Az MNB megnyomta az adósságféket
Az MNB rendeletben szabályozza, hogy január elsejétől csak hivatalosan igazolt jövedelmet vehetnek figyelembe a bankok a hitelbírálatkor. A szabályozás szerint a 200 ezer forintot meghaladó forinthitel felvételekor a törlesztő részlet nem haladhatja meg a leendő adós igazolt, legális, nettó jövedelmének ötven százalékát.
2015. január 2. 10:47

A szakértők szerint a hiteladósok többsége azért kerül bajba, mert túlvállalja magát. A felelőtlen hitelfelvétel megakadályozása érdekében a Magyar Nemzeti Bank rendeletben szabályozza, hogy január elsejétől csak hivatalosan igazolt jövedelmet vehetnek figyelembe a bankok a hitelbírálatkor. A szabályozás szerint a 200 ezer forintot meghaladó forinthitel felvételekor a törlesztő részlet nem haladhatja meg a leendő adós igazolt, legális, nettó jövedelmének ötven százalékát, a magas, azaz havi 400 ezer forint jövedelmű ügyfelek esetében pedig a hatvan százalékát. A jegybank a fedezet, azaz a lakás értékarányában is korlátozza a felvehető hitel nagyságát.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint egy ilyen jellegű intézkedésnek már igencsak itt volt az ideje. A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: sokkal jobb lett volna, ha erre már korábban sor kerül, mert legalább részben elkerülhető lett volna a 2004-től bekövetkezett, rendkívül nagy lakossági eladósodás.

Az elmúlt években már az is látható, hogy a lakosság egyre tudatosabbá válik a hitelfelvétel kérdésében, az emberek jobban kalkulálnak, figyelembe veszik a kamatkockázatot, s a fizetési ütemezést és a határidőket is úgy számolják, hogy az hosszú távon ne okozzon gondot, tette hozzá Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője. A devizahitel-válság egy tanulólecke volt mindenki számára, hiszen szinte minden családban volt olyan, aki pórul járhatott a devizahitellel. Rutai Gábor úgy látja, a pénzintézetek is sokkal körültekintőbbek, kockázatkerülőbbek lettek.

Az viszont még az elemzők számára is kérdés, hogy a szabályozás mennyiben és mikor eredményezheti az eddig zsebbe vagy nem hivatalosan kapott jövedelmek kifehéredését. Barcza György, a Napi Gazdaság főszerkesztője szerint ennek mértékét nehéz megbecsülni, az azonban biztos, hogy ez egy olyan ösztönző, ami ebbe az irányba hat, hiszen a hitelfelvételhez szükséges lesz a magasabb jövedelem. Számításaik szerint körülbelül 25 százalékkal kevesebb lehet az a magánszemély, aki a szabályozás miatt hitelt vehet fel. Magyarországon körülbelül négymillió foglalkoztatott van, közülük 1,3 millió adózik minimálbér után, s a becslések szerint ebből egy millió embernek valójában magasabb a jövedelme, magyarázta Barcza György.

Török Zoltán szerint attól azért nem kell tartani, hogy az új szabályozás miatt jelentősen visszaesne a lakosság hitelfelvételi kedve, vagy visszavetné a bankok hitelezési hajlandóságát. Szerinte ugyanis inkább a későbbiekben lesz jelentősége a hivatalosan igazolt jövedelem hitelbírálatkori alkalmazásának. Hozzátette: önmagában, csak ettől az intézkedéstől nem várható, hogy kifehéredik a gazdaság, s az eddig szürkén, feketén szerzett jövedelem hivatalossá válik, de a munkavállalók részéről mindenképpen igény és nyomás lesz ebbe az irányba. Török Zoltán az intézkedés másik fontos következményének tartja, hogy remélhetőleg csökkenteni lehet azokat a lakossági nem fizető ügyeket, amelyek jelenleg nagyon megterhelik mind a társadalmat, mind a bankrendszert.

Abban azonban az elemzők is egyetértenek, hogy egy ilyen intézkedés minden tekintetben kiszámíthatóbbá és megbízhatóbbá teszi a hitelezést minden érintett számára.

hirado.hu - Kossuth Rádió, 180 perc
  • Orbán Viktor: Mi, magyarok, kultúrnemzet vagyunk
    – A Magyar Zene Házához hasonló intézményeket máshol a járványra hivatkozva inkább bezárják vagy leépítik, ám Magyarországon kulturális expanzió figyelhető meg – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Liget projekt részeként megépült létesítmény ünnepélyes megnyitóján. A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarországon jelentős a kultúra támogatása, majd emlékeztetett, hogy a baloldal folyamatosan támadta a beruházást, ám a magyar kultúra napja helyett inkább április 3-án kell rajtuk revansot venni.
  • Minden egyes hungarikum híd az emberek között
    A Hungarikum kiállítóházban a magyar géniuszok és az általuk alkotott csúcsteljesítmények előtti tiszteletadás hozzájárulhat a hagyományait számon tartó, egységes nemzeti tudattal rendelkező generációk neveléséhez, ugyanis minden egyes hungarikum híd az emberek között - fogalmazott az agrárminiszter szombaton a Lakitelek Népfőiskolán.
  • A magyar kultúra napja – 199 éve fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt
    1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával kapcsolatos szakmai elismeréseket is – írja a Híradó.hu.
MTI Hírfelhasználó