Áder János: Tenni kell a csodákért
Áder János szerint 1989 a csodák éve volt, de a magyarok azt is megtanulhatták, hogy "a csodák nem maguktól jönnek el", tenni kell "a megszabadító csodákért".
2014. december 17. 21:03

A magyar köztársasági elnök erről Temesváron beszélt szerdán a városban kirobbant népfelkelés 25. évfordulója alkalmából tartott jubileumi emlékesten, melyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Tőkés László szervezett. Áder János szerint az egykori temesvári református lelkész szókimondása megmutatta, hogy "a legerősebbnek gondolt birodalom is gyenge, ha hazugságra épül". A köztársasági elnök úgy vélte, "soha nem beszéltünk eleget" arról a felbuzdulásról, amelyet Magyarországon váltottak ki a temesvári események. Emlékeztetett: a forradalom jelképévé vált, kivágott közepű zászlók az akkoriban még túlnyomó többségben fekete-fehér televíziókon pontosan úgy néztek ki, mint 1956 forradalmának magyar zászlói.

"1989 karácsonya a magyaroknak a maguk forradalmát idézte fel" - jelentette ki Áder János, aki szerint a romániai forradalom, a szabadságukért küzdő magyarok és románok közös harca hatalmas reményeket és várakozást keltett. "Azt a hitet ébresztette fel mindenkiben, hogy történelmi esély nyílt a korszakokon át kibeszéletlen és megoldatlan nemzeti feszültségek feloldására, hogy a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok közösségében a népek sorsközössége is új értelmet nyer" - idézte az akkori közhangulatot a köztársasági elnök.

Megállapította: ezt a reményt fejezte ki az a tömeges segíteni akarás, amely minden idők legnagyobb magyar segítségnyújtási akciójában öltött testet. Ezrek és ezrek álltak sorba, hogy küldeményeiket teherautókra rakják és eljuttassák Romániába, nemcsak Erdélybe, nemcsak a magyaroknak, hanem minden nélkülözőnek.

"Hősünk egy város, ahol csodálatos összefogásban talált egymásra sokféle akarat, amelynek egyetlen célja volt: szabaddá lenni. Ez a szabadság az, amely testvérré tett nemzeteket. Ez a szabadság az, amely idehívta a magyarországi magyarok segítségét, ez az, amely felvillantotta az igazi nemzeti megbékélés reményét. Ez a szabadság az, amelyre reményeinket ma is építhetjük" - jelentette ki Áder János. Beszédét a temesváriakhoz intézett köszönetnyilvánítással zárta.

Tőkés: Hazugságpropaganda folyik

Tőkés László szerint 25 évvel a romániai forradalom után is az 1989-es nemzeti szolidaritásnak, a vallási ökuménia szellemének a megmentésére, fenntartására kell törekedni. Az 1989-es temesvári népfelkelés kirobbantásában meghatározó szerepet játszó lelkész úgy véli, hazugságpropaganda folyik a temesvári népfelkelés kapcsán, az pedig egyenes folytatása a Securitate német- és magyarellenes ideológiájának. Felidézte, hogy a Securitate működését bemutató, nemrég megnyitott egyik kiállításon a volt politikai rendőrség Temes megyei parancsnokhelyettese a bánsági származású Herta Müller Nobel-díjas írót is német kémnek titulálta. Emlékeztetett arra, hogy a Securitate külön tagozatot működtetett a vélt "német fasiszták" és a vélt "magyar irredenták" leleplezése céljából.

"Sajnos a jelenkori román titkosszolgálat és posztkommunista kormányzat is nemegyszer állambiztonsági kockázatnak tekinti a hiteles ellenzékieket, nem kevésbé a közösségi jogaikért, autonómiájukért küzdő magyarokat" - jelentette ki az európai parlamenti képviselő. Kijelentette, nem szabad új falakat építeni a régiek helyére, fel kell számolni a nemzeteket megosztó falakat, az előítéletek, a gyűlölet szerteágazó falrendszerét. Emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi elnökválasztáson megvalósult román-magyar egység a 25 évvel ezelőtti Temesvár szellemét idézi. Úgy vélte, az elnökké választott Klaus Iohannis újabb esélyt nyújt a romániai rendszerváltozás folytatására, ami az erdélyi magyarság életében is gyökeres változást indíthat.

"Fogadjuk meg, hogy amit 1989 decemberében megszereztünk, sohasem hagyjuk veszendőbe menni" - idézte Románia megválasztott elnökét Tőkés László. Az est távolról érkezett szónoka Sali Berisha volt albán államfő és miniszterelnök volt, aki arra emlékeztetett, hogy az 1989 nyarán és őszén lezajlott közép-európai változásokban élen jártak a magyarok. E változások csak Romániában és Albániában késtek. Hozzátette, decemberben aztán az albánoknak is az adott erőt a rendszerváltáshoz, hogy "a temesvári parókia legyőzte a bukaresti elnöki palotát". "Önök ösztönözték az albánokat és engem is, hogy együtt harcoljunk a szabadságért" - jelentette ki a volt albán elnök kiváltva a hallgatóság elismerését.

A temesvári jubileumi gálaműsoron az ünnepi beszédeket a Magyar Állami Népi Együttes ünnepi műsora, a Magyar Rapszódia követte. 1989 decemberében Tőkés László akkori temesvári lelkész és a mellette kiálló református gyülekezet ellenállása vezetett a temesvári népfelkeléshez. A lelkész akkor arra kérte híveit, hogy legyenek tanúi a december 15-re tervezett kilakoltatásának. A hívek és a hozzájuk csatlakozó - többségükben román - temesváriak szolidaritástüntetése alakult át december 16-án diktatúraellenes népfelkeléssé, amely öt nappal később Erdély nagyvárosaira és Bukarestre is átterjedt, és december 22-én Nicolae Ceausescu kommunista diktátor meneküléséhez vezetett.

hirado.hu - MTI
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
MTI Hírfelhasználó