A nankingi mészárlás áldozataira emlékeztek
A gyász külsőségeivel, tömegek részvételével első ízben tartották meg szombaton Kínában a nankingi mészárlás áldozatainak nemzeti emléknapját.
2014. december 13. 10:49

A gyász külsőségeivel, tömegek részvételével első ízben tartották meg szombaton Kínában a nankingi mészárlás áldozatainak nemzeti emléknapját. A kelet-kínai Nankingban megrendezett központi megemlékezésen Hszi Csin-ping kínai államelnök pártfőtitkár, valamint az ország magas rangú katonai és civil vezetői is jelen voltak.

Hszi a 77 évvel ezelőtti eseményeket kegyetlen, embertelen bűncselekménynek, az emberiség története sötét lapjának nevezte. Az emlékhelynél nyolc koszorút helyeztek el, a nemzeti zászlót félárbocra engedték, és néma tiszteletadással adóztak az áldozatoknak.

A Csiangszu tartományi Nankingot, Kína egykori fővárosát 1937. december 13-án foglalták el a megszálló japán csapatok. A mészárlás negyven napig tartott, több mint 300 ezer ember, fegyverét letevő katona és civil halt meg, sokakat felgyújtottak vagy élve eltemettek. Körülbelül 20 ezer nő lett nemi erőszak áldozata.

Kínában széles körben ismert, hogy a megszállók a kivégzéseket egymással vetélkedve hajtották végre, kínaiak ezreit fejezték le, szúrták le bajonettel. Volt, akit élve temettek el, másokat kibeleztek vagy benzinnel lelocsoltak és felgyújtottak.

A nemzeti emléknap kijelöléséről idén februárban döntött a kínai törvényhozás. Az indoklás szerint ennek célja egyrészt a megemlékezés, másrészt a kínai emberek elszántságának a kifejezése arra, hogy "ellenáll az agressziónak, megvédi az emberi méltóságot és a békét".

A kínai média az elmúlt egy héten szinte naponta adott hírt olyan eseményekről, amelyek az emléknaphoz, a nankingi mészárláshoz kapcsolódtak. Nankingban például kiadták annak a négyrészes enciklopédiának az első kötetét, amely több mint nyolcezer bejegyzést tartalmaz a japán csapatok által elkövetett bűntettekről. A kötetek összeállításában tíz ország, köztük Japán, az Egyesült Államok, Oroszország és Németország történészei működtek közre.

Az archívumokat felügyelő állami hivatal honlapján tízperces kisfilmet tett közzé, amelyen külföldiek által készített korabeli naplók és fényképek, valamint a japán csapatoktól származó fotók láthatók. A videót további hat fogja követni. A hivatal a szóban forgó időszakot idéző hang, kép és szöveges dokumentumok, levelek sorát tette elérhetővé.

A Csiangszu tartományi rádió a hét elejétől a túlélők visszaemlékezéseit kezdte el sugározni. A 29 részes sorozat első megszólalója a 82 éves Csen Tö-sou volt, aki szemtanúja volt apja és nagynénje meggyilkolásának. Csiangszu általános és középiskoláinak diákjai most először tankönyvet kaptak a 77 évvel ezelőtti események, adatok leírásával.

A megemlékezést szolgáló események között szerepelt egy 86 éves túlélő találkozója "bizonyságtételként" mintegy száz ottani érdeklődővel Japánban, Oszakában. Hasonló eseményre 1994 óta eddig 36 alkalommal került sor Japánban. Kínai hivatalos adatok szerint az 1213 túlélőből ma kétszázan élnek.

Kína és Japán viszonyára, a két nép kapcsolatára a mai napig hatással vannak az élő és átörökített emlékek.

A nankingi mészárlás múzeuma és emlékhelye

A Kína és Japán viszonyát mérgező egyik vita a második világháborús események megítélése, és e vitának megtestesítői Japánban a Jaszukuni-szentély, illetve Kínában "a japán megszállók általi nankingi mészárlás áldozatainak emlékhelye".

A nankingi múzeum annak a több mint 300 ezer fegyvertelen kínai katonának és civilnek állít emléket, akit a japán hadsereg az 1937. december 13-án kezdődő hat hétben - Nanking elfoglalása után - halomra gyilkolt Kína adatai szerint. A Csang Kaj-sek néhai miniszterelnök vezette kínai kormány által 1946-ban felállított Nankingi Háborús Bűnöket Kivizsgáló Törvényszék úgy ítélkezett, hogy a japán katonák a nemzetközi egyezményeket és az általános emberi jogokat durván megsértve öltek, fosztogattak, gyújtogattak, romboltak. Megerőszakoltak több mint 20 ezer 11 és 70 év közötti nőt, akik közül sok meghalt. A japán erők 28 tömeggyilkosságban 190 ezer, további esetekben pedig több mint 150 ezer embert öltek meg.

Az emlékhelyet 1985-ben létesítették a város Csiangdongmen nevű délnyugati negyedében, egy tömegsír felett. Az első olyan múzeum volt a szárazföldi Kínában, amely a második világháború eseményeire emlékeztet. 1994-95-ben és 2005-2007-ben kibővítették, majd a tömegmészárlás kezdetének 70. évfordulóján újra megnyitották a nagyközönség előtt.

Az emlékhely 74 ezer négyzetméteren terül el, amiből 25 ezer négyzetméter fedett, ezen belül is 12 ezer négyzetméter kiállítási terület. Több mint 150 ezer tárgy - dokumentumok, kulturális emlékek - láthatók a múzeumban, amelynek vannak állandó és időszaki kiállításai is. Az emlékhely egyik része a helyben feltárt, 10 ezer áldozat földi maradványait tartalmazó tömegsír.

Az emlékhelyet eddig mintegy 45 millióan látogatták meg, az intézmény vezetői szerint Japánból évente 50 ezren érkeznek. A Kínai-Japán Baráti Társaság egy küldöttsége minden évben elutazik Nankingba. Az emlékhelyet meglátogatta két japán miniszterelnök is - Murajama Tomiicsi és Kaifu Tosiki - hivatali ideje után.

Az intézmény a kutatás, a felső- és a közoktatás, a nemzetközi együttműködés és csereprogramok helyszíne is. Anyagából húsz kínai városban és tucatnyi külföldi országban, köztük Japánban, rendeztek már kiállítást. A múzeum a világ tíz hasonló intézetével tart fenn kapcsolatot, köztük a lengyelországi Auschwitz-Birkenau Állami Múzeummal, a moszkvai Nagy Honvédő Háború Múzeummal, a franciaországi Caenben található háborús emlékhellyel és a kiotói világbéke-múzeummal. Az emlékhelyet beválasztották a világ tíz legmegrázóbb turistalátványossága közé. Több jelentős kitüntetést kapott, köztük az építészeti kiválóságokért járó Luban-díjat.

Az intézmény tavaly év végén elhatározta, hogy a már a birtokában lévő négyezer - zömmel írásbeli - visszaemlékezést kiegészíti a még életben lévő kétszáz túlélő filmre veendő vallomásával. Ebben a munkában együttműködik vele a Dél-kaliforniai Egyetem Soá Alapítványa, amelynek általános célja, hogy audiovizuális interjúkat készítsen a holokauszt és más népirtások túlélőivel és tanúival. Az intézetek becslése szerint 30-50 interjút tudnak készíteni túlélőkkel, további mintegy 50-et kutatókkal, és ezeket az interjúkat három-öt éven belül be tudják mutatni a nagyközönségnek.

Nanking város vezetősége idén februárban kezdeményezte, hogy vegyék fel a nankingi mészárlás dokumentumait az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Világ emlékezete nevű programjába, amelynek célja a tagországokban fellelhető, egyetemes értékkel bíró, ritka, veszélyeztetett, írott vagy audiovizuális dokumentumok, gyűjtemények azonosítása, megőrzése. Ez válasz volt arra, hogy Japán kezdeményezte az UNESCO-programnál azoknak a leveleknek a regisztrálását, amelyeket japán kamikazék írtak haláluk előtt hozzátartozóiknak.

A kínai törvényhozás két új nemzeti emléknap bevezetéséről döntött februárban: szeptember 3. japán agresszió elleni háborúban (1937-1945) aratott győzelem, míg december 13. a nankingi mészárlás áldozatainak emléknapja. A győzelem napjával az a cél, hogy hangsúlyosabban emlékezhessenek meg a hősökről és mártírokról, a japán katonai agresszióval szembeni ellenállásról, és egyben szeretnék kifejezni e napon Kína álláspontját a nemzeti szuverenitás védelmével kapcsolatban, elkötelezettségét a világbéke iránt. A nankingi vérengzés kezdőnapjának évfordulóján mindazon áldozatokra emlékezni akarnak, akiket a Kína elleni japán agresszió során megöltek.

hirado.hu - MTI
  • Orbán: háborús veszélyhelyzetet hirdet a kormány
    "Látjuk, a háború és a brüsszeli szankciók hatalmas gazdasági felforduláshoz és drasztikus áremelkedésekhez vezettek. A világ egy gazdasági válság küszöbén áll. Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia és meg kell védenie a családok anyagi biztonságát" - jelentette ki a miniszterelnök.
  • Megalakult az ötödik Orbán-kormány
    Megalakult az ötödik Orbán-kormány - Novák Katalin köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről az Országgyűlés keddi ülésén ismertették.
  • Ne kerüljön napirendre a szankciós javaslat az ET ülésén
    Orbán Viktor miniszterelnök azt javasolja az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek, hogy ne kerüljön napirendre a testület következő, május végi ülésén az Európai Bizottság 6. szankciócsomagra vonatkozó, Oroszországgal szembeni javaslata.
MTI Hírfelhasználó