A korrupció árnya vetül Norvégiára
Parlamenti meghallgatást tartottak Norvégiában az egyre súlyosabb korrupciós botrányok miatt, amelyeknek állami érdekeltségű cégek a főszereplői.
2015. január 17. 10:18

A helyzet fonákságát jelzi: miközben egyes norvég visszaélések amerikai érdekeket is sértenek, az ő esetükben a konkrét bizonyítékok ellenére sem válaszolt kitiltással az Egyesült Államok. – Ezek az ügyek már kezdik megkérdőjelezni a norvég vállalatok hírnevét – jelentette ki Guro Slettemark, a Transparency International (TI) norvég főtitkára az oslói parlamenti meghallgatáson.

Az utóbbi hónapokban számos olyan korrupciós, megvesztegetési és befolyásszerzésre irányuló botrány robbant ki, amelyek mögött a legjelentősebb norvég állami tulajdonú vállalatok vagy maga a norvég állam állt. Slettemark a Telenort érintő botrányról megjegyezte: komoly vészjelzésként kellett volna értékelni, hogy jelentős összeget utaltak át egy adóparadicsomba.

Az eset súlyát jelzi, hogy Svein Aaser, a Telenor igazgatótanácsának elnöke a meghallgatáson beismerte: „Nem tudjuk garantálni, hogy nem történt korrupció, de a vizsgálataink során nem sikerült bizonyítani, hogy történt.”

Az egyre súlyosabb korrupciós ügyek több szempontból is érdekesek. Egyfelől a Norvég Civil Alap kapcsán kialakult magyar–norvég vita miatt, melyben a norvég fél úgy tesz, mintha köreiben ismeretlen lenne a korrupció – holott az általuk a civil pénzek magyarországi elosztásával megbízott Ökotárs Alapítvány számos visszaélést követhetett el a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint. Másfelől azért, mert Norvégiát a magyar sajtó egy része és az európai média zöme hajlamos megbízható, átlátható partnernek beállítani. Elvileg ezt támasztaná alá, hogy a TI legfrissebb kimutatása szerint a skandináv ország az ötödik legkevésbé korrupt állam a világon. Igaz, ez nem tényeken és büntetőügyeken, hanem az emberek általános korrupciós érzületén alapul. Az is furcsa, hogy a magyarországi helyzettel ellentétben Norvégiában konkrét bizonyítékok is vannak a korrupcióra, az Egyesült Államok gazdasági érdekei is komolyan sérültek, ám ezt mégsem követték a magyarországihoz hasonló lépések, senkit sem tiltottak ki az Egyesült Államokból.

A napokban beszámoltunk az utóbbi időszak legsúlyosabb norvég korrupciós ügyeiről, amelyekben három vezető norvég mamutvállalat – a Telenor, az ország legnagyobb műtrágyagyártója, a Yara International és a hadiipari Kongsberg – is érintett. Közülük a Telenorral, a világ egyik legnagyobb telekommunikációs vállalatával kapcsolatos botrány tűnik a legsúlyosabbnak. Az 54 százalékban állami tulajdonú cég a hírek szerint Üzbegisztánban kenőpénzek árán jutott hozzá a terjeszkedéshez szükséges állami engedélyekhez. Kiderült, a Telenor az üzbég elnök, Iszlom Karimov lányának, Gulnara Karimovának s gibraltári fedőcégének utalt ezért pénzeket. A vesztegetésben érintett Vimpelcom telekommunikációs vállalat 33 százalékban a Telenor résztulajdonában áll, mely a szavazati jog 43 százalékával is rendelkezik. A botrányba keveredett cégnek több mint 120 millió ügyfele van világszerte, székhelye Amszterdamban van, és egy adóparadicsomban, a Bermudákon jegyezték be. Az ügyben az amerikai tőzsdefelügyelet és a holland hatóságok is nyomoznak, a botrányba pedig már belebukott a Telenor vezetője, Jon Fredrik Baksaas is. A holland vizsgálóbírók szerint a Telenor-érdekeltség 252 millió dollárt nyert az illegális kenőpénzekkel szerzett jogokkal, ami a feltételezett kenőpénzekhez képest jó üzlet.

A telekommunikációs óriás 2011-ben szintén a korrupcióval szerezhetett előnyöket Üzbegisztánban, norvég források szerint akkor 30 millió dollár csúszópénzt fizethettek. Az eddig megjelent információk és bankbizonylatok szerint Karimova és postafiókcége az utóbbi években 92,5 millió dollárhoz juthatott a Vimpelcomtól a 2007-ben életbe lépett, majd a meghosszabbított megállapodásokért s az azokkal járó jogokért. A Telenor-botrány a norvég kormánynak azért is kínos, mert a tulajdonosi érintettség okán szakminiszterek is tudhattak az ügyről, mégsem ellenőrizték a kifizetéseket, s az adóparadicsomban bejegyzett Telenor-érdekeltség sem az átláthatóságot segítette, amit tudniuk kellett.

Kétes ügyekbe keveredett a 36 százalékban állami tulajdonú Yara International, Norvégia legnagyobb műtrágyagyártó vállalata is. A gyanú szerint a vezetők jóváhagyásával líbiai és indiai üzleteket szereztek meg csúszópénzzel. A Financial Times úgy tudja, az ügyben a Yara korábbi vezérigazgatóját és három másik magas rangú vezetőt korrupcióval gyanúsítottak meg, amit tagadtak, de a vállalatnak rekordösszegű büntetést kellett kifizetnie, csaknem 300 millió norvég koronát (kb. 10,5 milliárd forintot). A botrány után a Yarától több vezetőnek is mennie kellett, s nem tisztázott, hogy az állami résztulajdonú nagyvállalat miért és milyen eredménnyel folytatott titkos tárgyalásokat legnagyobb riválisával, az amerikai CF Industriesszal egy esetleges összeolvadásról.

A harmadik nagy korrupciós ügy a szintén állami résztulajdonú Kongsberg hadiipari vállalaté, mely egy romániai ügylettel égette meg magát. Ott a kenőpénzfizetés gyanúját a román és a norvég rendőrség is vizsgálja; a Kongsberg mindent tagad.

Oslóban a szerdai parlamenti meghallgatáson a volt és a jelenlegi norvég gazdasági miniszter számos kérdést kapott, melyek többsége az állam felelősségét firtatta. Válaszaikban többek között arra hivatkoztak: a norvég jogszabályok megengedik, hogy az állami tulajdonú vállalatok olyan országokban is befektessenek, amelyek korrupció szempontjából veszélyesek, és ilyenkor elvárt a fokozott óvatosság. Monica Maeland gazdasági miniszter a Telenort érintő botrány kapcsán pedig kijelentette: a minisztérium „rendkívül komolyan kezeli az ügyet”, ám szerinte a következtetések levonásával meg kell várni a rendőrségi vizsgálat eredményeit.

Magyar Nemzet
MTI Hírfelhasználó