Washington nagy érdeklődéssel figyeli az új görög kormányt
Az Európai Parlament elnöke is óva intette Athént attól, hogy eltérjen az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos közös uniós állásponttól.
2015. január 29. 10:20

Az Egyesült Államok "nagy érdeklődéssel" figyeli a baloldali Sziriza párt vezette új görög kormány tevékenységét, miután az újra akarja tárgyalni a Görögországnak nyújtott nemzetközi pénzügyi segély feltételeit, és az új kormányfő bírálta, hogy az EU újabb szankciókat helyezett kilátásba Oroszországgal szemben - jelentette be csütörtökön a washingtoni Fehér Ház. Az Európai Parlament elnöke is óva intette Athént attól, hogy eltérjen az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos közös uniós állásponttól.

Barack Obama amerikai elnök másodszor is felhívta Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnököt azóta, hogy Ciprasz pártja, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) vasárnap megnyerte a parlamenti választásokat, és gratulált a győzelméhez.

Ha Ciprasz továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy újratárgyalják a nemzetközi pénzügyi segély feltételeit, akkor Görögország összeütközésbe kerülhet Németországgal és a többi hitelezőjével - állapította meg az AFP hírügynökség.

"Az elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok mint régi barát és szövetséges reméli: szorosan együtt tud majd működni az új görög kormánnyal abban, hogy az ország megtalálja a tartós gyarapodás útját" - olvasható a Fehér Ház közleményében.

"Nagy érdeklődéssel figyeljük a helyzet alakulását. Fontos megjegyezni, hogy az európai vezetők egyértelműen megmondták: azt akarják, hogy Görögország maradjon az eurózónában és közben tartsa tiszteletben vállalását saját maga megreformálására. Az Egyesült Államok támogatja ezt az (európai) szándékot" - mondta Eric Schultz fehér házi szóvivő.

Ciprasz kedden bírálta, hogy az Európai Unió újabb szankciókat helyezett kilátásba Oroszországgal szemben a kelet-ukrajnai szakadárok feltételezett támogatása miatt. Megfigyelők már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy a Sziriza oroszbarát párt, és hatalomra jutása esetén vélhetően akadályozni fogja Oroszország uniós szankcionálását. Ez az álláspont szintén összeütközéshez vezet a többi EU-tag országgal és az Egyesült Államokkal. Az sem kerülte el Görögország szövetségeseinek figyelmét, hogy az első külföldi képviselő, akit Ciprasz hivatalba lépése után fogadott, az athéni orosz nagykövet volt.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a ZDF német tévének nyilatkozva szerda este azt mondta: "döbbenten értesültem arról, hogy Görögország eltért az Oroszországgal szembeni közös uniós állásponttól. Ciprasz egyszerűen nem kérheti Európától, hogy legyen szolidáris az országával, miközben első hivatalos lépésével eltér a közös európai állásponttól". Schulz, aki a kormányon lévő szociáldemokraták tagja Németországban, csütörtökön Athénban találkozik Ciprasszal, hogy áttekintse vele az új görög kormány programját. "Meg fogom mondani neki, hogy bármilyen egyoldalú külpolitikai megközelítéssel csak árthat magának" - tette hozzá az EP elnöke.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Jen Psaki viszont azt mondta rendszeres sajtótájékoztatóján, hogy Washington egyelőre nem aggódik az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatos athéni hozzáállás miatt. "Az EU-ban a szankciókról a döntést gyakran viták előzik meg" - mondta a szóvivő.

Carnegie Europe: új korszakot nyithat Alekszisz Ciprasz

Az előre hozott görög parlamenti választásokon mindenkit maga mögé utasító Alekszisz Ciprasz és pártja elbűvölte a görög szavazókat ígéreteivel, de félelmet keltett Berlinben és megrázta a piacokat. A Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) előtt szinte sziszifuszinak tűnő feladat áll, teljesítenie kell ígéreteit, és "új korszakot" kell nyitnia a válságba süllyedt dél-európai országban - állapította meg a Carnegie Europe szakértője.

Judy Dempsey, a brüsszeli kutatóközpont elemzője utalt rá, hogy a Ciprasz elsősorban azt ígérte választóinak, újratárgyalja az országának nyújtott nemzetközi pénzügyi segély feltételeit. Ehhez meg kell győznie az eurózóna tagországait, elsősorban Németországot és Finnországot, hogy egyezzenek bele a görög államadósság mintegy harmadával való csökkentésébe, amely 2013-ban az ország bruttó hazai termékének (GDP) 175 százalékát tette ki.

A Szirizának nem sikerült abszolút többséget szereznie a parlamentben, és koalíciós megállapodást kötött a Pánosz Kammenosz vezette jobboldali Független Görögök (ANEL) párttal. Ez kétélű fegyver lehet Ciprasz kezében, hiszen az ANEL egyrészt korlátozhatja ígéretei betartásában, másrészt egyfajta bűnbakként szolgálhatnának a Független Görögök, amennyiben a Sziriza vezette kormánynak hirtelen Európa-barát fordulatot kellene vennie.

Dempsey úgy véli, hogy Ciprasznak a görög politikai kultúra régóta halogatott átalakítását kellene végrehajtania, amelyet maga a karizmatikus baloldali pártvezér is megígért választási kampányában. A Sziriza ugyanis nem csupán arra tett ígéretet, hogy véget vet a megszorításoknak, hanem arra is, hogy megszabadítja a dél-európai országot az oligarchák uralmától, akik a Papandreu vagy a Karamanlisz-családnak esküdtek hűséget. A szerző szerint gyakorlatilag ez a két család uralta Görögországot a katonai junta 1974-es összeomlása óta.

Ahelyett azonban, hogy az 1970-es években a görögök nekiláttak volna a társadalom radikális átalakításának, az újkori görög demokrácia elsorvadt, a gazdaság pedig hanyatló pályára állt. Amikor pedig 1981-ben Görögország csatlakozott az Európai Unióhoz, kevesen figyeltek fel a demokratikus deficitre. Athén tulajdonképpen amiatt válhatott az európai közösség tagjává, mert Nyugat-Európa úgy vélte, ez segíti az átmenetet az autoriter katonai diktatúrából a civil kormányzás felé.

Később, 2001-ben, amikor a görögök csatlakoztak az eurózónához, Athén nem volt felkészülve arra, hogy megbirkózzon a költségvetési deficit féken tartására alkalmazott szigorú szabályok és szűk mozgásterű monetáris politika kihívásaival. Így a görög demokratikus deficit iránt tanúsított brüsszeli közömbösség és a gazdaság strukturális gyengeségei lehetővé tették azt, hogy Görögországot gyakorlatilag két politikai párt vezesse, és "osztozzon a zsákmányon" - írta a szakértő.

Az egyik tömörülés az Andreasz Papandreu családja által vezetett Pánhellén Szocialista Mozgalom, vagyis a PASZOK, amely 2009-ben 44 százalékos támogatottsággal nyerte meg a parlamenti választásokat, a múlt vasárnapi megmérettetésen azonban csúfosan megbukott. A másik párt pedig a Konsztantinosz Karamanlisz által alapított jobbközép Új Demokrácia (Nea Dimokratia - ND). Mindkét párt a családi kapcsolatok rendszerének segítségével irányította Görögországot. A gazdaság élén gyakorlatilag oligarchák álltak, akiknek semmiféle érdekük nem fűződött a versenyképesség javításához, vagy a tiszta és átlátható közszolgálathoz.

Ciprasz nemcsak a megszorítási politika által kiszipolyozott görög nép lelkét simogatta azzal, hogy megígérte, saját kezükbe vehetik sorsuk irányítását és véget vet a brüsszeli diktátumoknak. A Carnegie Europe elemzője rámutat, hogy a Sziriza vezetőjének azokat is sikerült megnyernie, akik az ország oligarchák általi irányítását bírálták. A politikus azt mondta választási kampányában, hogy ezeket a csoportokat egyáltalán nem érintették a megszorítások.

Az Új Demokráciát képviselő Antonisz Szamarasz korábbi kormányfő intézkedései elsősorban a felduzzasztott állami szektor csökkentésére, továbbá az adóelkerülést és korrupciót "nagyvonalúan" kezelő adórendszer bizonyos fokú átláthatóságára irányultak. Ennek következtében az állami szektorban dolgozó görögök tízezrei vesztették el állásaikat. Athén megnyirbálta a nyugdíjakat, valamint a közalkalmazottak fizetését. Szamarasz kabinetje így kívánta elérni a bürokrácia és a költségvetési deficit csökkentését.

A szakértő szerint a megszorítási politika intézkedései azonban a görög gazdaság problémáinak csak a felszínét kapargatták. A 2011-ben indított állami privatizációs program a tervezettnél sokkal lassabban halad, a tulajdonjogok sok esetben továbbra is tisztázatlanok, hiányzik a földek átfogó telekkönyvi bejegyzése és a korrupció továbbra is népbetegség. A régi elitek pedig félnek attól, hogy a privatizáció csökkentheti befolyásukat, hacsak nem vásárolják fel gyorsan a részvények jelentős hányadát.

Eközben a kis- és középvállalkozások befektetési lehetőségekre, tisztázott szabályokra, átlátható és hatékony bürokráciára áhítoznak. A Carnegie Intézet kutatója szerint ez lehetne az az új Görögország, amelynek megteremtéséhez Ciprasz most esélyt és hatalmat kapott a választóktól.

MTI nyomán
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Géppisztolyos migránsbandák randalíroztak
    Okmányok nélküli fiatal férfiak sokadik országon átgázolva, felfegyverkezve és a fegyvereket használva, erőszakosan próbálnak meg betörni az Európai Unióba. Ez súlyos bűncselekmény – szögezi le Bakondi György.
  • Magyarország nem hagyja magát
    Európát többfajta kihívás éri egyidejűleg, az ukrajnai háború és a nyomában járó gazdasági válság, az illegális és egyre erőszakosabb migráció, valamint a nyugati neomarxista ideológia terjedése – sorolta Orbán Viktor.
  • Novák Katalin Kijevben
    A szükséget szenvedők mindig számíthatnak a magyarokra, ezért jöttem ma Kijevbe és ezért támogatjuk a Gabona Ukrajnából elnevezésű kezdeményezést is - mondta el Novák Katalin köztársasági elnök szombaton Kijevben, ahová Voldomir Zelenszkij ukrán elnök meghívására érkezett.
MTI Hírfelhasználó