Erre a kiadásra a társasházban élőknek számítaniuk kell
Nehéz megegyezni abban, hogy mekkora közös költséget fizessenek a lakók, és kik, milyen arányban állják a halaszthatatlan felújítás költségeit.
2015. február 14. 12:50

A jogszabály kötelezően nem írja elő a társasházaknak felújítási alap képzését, ugyanakkor lehetőség van arra, hogy a saját szervezeti és működési szabályzatukban kötelező erővel kikössék - közölte Izsák Orsolya társasházi jogász a Kossuth Rádió Napközben című pénteki műsorában. Éppen ezért a lakóközösségeknek kell áttekinteniük a társasházak anyagi helyzetét, megvizsgálniuk, hogy milyen rövid, közép és hosszú távú műszaki felújításokra, állagmegóvó munkákra van szükség, amikre a közös költség mellé négyzetméter arányosan plusz összeget, felújítási alapot különítenek el - magyarázta.

A felújítási alap felhasználható hitelfelvételhez is, melynek állami felújítási hitel a neve. Az első öt évben 75 százalékos, a második öt esztendőben 50 százalékos kamattámogatást ad az állam - mondta Nagy Emil, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Baranya Megyei Szövetsége elnöke. Ha ez nem megy, akkor a társasházaknak lehetőségük van arra, hogy előtakarékosságot képezzenek, az is kedvezményes kamatozású, de időben el kell kezdeni - tette hozzá. Hirtelen probléma esetén banki hitelre van szükség, annak viszont erősebb feltételrendszere van; jelzálog kerülhet a lakásokra és olyan közgyűlési határozat kell hozzá, amelyet a tulajdonosok 75-80 százaléka megszavaz. Ezeket a költségeket általában tulajdoni hányad alapján kell megfizetni - világított rá Nagy Emil.

Fritz Péter okleveles épületgépész-mérnök a műsorban hangsúlyozta, hogy a karbantartások elmulasztása utólag mindig sokszoros kiadással jár, sőt ha hosszú ideig elmaradnak, akkor jóvátehetetlen károk is keletkezhetnek az épületekben. Szemmel is láthatóak a problémák, ha leválik a vakolat a homlokzatról vagy megroggyan a tetőszerkezet. Egy tetőcsere lakásonként többszázezer forintba kerül, nagyon bonyolult épületek esetében akár elérheti a félmillió forintot is. A homlokzat javítása is hasonló költségekkel bír, a pince fölötti födém fele annyiba, mint a tető, a lépcsőház kifestése, az ereszcsatornák cseréje pedig egyenként tízezrekbe kerülhet lakásokra vetítve - részletezte az okleveles épületgépész-mérnök.

Izsák Orsolya társasházi jogász szerint a felújítási alap létrehozásának kötelezőnek kellene lennie, mivel az ingatlanállomány olyan műszaki állapotba került, hogy már nem megengedhető, hogy ne tegyenek lépéseket a felújítás irányába. Úgy vélte, a tulajdonosok részéről tudatosságra van szükség, hogy megértsék, a közös költségen kívül, amely a ház kiadásait hivatott fedezni, a felújításra is félre kell tenniük, az is az ő dolguk; nem jelent kidobott pénzt évekig megtakarítani e célra.

Nagy Emil egy másik problémára is felhívta a figyelmet. Az egyre súlyosbodó gondok orvoslására valóban a felújítási alapok képzése és azok folyamatos töltése lenne a megoldás, ám a lakók egy jelentős része még a közös költséget sem képes fizetni - állapította meg. Ha egy lakó nem fizeti a közös költséget, bizonyos idő után jelzálog kerülhet az ingatlanra, és végrehajtási jogot is be lehet jegyeztetni rá. Három hónap után szólítják fel a nem fizető tulajdonost, a hatodik hónapot követően pedig közjegyzőn keresztül jelzálogot jegyeztetnek az ingatlanra, illetve fizetési meghagyást bocsátanak ki. Ha azonban banki kölcsönnel vagy NAV-tartozással rendelkezik, akkor azok megelőzik a társasházi ügyeket - húzta alá a Lakásszövetkezetek és Társasházak Baranya Megyei Szövetsége elnöke.

Kossuth Rádió/Napközben
MTI Hírfelhasználó