Fel! támadunk! Gyurcsányék "konferenciáján" Paul Lendvai és Charles Gati is felszólalt
Gyurcsány Ferenc szerint Orbán Viktor gondolkodásából hiányzik az együttműködés elfogadása. André Goodfriend is "megfigyelt".
2014. december 19. 15:15

Gyurcsány szerint Orbán barát-ellenség dichotómiában látja a világot, és az ellenséget a Nyugatban látja, barátokat pedig Keleten keres, ami szemben áll Magyarország nemzeti érdekeivel.

A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a párt által pénteken, Budapesten rendezett, Az elszigetelt Magyarország és a globális világ című külpolitikai konferenciát megnyitó beszédében kiemelte, a jelenlegi külpolitika következménye, hogy az elmúlt 30-35 évben az ország soha nem volt ennyire elszigetelve, mint most. 2015-ben növekedni fog a kormány külső és belső elszigetelődése, nemzetközi és belpolitikai konfliktusokkal lesz teli az év - vélekedett.

Gyurcsány Ferenc kijelentette: aki másfajta külpolitikát akar látni, annak nincs más választása, mint hogy itthon és külföldön is azt kívánja, hogy minél előbb bukjon meg ez a kormány. A demokratikus ellenzék nagy célja az előrehozott választás elérése lehet - tette hozzá.

Mint mondta, a kormányfő egyre nyilvánvalóbban határozza meg a világlátását, amelynek középpontjában az "a sokunknak fura, elfogadhatatlan tétel" áll, hogy a Nyugat hanyatlik, holott a világgazdaság teljesítményének felét a transzatlanti közösség adja, előnye egyértelmű a tudományt, a kultúrát és a pénzügyeket tekintve is. Elég csak megnézni, honnan hova vándorol önszántából a legtöbb ember - fűzte hozzá.

A DK elnöke szerint ezzel szemben "a keleti szeleket váró" miniszterelnök inkább Oroszország, egy olyan ország szövetségese akar lenni, amelynek gazdasági ereje a huszada a nyugaténak. A korábbi "antiorosz politikusból" Magyarország legoroszbarátabb politikusává vált, azonban az Oroszországgal kötött stratégiai szövetség alappillérei megbuknak - közölte.

Eörsi Mátyás volt külügyi államtitkár előadásában kifejtette: Magyarországon nincs külpolitika, valójában csak belpolitika van, és annak vannak külpolitikai hatásai. A keleti nyitás politikájában nincs ideológia, a pénzszerzés az alapja, mert ha a kormánynak pénzre van szüksége, nem fordulhat a nyugati demokratikus intézményekhez, hiszen azok megszabnák, hogy mire fordítsák a pénzt, de a keleti országokat, Oroszországot nem érdekli, hogy a pénz "egy részét hogyan teszik zsebre az oligarchák" - hangoztatta.

Eörsi Mátyás szerint diplomácia helyett félelem van a külügyi tárcánál, és minden rendszer, amely félelemre épül, kudarcra van ítélve. Ahol egy sportriporter lehet külügyi szóvivő, sokat elárul arról, mit gondol a kormány a külpolitikáról - vélekedett.

Mint mondta, mára nem maradt barátja Magyarországnak, nincs szövetségese Európában, tönkretette a kapcsolatait az Egyesült Államokkal, és a korábban támogató Lengyelország és Litvánia is "kifarolt mögüle".

Paul Lendvai, az Europäische Rundschau társkiadója és főszerkesztője azt mondta, hogy ötven éve nem volt olyan rossz a Magyarországról alkotott kép, mint most.

A magyar-amerikai viszonyról azt mondta: még "soha ilyen nevetségesek a magyar külpolitika és a kormány nyilatkozatai nem voltak". Mintha az Egyesült Államok mással sem foglalkozna, mint a magyar politikai helyzettel, pedig nem Magyarország áll Washington figyelmének központjában - magyarázta.

Paul Lendvai a kormány Európa-politikáját úgy jellemezte: "pénz igen, zászló nem".

Úgy vélte, Magyarországon jellemző a külföld túlbecsülése, holott a magyar kormányfő sorsa is csak a magyar politikai elit és nép kezében van.

Göncz Kinga volt külügyminiszter kiemelte: a külpolitikában nagy hangsúlyt kap a gazdaságdiplomácia, és ezzel kapcsolatban egy nagy félreértés van, amikor azt mondják, hogy a diplomatáknak "házaló ügynökökre" kellene hasonlítaniuk ahelyett, hogy Magyarország elfogadottságát, a bizalomépítést segíthetnék - mondta. Pedig a befektetők csak akkor érkeznek az országba, ha jogbiztonság van, jó az adórendszer, az infrastruktúra, vonzó a környezet - tette hozzá.

Úgy látja, ma már sokan tudják, hogy Magyarországgal baj van, és nagyon hosszú idő kell ahhoz, hogy ez a kép megváltozzon.

Charles Gati magyar származású amerikai politológus, a Johns Hopkins Egyetem professzora a konferencián hangsúlyozta: a külpolitika fontosságát egyre többen értik Magyarországon, de ez nem jelenti azt, hogy a külföld meg tudná változtatni a magyar politikai felállást, erre csak a magyaroknak van lehetőségük. Nevetséges azt feltételezni, hogy külföldről próbálják megdönteni a magyar kormányt, legfeljebb befolyásolni lehet a helyzetet - vélekedett.

Feltette a kérdést: milyen joggal beszélnek "Orbán Viktor és társai" a magyar függetlenség megvédéséről, miközben minden külpolitikai lépésük annak ellenkezőjét szolgálja, és miért ijesztik el éppen azokat, akik a legtöbbet tették és tennék a magyar függetlenségért? Kijelentette: Orbán Viktor "ugyanazzal a hévvel megy most neki Amerikának, mint valaha a Szovjetuniónak".

Charles Gati - akinek szavait André Goodfriend amerikai ideiglenes ügyvivő is meghallgatta - azt mondta: ő az elsők között volt, akik a mai rendszert "illiberális menedzselt demokráciának" nevezték, de korábban Washington nem foglalkozott ezzel, csak azt követően, hogy tusnádfürdői beszédében maga Orbán Viktor hívta fel a figyelmet, arra, hogy az illiberális demokrácia a legjobb megoldás lehet Magyarországnak. 

MTI nyomán
  • Az erdő üzem, tanterem – és örökkévalóság
    Ugron Ákos Gábor: Az erdő fenntartása, kezelése, művelése nem érthető meg rövid távú gondolkodással, ahhoz száz években, vagy éppen az örökké fennmaradó végtelenben kell gondolkodni, mert az erdőre mint örökké változó, de örökre fennmaradó életközösségként kell tekintenünk.
  • A kettős mércés EP-szélsőség
    Győri Enikő nem emlékszik parlamenti vitára és felháborodásra azzal kapcsolatban, amikor a szocialista-liberális Gyurcsány-kormány idején, 2006 októberében, a rendőrség szétverte a 1956-os forradalomra emlékező békés tüntetőket. „A rendőrterror erői ma a legeurópaibb pártnak hazudják magukat, és az EP meg őket támogatja" - emelte ki a Fidesz képviselője
  • Református óvodát adtak át Sárospatakon
    Református óvodát adtak át Sárospatakon szerdán, a létesítmény a kormány anyagi támogatásával a Magyarországi Református Egyház Országos Óvoda Programja keretében épült fel.
MTI Hírfelhasználó