorsító csomagot", amelynek köszönhetően 2018-ra megépül a négysávos út - jelentette ki.

Orbán Viktor elmondta, hogy olyan fejlesztéseket támogatnak, amelyek később bevételt hoznak az adott városnak. Eger bevételeit átvizsgálva kiderül, hogy bár turisztikai városként könyvelik el, vannak ipari hagyományai, komoly ipari teljesítmény áll mögötte, és bevételeinek tekintélyes része a déli ipari övezetben elhelyezkedő cégektől származik. Ezért a gyorsforgalmi út és az egri vár fejlesztése mellett abban is támogatják a várost, hogy ipari övezetének területét - állami tulajdonú földterület átadásával - húsz hektárra bővítsék, és ipari parkká minősítsék - közölte.

A kabinet hangsúlyt helyez a sporttámogatásokra, a fiatalok egészségének megőrzésére - jelentette ki, hozzátéve, hogy Egerben - ahol sikeres a vízilabdacsapat és az úszószakosztályok is fejlődnek - épüljön egy nemzetközi úszó- és vízilabdaközpont mintegy hatmilliárd forintból. Egy olyan városban, ahol rengeteg gyermek sportol, nincs értelme csupán egy-két medencét építeni, "álmodjunk nagyobbat, csináljuk meg rendesen" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

hirado.hu - MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Uralkodók földi maradványait azonosították a kutatók
    Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek között - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
  • Az akarat újra építi a falakat
    A Kovácsi Bazilika országos és nemzetközi jelentőségű. A konkrét tervezést meg kell előzze egy – minél teljesebb körű – régészeti kutatás és feltárás, hiszen a Bazilika és az azt körbeölelő cinterem (temető) vasúti töltés alatti része még teljesen ismeretlen. Nem kizárt, hogy a magyar történelem jelentős leletei, tárgyai kerülnek még elő – véli Rainer Péter.
  • A baloldal diktatórikus hajlamú
    A glaszékesztyűs magyar rendszerváltás és annak következményei (4. rész)
MTI Hírfelhasználó