A négyek ragaszkodnak a minszki megállapodásokhoz
A normandiai négyek ismét tárgyaltak telefonon a február 12-i minszki megállapodásokról, hogy megpróbálják megmenteni a kelet-ukrajnai tűzszüneti egyezséget. A nemzetközi reakciók alapján ugyanakkor nincs esélye annak, hogy az ukrán elnök kezdeményezésének megfelelően ENSZ-békefenntartók ellenőrizzék a frontvonalat.
2015. február 19. 20:42

A francia elnöki hivatal bejelentése szerint Párizs, Berlin, Kijev és Moszkva megegyeztek, hogy újabb nyomásgyakorlással próbálnak érvényt szerezni a tűzszüneti megállapodásnak. A négy ország vezetői elítélték a tűzszünet megsértését, és egyetértettek abban, hogy a Minszkben elfogadott intézkedéseket "szigorúan és a maguk teljességében" foganatosítani kell, valamint "megvizsgálták a debalcevei események következményeit".

A német kormányszóvivő szerint Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök egyetértett abban, hogy a tűzszünetre és a nehézfegyverek visszavonására vonatkozó megállapodások "átfogó megvalósításához konkrét lépések" szükségesek az EBESZ felügyelete mellett, és a fogolycserének is meg kell kezdődnie. Vlagyimir Putyin "megígérte", hogy mindennek érdekében latba veti befolyását az oroszbarát szakadároknál - tette hozzá Steffen Seibert. Porosenko ukrán elnök szerint nem kellene azt a látszatot kelteni, mintha a Debalcevénél történtek megfelelnének a minszki megállapodásnak. Sajtószolgálatának közlése szerint sürgette tárgyalópartnereit, hogy dolgozzanak ki pontos garanciákat arra az esetre, ha ismét megpróbálnák megsérteni az egyezséget. Porosenko ezen a fórumon is szóba hozta, hogy Kijev azt szeretné, ha ENSZ-békefenntartók ellenőriznék a frontvonalat és az ukrán-orosz államhatárnak a szakadárok által felügyelt szakaszát. A legjobb megoldásnak azt tartaná, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának égisze alatt az Európai Unió küldene rendőri missziót a kelet-ukrajnai térségbe.

Az ukrán elnök később - Johannes Hahnnal, az európai szomszédságpolitika és bővítési tárgyalások ügyében illetékes EU-biztossal közösen Kijevben tartott sajtótájékoztatóján - leszögezte, hogy "Oroszország mint agresszor állam" nem vehet részt békefenntartó műveletben. Moszkva ellenzi nemzetközi békefenntartók bevonását a délkelet-ukrajnai rendezésbe. Oroszország ENSZ-nagykövete és az EBESZ-hez akkreditált állandó képviselője is felszólalt Kijev kezdeményezése ellen, hogy békefenntartókat vonjanak be a délkelet-ukrajnai rendezésbe. Alekszandr Lukasevics, az orosz külügyminisztérium szóvivője pedig emlékeztetett arra, hogy a minszki egyezség szerint a nehézfegyverzetek visszavonását az EBESZ fogja ellenőrizni az összekötő csoporttal közösen. Nyugati szakértők felhívják a figyelmet arra: nem várható, hogy az ENSZ BT-ben vétójoggal rendelkező Oroszország megszavazza a világszervezeti felhatalmazást egy EU-misszió kiküldéséhez. Catherine Ray, az unió külügyi szolgálatának a szóvivője rámutatott: már a térségben tartózkodik az EBESZ, azzal a feladattal, hogy figyelemmel kísérje a helyzet alakulását. A minszki megállapodás - tette hozzá - nem rendelkezik uniós rendőri misszió kiküldéséről.

Az Európai Unió páncélozott járművekkel és műholdas megfigyeléssel támogatná a tűzszünet betartását - mondta egy magas rangú uniós tisztviselő Rigában, az uniós védelmi miniszterek informális találkozóján.  Valódi veszélynek nevezte a brit védelmi miniszter, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a balti köztársaságok destabilizálásával teheti próbára a NATO kollektív védelmi elkötelezettségét. Michael Fallon, aki a két nagy konzervatív brit napilap, a The Times és a The Daily Telegraph újságíróinak nyilatkozott, kijelentette: attól tart, hogy Putyin kibertámadásokkal, beszivárgó álcázott katonai alakulatokkal, propaganda-hadviseléssel próbál etnikai feszültségeket szítani, csakúgy, ahogy az ukrajnai konfliktus korai szakaszában tette. Nagy-Britannia és Spanyolország továbbra is ellenzi az Ukrajnának való fegyverszállítást - erősítette meg a két ország külügyminisztere, kiemelve, hogy az ukrán válságot párbeszéd útján kell megoldani. Barack Obama amerikai elnök az előző héten kijelentette, hogy az amerikai fegyverszállítás Ukrajnának lehetséges lépés abban az esetben, ha kudarcot vallanának a válság rendezését célzó diplomáciai erőfeszítések.

Alapvető fontosságúnak nevezte az EU és a visegrádi országok egységét az ukrajnai helyzet ügyében Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök Orbán Viktor kormányfővel tartott varsói tárgyalásán. Kopacz rámutatott, hogy a rendszerváltozáskor a két országnak joga volt önállóan dönteni sorsáról, és nyomatékosította: ugyanolyan jog illeti most meg Ukrajnát. Elmondta, hogy a két nemzet "külső segítségnek köszönhetően" nyerte el a függetlenségét a rendszerváltás idején, ezért Lengyelországnak és Magyarországnak "becsületbeli kötelessége van" a most függetlenségükért harcoló nemzetekkel szemben. A lengyel kormányfő Lengyelország szempontjából alapvetőnek minősítette "Oroszország Ukrajna elleni agressziójának" elítélését.

Orbán Viktor a lengyel gazdasági kamara rendezvényén az ukrán válsággal kapcsolatban azt mondta: jól láthatóak az országok közti különbségek, miközben mindenki az európai egység fenntartását hangsúlyozza. A Kommerszant című orosz napilapnak adott interjúban pedig - amelynek néhány részletét már csütörtökön közölte az újság internetes oldala - azt mondta a magyar kormányfő: a minszki megállapodások alapján az EU és Oroszország képes rendezni kapcsolatait, és újjá is kell éleszteniük politikai és gazdasági együttműködésüket.

hirado.hu - MTI
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
MTI Hírfelhasználó