Pénteken benyújtja az országgyűlésnek a kormány a forintosításról szóló törvényt. Miután ezt a jogszabályt, valamint a kedden nyilvánosságra hozott fair bank törvényt nagy valószínűséggel elfogadja a parlament, már semmi nem állhat útjába annak, hogy véglegesen rendeződjön a devizahitelesek sorsa.

A Kúria idén nyáron hozott döntése értelmében törvénytelen volt az árfolyamrés alkalmazása, és az esetek döntő többségében az egyoldalú kamatemelés is. Az elszámolási törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank által megalkotott képlet alapján számolják ki a bankok, hogy pontosan mekkora összeg jár vissza az egyes devizahiteleseknek.

Ezek szerint az átlagos kölcsönfölvevő tőketartozás 20–25 százalékkal lesz kisebb, mint az elszámolás előtt, a havonta fizetendő törlesztőrészlet pedig 25–30 százalékkal csökkenhet. A jegybank egyelőre csak az alapképletet hozta nyilvánosságra, ez az idejében törlesztő adósoknak visszajáró összeg kiszámítására vonatkozik, de a nem fizetőkre, illetve egyéb speciális esetekre vonatkozó képletek csak a hónap második felében válhatnak ismertté.

Így az érintetteknek egyelőre semmi teendőjük nincs. Amikor az összes adat ismertté válik, a bankok személyre szóló értesítést küldenek arról, hogy mennyivel csökken a devizaadós tőketartozása és törlesztőrészlete. Erre nagy valószínűséggel csak a jövő év első negyedében kerül majd sor.

A legfelső bírói fórum nyári határozata értelmében az árfolyamkockázat a hitelt felvevőt terheli, így a programban részt vevő adósok további tehercsökkentésre nem számíthatnak. De a jelenlegi kötelezettségekhez képest ez így is nagy könnyebbséget jelent majd.

A Magyar Nemzeti Bank 309 forintos árfolyamon biztosítja az eurót és 256,5 forintoson a svájci frankot a bankoknak a hitelkiváltáshoz, így a jövő év első felében esedékes forintosításkor is ezen az árfolyamon számolják át a devizahiteleket forintra. A forintosítási törvényről eddig kiszivárgott hírek szerint minden devizahiteles kölcsönét át kell váltani forinthitelre, kivéve azokét, akiknek a minimálbér 15-szörösének megfelelő devizajövedelmük van. Nekik 30 napjuk lesz arra, hogy jelezzék, nem akarják forintra váltani devizahitelüket. Lényegében ez annyit jelent, hogy az érintettek döntő többsége megszabadul devizatartozásától.

A devizahitelek kivezetésével megszűnik az árfolyamkockázat, vagyis az adós pontosan tudja, hogyan alakul a jövőben a törlesztőrészlete. Miután – mint Trócsányi László igazságügyi miniszter a fair bank törvény bejelentésekor mondta – a forintosításkor a Kúria döntése értelmében vissza kell állítani az eredeti devizahitel-kamatokat, az átváltás miatt biztosan nem fog emelkedni az adósok törlesztőrészlete.

A szintén a jövő évben hatályba lépő fair bank törvény pedig előírja a bankoknak, hogy egymással összehasonlítható hitelcsomagokat kell kidolgozniuk, és hét nappal a szerződéskötést előtt át kell adniuk azokat az ügyfélnek tanulmányozásra. A kamatfeltételek pedig három évig nem változtathatók, és utána is csak előre közzétett és a jegybank által ellenőrzött képlet alapján. Ha az új kamat nem tetszik az ügyfélnek, akkor hatvan napja van rá, hogy mindenféle díjtól mentesen új hitelt keressen magának.

Orbán: Az elmúlt évek egyik legnagyobb sikere

Az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerének tartja a devizahitelek rendezését a miniszterelnök. Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjúban hangsúlyozta: a kormány tartani tudta, amit vállalt, hiszen a bankok elszámoltatásával elérik, hogy 25-30 százalékkal csökkenjenek a törlesztőrészletek. A kormányfő kiemelte, ezermilliárd forintot fizet a bankszektor, és ez a pénz az adósoknak jut. Orbán Viktor elvi kérdésnek nevezte a devizahitelek kötelező forintosítását – azt mondta, ezzel a szabályozással azt előzi meg a kormány, hogy megismétlődjön a devizahiteles-probléma. A miniszterelnök megerősítette, hogy tárgyalnak még külföldi bankok megvásárlásáról, de arra nem válaszolt, hogy a Budapest Bankról van-e szó.

– Összességében ennek az ügynek a lezárásaképpen mintegy ezermilliárd forintot a bankoktól át fogok irányítani az emberekhez. Ez volt a tervem, ez megtörtént. Valóban, volt arról szó, hogy a forintosítással tesszük ezt és nem a bankok elszámoltatásával, de a bíróság közben olyan döntést hozott, hogy ezt a célt, hogy ezermilliárd forintot a bankoktól vissza tudjak terelni az emberekhez, végül is az elszámoltatással tudjuk elérni. A lényeg, hogy a célt elértük. Másképpen, mint ahogy gondoltuk, de a célt elértük – fogalmazott a miniszterelnök.