Eltűnnek a deviza alapú lakáshitelek
Február elsejétől nem lesz deviza alapú lakáshitel, az ebből eredő gondok eltűnnek a hazai pénzügyi rendszerből - mondta Varga Mihály sajtótájékoztatóján.
2015. január 31. 12:28

A miniszter kiemelte: február elseje történelmi fordulónap, megkezdődik az elszámolás és a forintosítás, valamint hatályba lép a fair bankrendszerről szóló törvény is. A forintosítással 1000 milliárd forint tartozásnövekedéstől védte meg a kormány a lakosságot, az önkormányzatokat és az államháztartást - tette hozzá.

Kijelentette: a kormány és a Magyar Bankszövetség egyetértett abban, hogy a bankok a devizahitelek forintosításának végéig, illetve az elszámolás lezárásáig önkéntesen fenntartják a lakásértékesítési kvótarendszert.

Varga Mihály kiemelte: fennmarad a kilakoltatási moratórium, ezzel is segítik a nehéz helyzetbe került családokat.

Varga Mihály 2015 legfontosabb gazdaságpolitikai lépésének, eredményének nevezte a devizahitelek kivezetését.

Hangsúlyozta: a deviza alapú fogyasztói jelzáloghitelek kivezetésével 3600 milliárd forintot kitevő hitelállomány forintosítása történik meg, ezzel a lépéssel mintegy félmillió család otthonát védte meg a kormány a szélsőséges és előre nem kiszámítható árfolyamváltozásoktól. A bankok elszámoltatásának következtében 25-30 százalékkal csökkennek a hitelek törlesztő részletei is.

Varga Mihály azt mondta, valódi pénzügyi katasztrófát sikerült elhárítani, ha a kormány nem lépett volna időben, mintegy 700 milliárd forinttal nagyobb adóssággal kellene szembenézniük az embereknek. A forintosítással ugyanis sikerült megelőzni azt, hogy a svájci jegybank januári döntése miatt a devizahitelesek törlesztő részletei mintegy 20-25 százalékkal emelkedjenek.

Hozzátette: azzal, hogy a devizaadósságtól való kitettség csökkent, az állami gazdálkodás terhei is csökkentek, mert körülbelül 1000 milliárd forint árfolyamveszteségtől, azaz a tartozások ekkora összegű növekedésétől védte meg a kormány a lakosságot, az államháztartást, az önkormányzatokat. Arról is szólt, hogy maguk a bankok is jól jártak, mert a forintosítás nélkül a jövőben - a jelentős árfolyamváltozás hatására - a nem fizető adósok száma ismét emelkedett volna, a nem teljesítő hitelek mögé pedig újabb jelentős céltartalékot kellett volna félretenniük a bankoknak.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: megelégedéssel nyugtázta a kormány az Alkotmánybíróság csütörtökön közzétett döntését, miszerint a bankok elszámoltatásáról szóló törvény összhangban van az alaptörvénnyel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eddig pereskedő bankoknak is meg kell kezdeniük az elszámolást az ügyfeleikkel.

Emlékeztetett arra: az Országgyűlés tavaly ősszel devizahitelek forintosítása esetében az átváltási árfolyamot a svájci frank esetében 256,47, az eurónál 308,97, a japán jennél pedig 2,163 forinton határozta meg.

Elmondta: a devizahiteles, érintett ügyfelek március és április folyamán hivatalos értesítést bankjuktól az elszámolásokról, a forintosításról. Ha az ügyfél vitatja az elszámolást, a kézbesítéstől számítva 30 napon belül panaszt tehet a bankjánál. Ha nem sikerül megegyeznie az ügyfélnek a bankkal, a Magyar Nemzeti Bank égisze alatt működő Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat - fűzte hozzá a miniszter.

Varga Mihály rámutatott: a kormány a magyar emberek és családok védelme érdekében tett intézkedéseivel precedenst teremtett Európában, a Magyarországon megtett lépéseket napjainkban már a nemzetközi sajtó is dicséri.

A miniszter jelezte: olyan rangos gazdasági lapok, mint az Economist, vagy a Financial Times, is dicsérte cikkeiben a magyar kormányt, hogy idejében lépett, és megvédte a magyar lakosokat a svájci jegybank januári döntésének következményétől.

Varga Mihály egy lengyel lap ezzel kapcsolatos mondatait idézte fel, mely szerint a magyar példa azt mutatja, hogy az államnak joga van megvédenie polgárait a pénzpiacok mozgásaitól.

Kiemelte: a devizahitelek kivezetéséhez kellettek a kormány 2010 óta megvalósított következetes lépései, amelyekkel az előző szocialista kormányok hibás döntéseit próbálta korrigálni, jóvátenni azt, hogy például az előző kormányok nem szabályozták megfelelően a bankok hitelezési gyakorlatát. Kellettek a forintosításhoz a Magyar Nemzeti Bank lépései, rendezni kellett a jogi helyzetet, szükség volt a Kúria döntésére is.

Emlékeztetett a miniszter arra, hogy 2010-ben olyan magasak voltak a kamatok, hogy az átváltás nem jelentett volna igazi segítséget a devizahiteleseknek. Másrészt, az MNB teljes devizatartalékára szükség lett volna a forintosításhoz 2010-ben, ami beláthatatlan következményekkel járt volna a forint árfolyamára.

Varga Mihály végezetül hangsúlyozta: azóta a magyar gazdaság eredményei, mutatói miatt számottevően csökkentek a kamatok, így már sikerrel megvalósítható a forintosítás.

Varga Mihály egy kérdésre elmondta: a közelmúltban levelet írt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, amelyben szorgalmazta, hogy a parlament illetékes testületei a jegybank felügyelő bizottsága tagjainak megválasztásához minél hamarabb teremtsék meg a feltételeket, hozzák meg a döntéséket, hogy a Magyar Nemzeti Bank új felügyelő bizottsága megkezdje a munkáját. 

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A háborúk felelősei
    Kizárt, hogy Putyin (elemzést érdemlő) „dühe” ne játszott volna szerepet a támadási parancs előzményeként. Ő az, aki bármit csinált, a közvéleményt befolyásolni képes nyugati médiában csak és kizárólag negatív jelzővel illették, miközben elnöksége alatt a korábban szétzilált Oroszország újfent katonai és gazdasági hatalom lett – fogalmaz Földi László.
  • Adócsalásba bukhat bele a német kancellár
    Arról ír az AFP francia hírügynökség a Hamburger Abendblatt című német lapra hivatkozva, hogy a „CumEx Files" elnevezésű, adócsalási botrány kapcsán az ügyészség már vizsgálja Olaf Scholz német szociáldemokrata (SPD) kancellár e-mailjet. Scholz 2015. január 1-től lebonyolított elektronikus levelezését nézik át.
  • Orosz forrás: ezres nagyságrendű ukrán veszteség
    Több mint kézezer embert vesztett az ukrán fegyveres erők 14. gépesített dandárja Szoledar térségében az orosz és a Donyec-medencei szakadár szövetséges erők támadása következtében - jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.
MTI Hírfelhasználó