A neoliberális államfelfogás megbukott
A neoliberális államfelfogás megbukott, állami hatáskörökre van szükség a piaci szabályozók hatékony működtetéséhez, az új jogkörökhöz viszont új biztosítékokra is szükség van - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke Stumpf István alkotmánybíró új könyvének pénteki bemutatóján Budapesten.
2014. december 20. 11:32

 

Gulyás Gergely szerint miután a gazdaság jobb helyzetben van, mint négy éve, már nincs szükség a korábbi rohanó jogalkotásra, megfontoltabb eljárásban pedig idővel javul a törvényalkotás minősége.

Hozzátette: személyes véleménye szerint a gazdasági helyzet javulása nyomán érdemes megfontolni az Alkotmánybíróság (Ab) gazdasági tárgykörökkel kapcsolatos, 2010-ben elvett hatásköreinek visszaadását. Ugyanakkor a fideszes politikus úgy vélekedett: a kormányzati hatalom növekedése az alaptörvényben szerény mértékű, az Ab pedig nem kényszerült paradigmaváltás 2010 után.

Sikeres alkotmányos demokráciák

A könyvbemutatón felvetődött, hogy a demokrácia, a fékek és ellensúlyok, a hatalommegosztás rendszere nem feltétlenül sikeres, legalábbis gazdasági értelemben, amire a nemzetközi szakirodalom Kína és India példáját hozza fel. A Föld legnépesebb országában ugyanis az autoriter politikai berendezkedéshez dinamikus gazdasági növekedés társul, míg a másik hasonlóan nagy lélekszámú, ám demokratikus intézményeket működtető ázsiai ország nem büszkélkedhet a kínaihoz hasonló gazdasági eredményekkel.

Ezzel kapcsolatban a parlament alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a mintegy 300 milliós lélekszámú Egyesült Államok vagy a 80 milliós Németország az 1,3 milliárdos Kínához viszonyított gazdasági teljesítménye alapján nem kétséges, hogy „az alkotmányos demokrácia nem rossz táptalaja a gazdasági sikereknek”.

Megbukott világbanki koncepció

Stumpf István alkotmánybíró, a Századvég Alapítvány egyik létrehozója, a Századvég Kiadónál megjelent könyv szerzője is azt hangoztatta: mára megbukott az egy évtizede még szinte mindenki által lelkesen támogatott világbanki koncepció a minimális államról és az állami feladatok kiszervezéséről. A 2008-as nagy gazdasági válság nyomán még az Egyesült Államok is kénytelen volt felismerni, hogy bizonyos területeken, többek között a pénzpiacokon, a bankszférában szükség van hatékony állami szabályozásra.

Nem feltétlenül nagy, de erős, intelligens, alkotmányosan korlátozott államra van szükség, meg kell találni az „állami hedonizmus és piaci fundamentalizmus” közötti arany középutat – mondta a szakember. Az állam soha nem lehet csak egy üzleti vállalkozás. Az állam egy „nemzeti szolidaritásközösség” is, amelynek feladata a közjó szolgálata – tette hozzá.

Alapjogi fundamentalisták uralták Európát

Az erős miniszterelnöki hatalommal kapcsolatban az alkotmányjogász – aki az 1998–2002 közötti első Orbán-kormány kancelláriaminisztere volt – azt fejtegette: Magyarországon mindig is volt hagyománya, a gyors, cselekvőképes, hatékony, haladásra képes kormányzatnak, alkotmányos korlátokkal.

Az alkotmánybíró a fékek és ellensúlyok problémakörében arra hívta fel a figyelmet, hogy sokáig alapjogi fundamentalisták uralták Európát és elharapódzott a választott politikusok, a parlament hatásköreit veszélyeztető alkotmánybírósági aktivizmus. Ebből Stumpf István szerint "vissza kéne venni".

Az alkotmánybíró szerint a nagy gazdasági, társadalompolitikai átalakítások idején az Ab-nek szűkebb a mozgástere – már csak azért is, mert hiányzik a szakapparátusa az ilyen problémák gazdasági, társadalmi hátterének feltárásához –, ugyanakkor az alapjogi, egyéni szabadságjogokkal kapcsolatos kérdésekben bátrabban léphet.

Stumpf István a kétharmados parlamenti többség gyakorlatára utalva – arra, hogy a neki nem tetsző alkotmánybírósági döntéseket rendre alkotmánymódosítással írja felül – elmondta: szeretné megóvni az országot és az alkotmányozó hatalmat attól, hogy a visszaélésszerű, úgynevezett felülalkotmányozás tankönyvi példájává váljon.

Hatékony, közjót szolgáló állam kell

Kukorelli István alkotmányjogász, tanszékvezető egyetemi tanár, volt alkotmánybíró a 20. századi tapasztalatokra emlékeztetve figyelmeztetett az erős állam és a liberális állam veszélyeire is, és a „funkciójára szorított igazolható jogkörökkel” rendelkező, hatékony, közjót szolgáló állam felé való elmozdulást szorgalmazta.

Az idős szakember rámutatott: a magyar alaptörvény deklarálja a hatalommegosztást, ami fontos, ám ennek tényleges megvalósulása teszi csak alkotmányos renddé az államot. Ne legyen ellenőrizhetetlen hatalom az állami struktúrában – fogalmazott a volt alkotmánybíró.

Kukorelli István a felülalkotmányozás problémájáról szólva úgy fogalmazott: nemcsak hogy nem elegáns, de nem is jogállami, ha a alkotmánybírósági határozatokat felülírja a parlament. A jogászprofesszor az alkotmánybírósági döntések tiszteletére intett, majd hozzáfűzte: „fejlődőképes az ember”.

Stumpf István: Erős állam – alkotmányos korlátok című 250 oldalas kötete a szerző 2006 és 2013 között keletkezett tucatnyi tanulmányát tartalmazza, amelyek közül az elsők már a nagy gazdasági válság kitörése előtt az állami feladatok és hatáskörök újragondolását, egyes, a magánszférába kiszervezett állami funkciók visszavételét vetették fel, szemben a neoliberális, minimális állam koncepciójával. Amellett érvelt, hogy bizonyos területeken szükség van állami szabályozásra, beavatkozásra, a partikuláris érdekek hálójából kiszabaduló, a közjót szem előtt tartó határozott és színvonalas állami szerepvállalásra. A kötet záró tanulmányai az új alaptörvény kérdéseit vizsgálják.

hirado.hu - MTI
MTI Hírfelhasználó