Boros: Athén technikai KO-val is veszíthet
Görögország „kizuhanhat” az eurózónából - mondta a Ma reggelben a közgazdász, aki nem vár sokat az S&P várhatón ma megjelenő Magyarország-besorolásától, mert szerinte a hitelminősítők „leragadtak” a pályán, és a piac, amelyre olyan szívesen hivatkoznak, már rég sokkal jobban értékel minket.
2015. március 20. 11:35

Görögország ígéretet tett a pénzügyi mentőcsomaghoz szükséges intézkedések felgyorsítására, a reformelképzelések előterjesztésére. Ezt a német kancellár jelentette be Brüsszelben, miután több uniós vezető társaságában tárgyalt a görög kormányfővel. Angela Merkel hozzátette: az euróövezet pénzügyminiszterei hamarosan áttekintik a görög reformterveket. A német vezető nem jelölt meg határidőt az Athénnak szánt pénzügyi támogatás folyósítására. Hangsúlyozta: ez a reformjavaslatok pozitív értékelésétől függ.

Athén egyszer már kapott egy 100 milliárd eurót elengedő, a banki veszteségeket pedig kipótló csomagot, a most négy hónappal meghosszabbított lehetőség pedig arról szól: a görögök lejáró banki adósságainak nagy részét átveszi az a mentőcsomag, amelyhez a pénzt az EU-tagországok, legnagyobb részt a németek adták, nem véletlenül ideges most Berlin, hiszen, ha Athén nem hozza a szigorításokat, reformokat, egyre nagyobb lesz az esély arra, hogy nem tudnak fizetni - magyarázta a pénteki Ma reggelben Boros Imre.

Az ígért reformokról a közgazdász azt mondta, a tipikus megszorításoknak (nyugdíj- és bércsökkentés, kirúgások) a közhangulat miatt nincs sok esélye, a görögök inkább a privatizáció oldalán (kikötők, nagyobb cégek) lesznek majd engedékenyebbek. Ha azonban ez sem sikerül, Görögország technikai KO-t kaphat és „kizuhanhat” az eurózónából - tette hozzá. Erre az esetre készülve Athénnak most devizatartalékokat kellene felhalmoznia olyan országokból, amelyek hajlandók megfinanszírozni a kezdőtőkét, hogy, ha kell, mindent készpénzért vásárolhasson.

Az S&P várhatón ma megjelenő Magyarország-minősítésétől Boros Imre nem sokat vár, inkább csak mosolyog, szerinte ugyanis a hitelminősítők kicsit „leragadtak” a pályán, és a piac, amelyre olyan szívesen hivatkoznak, már rég sokkal jobban értékel minket, és sokkal többet vár Magyarországtól, mint gondolnák.

A 7,5 százalékos kockázati felártól mostanra eljutottunk az 1,2 százalékig, ha valamelyik cég most mégis visszaadná befektetői besorolást, az még fél százalékot hozhatna, ami 10 milliárdokat hozhatna az államkasszának. Erről egyelőre azonban nincs szó, egyes befektetői érdekek ugyanis nem engedik az osztályjavítást, a befektetői kategóriát, de – ismételte meg Boros – ennek már egyre kisebb a jelentősége. Az a hivatkozás, hogy az öt éve tartó magyar gazdasági növekedés nem fenntartható, mindenesetre már komolytalan - tette hozzá. 

MTI
  • A botránykoalíció cinikus stratégiája
    Orbán Viktor Magyarország történelmi távlatokban is leggyűlöletesebb, leghazugabb ellenzékével szemben áll helyt.
  • Csütörtökön kezdődik a fiatalok oltása
    Hétfőtől szerdáig foglalhatnak oltási időpontot online a 16-18 éves regisztráltak, az oltásuk csütörtökön kezdődik - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs hétfői online sajtótájékoztatóján.
  • Varga Mihály: Ösztönző fiskális hozzáállásra van szükség
    Segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig; a kormány egyensúlyra törekszik, de 2022 még a mérsékelt hiánycsökkentés éve lesz - hangsúlyozta a pénzügyminiszter a Portfoliónak adott, hétfőn közölt interjújában, ahol azt is elmondta, nem lát túlfűtöttségi kockázatot a gazdaságban.
MTI Hírfelhasználó