A Dohány utcai zsinagógába látogatott a német kancellár
Budapesti programja keretében hétfőn délután a Dohány utcai zsinagógát kereste fel Angela Merkel német kancellár.
Utoljára frissítve: 2015. február 2. 21:39
2015. február 2. 18:19

A német kormányfőt Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke és Frölich Róbert, a zsinagóga főrabbija fogadták a kapuban, majd az ATV élő tudósításának képei szerint Angela Merkelt körbevezették az épületben.

Ezt követően felkeresték a zsinagóga kertjét, ahol a budapesti gettó felszabadulását követően több mint 2300 embert temettek el tömegsírokban. Itt a német kancellár holokauszt-túlélőkkel is kezet fogott.

Ezt követően Heisler András a holokauszt magyar zsidó áldozatainak neveit tartalmazó Emanuel-emlékfához vezette a kancellárt, ahol Angela Merkel egy követ helyezett el. Ezután a zsinagóga mögötti díszterembe vezették a politikust, ahol a kancellár tanácskozott a magyarországi zsidó szervezetek vezetőivel.

* * *

Megköszönték Angela Merkelnek a magyarországi zsidó szervezetek vezetői a Dohány utcai zsinagógában tett hétfői gesztusértékű látogatását - közölte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) az MTI-vel. A német kancellár hétfői budapesti vizitjén a magyarországi zsidó közösségek vezetőivel is megbeszélést folytatott. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija szimbolikus jelentőségűnek, egyben jó hangulatúnak értékelte a találkozót.

A Mazsihisz tájékoztatása szerint az Angela Merkellel folytatott megbeszélésen Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, Deblinger Eduárd, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke, Guba Gergely a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség elnöke és Kálmán Gábor, a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség elnöke vett részt.

A magyarországi zsidó szervezetek vezetői röviden ismertették a magyarországi zsidóság helyzetét, bemutatták szervezeteit és intézményrendszerét. Beszéltek a holokauszttal kapcsolatos emlékezetpolitika feladatairól, különös hangsúllyal az oktatás és az oktatáspolitika kérdéseire. Ezenkívül szóba került a magyar egyházügyi szabályozás, a magyarországi zsidó vallási irányzatok esélyegyenlőségének garantálása. Külön szót ejtettek a magyarországi holokauszttúlélők szociális helyzetéről, valamint a német kormány által biztosított kárpótlás felhasználásáról - olvasható a közleményben.

Köves Slomó a találkozó után az MTI-nek elmondta, a beszélgetésen szó esett arról, hogy a mai Európában mennyire fontos a tolerancia és az erre történő nevelés.

Tájékoztatása szerint beszéltek a Tett és Védelem Alapítványról, amelyet három éve hoztak létre a zsidó közösségek az antiszemitizmus jelenségeinek feltérképezésére, az antiszemitizmussal szembeni jogi fellépésekre, és ami a legfontosabb, oktatási programok kidolgozására. Elhangzott, hogy fontos az együttműködés a zsidó közösségek között, hiszen e nélkül nem lehet hitelesen fellépni az antiszemitizmus ellen.

Az EMIH vezető rabbija kiemelte: a tapasztalat szerint a toleranciára személyes találkozásokkal, beszélgetésekkel lehet nevelni.

Köves Slomó a beszélgetésen megemlítette az EMIH által fél évvel ezelőtt elindított Zsidó mesék programot, azt a videosorozatot, amelyben egy-egy nem zsidó kulturális, közéleti személyiség meséli el saját találkozását a zsidósággal. Hozzátette: arra kérte Angela Merkelt, vegyen részt a program európai bővítésében, a kancellár pedig "nem zárkózott el az ötlettől". Heisler András az MTI-nek azt mondta, Angela Merkel személyében "szenzitív, nagyon felkészült és nyitott emberrel folytattak kötetlen hangulatú beszélgetést". Szó volt emlékezetpolitikai kérdésekről, arról, hogy a tavalyi konfliktusok után a Mazsihisz úgy látja, a kormány és a zsidó szervezetek egyaránt konszenzusra és kooperációra törekszik.

Heisler András tájékoztatása szerint elmondták Angela Merkelnek, hogy Magyarországon alapvetően verbális antiszemitizmus van, nem úgy, mint Európa sok más országában, ahol a szélsőséges iszlám által vezérelt, úgynevezett új antiszemitizmus. Magyarországon "tradicionális, történelmi antiszemitizmusról beszélhetünk" - fogalmazott. Hozzátette: elég nagy a különbség a kettő között, a magyarországi zsidó közösségeket mégis aggasztja, hogy úgy érzik, erősödik a verbális antiszemitizmus. A Mazsihisz elnöke kiemelte: ez akkor is probléma, ha "empirikusan nem lehet kimutatni növekvő antiszemitizmust", csak a közösség éli meg annak.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e kutatási, oktatási együttműködés a magyarországi zsidó szervezetek és Németország között, Heisler András elmondta, felajánlotta Angela Merkelnek, hogy német tudósok kutathatják a Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményét. Megjegyezte, hogy a levéltár és a könyvtár iratanyaga hetven százalékban német nyelvű. Javasolták továbbá a kancellárnak, hogy szervezzék meg a szarvasi nemzetközi zsidó táborban magyar zsidó és német nem zsidó fiatalok közös nyaralását, hogy a fiatalok "ne a holokauszton keresztül" ismerjék meg egymást. Elmondása szerint Angela Merkel kedvezően fogadta a kezdeményezést.

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó