Mert ha nyilatkozol, nem járunk utána, hogy ki vagy, mit és miért mondtál, csak kicsinálunk! Kiröhögünk, még a neveddel is viccelődünk, felrúgva minden emberileg elvárható morális értéket! És végképp ne merészelj KÉTSZER nyilatkozni, mert akkor fideszbérenc-álutcaembere leszel, akit szégyen súlyt, és megvetés kísér szánalmas élete hátralévő részében!

Szegény Székely Ond! Nem tudta mit cselekszik, amikor tavaly ősszel a híradónak nyilatkozott. Ő is áldozata lett a beteges közmédia fétisben szenvedő sajtó nemtelen támadásainak.

Mielőtt tovább lépnénk, fontos lenne tudni, hogy vajon a Kedves Olvasó azonnal elhitt mindent a 444.hu újságírójának, aki egyébként meg sem kereste kérdéseivel az MTVA-t? Még a cikk megírása után sem? Mert lehet ám, hogy van egy “másik oldal”, másik olvasat! Mi a helyzet azzal? Mi van, ha nem “fosztogattak”, hanem tényleg “osztogattak”? Mi van, ha a közmédia semmilyen törvénybe, etikába, morálba ütközőt nem tett?

Aki nem kíváncsi, ne is olvassa tovább, az alábbiakat a többieknek szánjuk:

Székely Ond nem dolgozik sem az MTVA-nak, nincs sem szerződéses, sem megbízásos viszonya a céggel, a cikkben egyébként pontatlanul megnevezett, és már nem is létező Pécsi Médiaközponttal sem. A riportot készítő Németh Krisztina tavaly ősszel talált rá, pont ahhoz az anyaghoz keresett érintettet, amelyben aztán Ond szerepelt is. A riporter elmentette - az egyébként kifejezetten kedves, szerény és segítőkész - fiatalember telefonszámát, minden normális riporter így tenne, hátha jól jöhet máskor is. Persze, talán egy másik országban, talán “in a galaxy, far far away”, de nem itt!

Szégyen a magyar sajtónak, hogy le kell írnunk: Székely Ond papírokkal is tudná bizonyítani, hogy valóban lakást keresett, a riportban megjelenő ingatlanos is valódi, vagyis minden úgy van, ahogy az anyag bemutatta!

Székely Ondnak minden indoka meglenne arra, hogy az összes, a nevével, helyzetével élcelődő, félinformációkat tálaló sajtóorgánumtól elégtételt vegyen, de szerintünk csak élni szeretné az életét, még talán az is elég lenne neki, ha mondjuk a 444.hu-tól felhívná valaki, és annyit mondana: “bocs”.

Ez azonban nem fog megtörténni, hiszen a 444.hu - mint fentebb írtuk - még azt sem tette meg, hogy a cikk megírása előtt érdeklődjön a riport készítésének körülményeiről. E sorok írásáig szinte minden nagyobb internetes portál átvette a 444.hu csúsztató és hangulatkeltő cikkét, egyedül a Bors jelentkezett az MTVA-nál kérdéseivel, korrektül megadva lapzártája idejét a válaszra.

Székely Ond története egy újabb adalék ahhoz, amit csak ajánlani tudunk a kedves olvasóknak: ha nem szeretnék mások féligazságait szolgai módon magukévá tenni, “hallgattassék meg a másik fél is.”

Például úgy, hogy ezt a cikket megosztják.