250 ezer forint az átlagkereset
Csaknem 5 százalékkal nőttek a bérek tavaly az első 11 hónapban az előző év hasonló időszakához képest a közfoglalkoztatottak nélkül számolva.
2015. január 22. 09:14

Csaknem 5 százalékkal nőttek a bérek tavaly az első 11 hónapban az előző év hasonló időszakához képest a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. A Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint így az átlagkereset megközelítette a 250 ezer forintot, ami havi 11 ezer forinttal több, mint egy évvel korábban volt.

Siófokon készítik fel a hajókat és a kompokat a következő idegenforgalmi szezonra a Balatoni Hajózási Zrt.-nél. Az itt dolgozó csaknem 300 ember évente 5 százalékos fizetésemelést kap. A cég vezetője azt mondja: a turizmus ugrásszerű fejlődése teszi lehetővé a bérek folyamatos emelését. „Az idegenforgalom, illetve a Balaton környéki szezon jól sikerült mind a két alkalommal és ez nyújtotta azt a forrást, ami alapján ezt meg tudtuk lépni” – mondta Halmos Gábor.

A magyarországi szállodák forgalma is jelentősen növekedett, így jellemzően ott is növelték a béreket. Tudták emelni a fizetéseket az építőiparban dolgozó cégek is. Ez azért fontos, mert csak versenyképes bér fizetésével tudják megtartani a jó szakembereket.

„Érdekes módon mégsem könnyen tudunk megfelelő szakembereket találni, ezért kénytelenek vagyunk néha egy kicsit magasabb bérekkel ezt meghonorálni” – fogalmazott Szabó Csaba, a Palatinus 94 Kft. tulajdonosa.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gazdaság szinte minden ágában emelkedtek a fizetések tavaly az első 11 hónapban az előző év hasonló időszakához képest.

A legfrissebb jelentés szerint átlagosan csaknem 5 százalékkal voltak magasabbak a bérek a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. Így az átlagos kereset megközelítette a 250 ezer forintot, ami 11 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt volt.

Tavalyi évben az a szokatlan helyzet állt elő, hogy a reálkeresetek magasabbak lettek éves szinten, mint a bruttó átlagkeresetek.
Mivel tavaly -0,2 százalék volt az infláció, ezért az átlagnál jobban nőtt a bérek vásárlóértéke.

Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház vezető elemzője azt mondta: az alacsony olajár és a devizahiteles ügyek rendezése miatt idén is maradhat a kedvező folyamat.

„A háztartások elkölthető jövedelme, reálkeresete idén is várhatóan tovább fog nőni és ez párosul majd egy európai átlagnál nagyobb gazdasági növekedéssel, ami javítja a lakosság kilátásait és fogyasztási hajlandóságát is” – tette hozzá.

A növekvő reálbérek nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a háztartások anyagi helyzete megerősödjön - így reagált a KSH adataira a Nemzetgazdasági Minisztérium. Közleményükben azt írták: nem csak a bérek nőttek, hanem az alkalmazottak száma is. A versenyszférában például 47 ezerrel dolgoztak többen tavaly, mint egy évvel korábban.

Duna Híradó nyomán
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Szigorúan ellenőrzött slágerrock 1.
    Nem mondható, hogy a könnyűzene mindig forrongó és érdekességeket szolgáltató világát ne figyelte volna árgus szemekkel a Kádár-rendszer, amire jó példa, hogy Lendvai Ildikó a KISZ KB Kulturális Osztályának helyettes vezetőjeként 1980-ban több tucat oldalon keresztül tájékoztatta Pozsgay Imre kulturális minisztert – aki a rendszerváltozás során kulcsfontosságú szerepet vitt az állampárt részéről annak lebontásában – az ifjúság szórakozásának néhány időszerű kérdéséről.
  • A Brexit utáni Európai Unió olyan, mint egy buli, ahol megitták az összes italt és a lányok is hazamentek
    Máthé Áron történésszel, szociológussal, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettesével beszélgettünk a Közép-Európa számára vetített hamis ábrándokról, a magyar–német viszony múltjáról és jövőjéről, a nagyhatalmi érdekérvényesítésről a nemzeti érdekkel szemben és az Egyesült Királyság unión kívüli jövőjéről.
  • Magyarország az EU átlagánál jobban teljesít
    A kötelezettségszegési eljárásokban hazánk jobban teljesít, mint az uniós átlag, ugyanis gyorsabban sikerül megoldanunk azokat – derül ki az igazságügyi miniszter szombati Facebook-bejegyzéséből. Varga Judit pontról pontra cáfol egy napokban megjelent álhírt, amely ismét hazánkat igyekszik lejáratni.
MTI Hírfelhasználó