Hatalmas a szakadék a diákok között
Míg azonban legjobbjaink évről évre világsikereket érnek el, mintegy 16 ezer diák pedig konkrétan zseni, a nagy átlag teljesítménye továbbra is elkeserítő. Az iskolai mérések szerint egyre többen vannak az átlag alatt teljesítők, a 15 évesek ötöde funkcionális analfabéta.
2015. január 30. 10:18

Kiemelkedően teljesítettek a magyar diákok a tavalyi tudományos diákolimpiákon: a nemzetközi versenyeken 24 érmet gyűjtöttek be nyolc különböző tantárgyból. Annak érdekében, hogy a szociális hátrány ne lehessen a gyerekek sikerének gátja, a kormány folyamatosan növeli a tehetséggondozás forrásait: az idén a tavalyi dupláját, csaknem hárommilliárd állami forintot és további 1,2 milliárd forint uniós támogatást fordít a legjobb képességű tanulók fejlesztésére. Míg azonban legjobbjaink évről évre világsikereket érnek el, mintegy 16 ezer diák pedig konkrétan zseni, a nagy átlag teljesítménye továbbra is elkeserítő. Az iskolai mérések szerint egyre többen vannak az átlag alatt teljesítők, a 15 évesek ötöde funkcionális analfabéta. A szakképzésben tanulók lemaradása pedig egyenesen ijesztő: a legutóbbi kompetenciamérések szerint a 10. osztályos szakiskolások még a hatodikos általános iskolások szintjét sem érték el.

A magyar iskolások lenyűgöző eredményt produkáltak a múlt évi nemzetközi tanulmányi versenyeken. A legrangosabb megméretésnek számító tudományos diákolimpiákon nyolc tantárgyból összesen huszonnégy érmet szereztek, a legtöbb érmes helyezést matematikából érték el a diákok – derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) összesítéséből. A világversenyeken elért siker nem akármi: kémiából 75, informatikából 82, matekból 101 ország tanulói csaptak össze.

Az eredmények mögött természetesen a tehetséges tanulók felkészítő pedagógusainak áldozatos munkája is ott van. Kotek László 30 éve vezeti a középiskolásoknak szóló, diákolimpiára felkészítő szakkört a Pécsi Tudományegyetem Fizikai Intézetében, kezei közül az eltelt évtizedekben csaknem félezer fiatal került ki úgy, hogy egy életre elkötelezte magát a természettudományokhoz.

– Az itt szakköröző fiatalok közül sokan egyetemi tanárok, nemzetközileg jegyzett fizikusok lettek, két tanítványunk a Junior Príma-díjat is megkapta. Büszkék vagyunk, hogy már két akadémiai doktorunk is van. A mi diákunk volt például Szabó Attila, akik kétszer lett abszolút első a fizikai diákolimpián, ezt rajta kívül eddig senki nem érte el a világon – sorolja eredményeiket büszkén a mester.

Szerinte a siker titka a felkészítés kiszámíthatóságában, a pontosságában és a folytonosságában rejlik, abban, hogy – ahogy ő fogalmazott – a szakkörén 30 év alatt egy foglalkozás sem maradt el. Hozzátette: fontos az is, hogy nem pusztán azt tűzik ki célul, hogy a növendékek bekerüljenek a diákolimpiai csapatba, hanem megszerettetik a területet, vonzóvá teszik a fiatalok előtt. – Tanulóinkat főként a felsőfokú fizikatanulmányokra készítjük fel, felvillantva előttük a tudományos életpályát, a PhD-tanulmányok lehetőségét is – jegyezte meg Kotek László.

– A versenyeken elért eredmény alapvetően a diák egyéni teljesítménye, de rengeteg múlik a tehetség felismerésén és gondozásán, az iskola és a tanár munkáján – hangsúlyozta lapunknak a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban tanító Takács Márta, aki filozófiai diákolimpiára készít fel évek óta sikeresen diákokat, akiknek idegen nyelven kell helyt állniuk. Mint kiemelte, a tehetséggondozás során nem csak a nagy versenyekre és az oda bejutó tanulókra kell koncentrálni, mert minden eredmény egyaránt fontos. – Nagyon jó látni egy tanuló tehetségének kibontakozását. Ezért egyaránt örülök annak, ha az órán sikerül egy közönyös diák érdeklődését felkelteni, illetve annak, ha egy tanítványom jól szerepel tanulmányi versenyen – fogalmazott a tanárnő, akinek tanítványa ezüstéremmel tért haza a 41 ország diákjait felvonultató tavalyi versenyről.

Takács Márta kitért arra is, fontosnak tartaná, hogy az országos középiskolai tanulmányi versenyen (OKTV) elért eredményeket a felsőoktatási felvételin pluszpontokként érvényesíteni tudják a fiatalok. Jelenleg ugyanis erre nem minden tantárgyból van lehetőség, pedig a versenyre való felkészülés során hatalmas tudásanyagot halmoznak fel a gyerekek, amit szerinte érdemes lenne elismerni.

– Ami még minden évben elgondolkodtat, az az, hogy amikor már nem a hazai versenyről, hanem a nemzetközi diákolimpiai válogatóról van szó, mennyire sokan nem vállalják az idegen nyelvű megméretést. A filozófiai diákolimpián ugyanis angolul, németül, franciául vagy spanyolul kell esszét írniuk a diákoknak. Az OKTV-döntősök indulhatnak a válogatón, de általában csak minden második diák érzi magát késznek arra, hogy idegen nyelven is megméresse magát filozófiából – jegyezte meg a tanárnő.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tájékoztatása szerint az idén tizennégy tantárgy nemzetközi diákolimpiai versenyén vehetnek részt magyar csapatok a szaktárca támogatásával. A diákok április és augusztus között mérhetik össze tudásukat Észtországtól Thaiföldön át Indonéziáig a világ 14 országában. Úgy tudjuk, Magyarország 2019-re elnyerte a biológiai diákolimpia rendezésének jogát.

A tehetséggondozást kiemelten kezeli a kormány, a köznevelésben minden évben milliárdos forrást különít el erre a célra. A pénzből persze nemcsak a versenyfelkészítéseket támogatják, de tehetségműhelyek, tanodák, mentorprogramok működtetésére, pedagógus-továbbképzésre, bentlakásos tehetséggondozó táborra vagy éppen iskolai témahetek megrendezésére is nyerhetnek pénzt az általános és középiskolák.

A 2008 óta futó Nemzeti tehetségprogramra a 2015-ös központi költségvetés a tavalyi ráfordítás dupláját, összesen 2,8 milliárd forintot biztosít. Novák Katalin családügyi államtitkár szerint fontos, hogy minél fiatalabb korukban felismerjék a családjukban, az óvodákban, iskolákban a kiemelkedő képességű gyerekeket, mert így nagyobb lesz az esélyük arra, hogy sikeresekké váljanak. A program idei pályázati kiírásairól tartott január eleji tájékoztatóján az államtitkár kiemelte: ugyan a tehetséggondozás nem felzárkóztató program, de adott esetben, például egy rossz anyagi helyzetű család esetében, kompenzációként akár extrasegítséget is kell nyújtani a gyerek tehetségének kibontakozása érdekében.

Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének (Matehetsz) ügyvezető elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy szakemberek szerint a jelenleg 1,6 millió óvodás- és iskoláskorú fiatal közel egy százaléka, vagyis mintegy 16 ezer fiatal az európai vagy nemzetközi szintű képességű, „zseni típusú” tehetség, további 20 százalékuk pedig egy-egy területen rendelkezik valamilyen különleges tehetséggel. Emlékeztetett, hogy az uniós forrásból megvalósuló, Tehetséghidak elnevezésű programban az utóbbi két évben kétmilliárd forintot használhattak fel csaknem húszezer gyermek fejlődésének támogatására, de az Emmi kezdeményezésére a kormány tavaly nyáron döntött arról, hogy lehetővé teszi a program kiterjesztését, így további 1,2 milliárd forinttal bővült a felhasználható forrás.

Noha egyre több iskolás kap személyre szabott segítséget a tehetsége kibontakozásához, a magyar diákok összteljesítménye egyelőre elmarad az OECD-átlagtól.

A legutóbbi, 2013-ban publikált PISA-eredmények szerint sajnos minden területen (szövegértésből, matematikából és természettudományból is) nőtt a rosszul teljesítő diákok aránya a megelőző évekhez képest, a digitális szövegértés terén pedig az utolsók között végeztek a magyarok.

A vizsgálat feltárta azt is, hogy Magyarországon 20 százalék a funkcionális analfabéták aránya a 15 éves diákok között, a nagyon gyengén teljesítők aránya pedig 28 százalékra emelkedett a 2009-es 23 százalékról. A felmérésben részt vevő országok közül az utolsó előtti helyen állunk a tekintetben, hogy a tanulók átlagosan mennyi időt töltenek tanulással. Ráadásul külön rossz hír, hogy a tanulás idehaza a többségnek értő tananyag-feldolgozás helyett inkább csak magolást jelent, és ahogy arra a Tárki friss társadalmi riportja rámutat: a diákok egy része saját bevallása szerint csak kényszerből tanul, és sokszor gyakorlatilag nem is érdekli (főleg matematikából), hogy miről olvas.

Az Oktatási Hivatal (OH) által végzett kompetenciamérések adatai szerint idehaza a szakiskolásokkal van a legnagyobb baj, az ő tanulmányi teljesítményük ugyanis jelentősen elmarad az országos átlagtól. A legutóbbi mérés szerint a szakképzésben tanuló 10. évfolyamosok még a náluk négy évvel fiatalabb, hatodikos általános iskolások szintjét sem érték el. Az sem mindegy, ki hova születik, az OH vizsgálata ugyanis rámutatott, hogy az észak-magyarországi, észak-alföldi és dél-dunántúli diákok sokkal rosszabb eredményt értek el, mint a közép-magyarországi, a nyugat-dunántúli és a budapesti tanulók.

A tanulói teljesítménymérések kapcsán Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet egy, a távirati irodának adott interjújában, hogy a mérés mindig egy előző szakaszt vizsgál, vagyis sosem a mérés évére jellemző szabályozásra reagál. Mint kiemelte, a kormány már 2010-ben hozzáfogott a rendszerű átalakításokhoz az oktatás minőségi alapjainak lefektetésével, a magyar iskolarendszer pedig szerinte minden vészjóslás ellenére erős. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a köznevelés nagy rendszerében nem lehet azonnali eredményeket felmutatni, de az intézkedések nyomán az eredményekben akár már a következő méréskor lehetnek változások.

Csókás Adrienn

Magyar Nemzet
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Itália is a konzervatív erőkre számít
    A jövendő olasz kormány összes pártjával régi és jó kapcsolatot ápol a magyar kormány, ezért nem lesz nehéz együttműködni olyan kérdésekben, mint az illegális bevándorlás elleni fellépés vagy a családpolitika - hangoztatta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az MTI-nek az Olasz Konzervatívok. Európa, identitás, szabadság című konferencián, amelyen felszólalt Rómában pénteken.
  • Gazdasági válság radikális szélsőségekkel
    Az emberek félnek a közelgő téltől. Úgy, ahogy békeidőben még soha. A legnagyobb problémájuk nem a magyar és lengyel jogállamiság állítólagos hiányossága. Ezzel csak az Európai Parlament balliberális képviselőinek mindenre elszánt elitegységei vannak elfoglalva. Irigyeljük a problémáikat – írja Horváth József.
  • Orbán: hazudtak Brüsszelben az európai embereknek
    Hazudtak Brüsszelben az európai embereknek, amikor azt mondták, hogy a szankciókat nem terjesztik ki az energiára és azok az ukrajnai háború gyors lezárását eredményezik majd - mondta a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
MTI Hírfelhasználó