Magyarország további amerikai nyomásgyakorlásra számíthat
A lengyel külügyi intézet (PISM) szerint az Egyesült Államokkal feszült viszonyba került magyar kormány a nyomásgyakorlás további eszközeire számíthat Washingtontól.
2014. november 13. 23:08

Problémák adódhatnak Magyarország új amerikai nagykövetének 2015 januári kinevezésével, sőt akár gazdasági szankciók életbe léptetése is felmerülhet.

Dariusz Kalan, a PISM egyik vezető kutatója és közép-európai elemzője az intézet szerdai hírlevelében azt írta, hogy a magyar-amerikai viszonyban megnövekedett feszültség nem csak annak tudható be, hogy Washington aggódik a demokratikus normák magyarországi helyzete miatt. Az egyes kormányzati tisztségviselőkkel szemben elrendelt beutazási tilalmat tágabb geopolitikai kontextusban, méghozzá Kijev és Oroszország szembenállása felől érdemes vizsgálni, s a Fehér Ház magyar kormánnyal kapcsolatos stratégiáját jelzésnek kell tekinteni mind az új Európai Bizottság, mind a közép-európai országok irányában.

Az elemző úgy véli, precedenst teremtett Washington október közepi döntése, amellyel megtagadta hat magyar kormányzati tisztségviselő beutazását az Egyesült Államokba. Ezt az eszközt a Fehér Ház eddig többnyire Oroszországgal szemben alkalmazta, s eddig nem fordult elő, hogy az EU vagy a NATO valamely tagállamával szemben is bevetette volna. A lépést Barack Obama elnök, Bill Clinton volt elnök és a washingtoni külügyminisztérium vezető tisztségviselőinek a magyar belpolitikai döntéseket érintő nyílt bírálatai előzték meg, s Washington határozott lépése azt mutatja, hogy 2014 őszén a két fél viszonyát 1989 óta nem tapasztalt elhidegülés jellemzi.

Washington a kezdetektől nem rejtette véka alá bírálatát az Orbán Viktor miniszterelnök kormánya által véghezvitt alkotmányos és szerkezeti reformokkal szemben. A Fidesz által eszközölt változtatásokat, csakúgy mint Magyarországnak az európai intézményekkel és a Nemzetközi Valutaalappal folytatott viharos párbeszédét az amerikai tisztségviselők úgy értékelték, mint az 1990-es években a volt kelet-európai blokk számára kidolgozott, demokráciaerősítő intézkedésekkel való szakítást.

Az Egyesült Államok érdekei és politikája szempontjából külön is aggodalmat kelt Budapest Kelet felé kacsingató külpolitikája. Az elemzés szerint a keleti nyitás stratégiája, amely eredetileg az ázsiai gazdasági kapcsolatok felélénkítését célozta, az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta új értelmet nyert a Moszkvához való politikai közeledés formájában.

Az elemző szerint ezt támasztotta alá az orosz Roszatom tender nélküli meghívása a paksi atomerőmű bővítésére, valamint a magyar kormánynak a Krím félsziget orosz bekebelezésére adott visszafogott reakciói. A lengyel szakértő szerint az sem tűnik véletlennek, hogy az amerikai kormány nem sokkal az Ukrajnába irányuló magyar gázszállítások leállítása és a Moszkva által pártfogolt Déli Áramlat vezeték építésének törvényi előkészítése után döntött a beutazási tilalomról. A röviddel az ukrán választások előtt tett magyar lépések nem csupán Kijevet, hanem Washingtont is súlyosan érintették, az amerikai kormány ugyanis az ukrán energiafüggőség csökkentéséért száll síkra, és ellenzi a Déli Áramlat megépítését.

Washington két okból nem említette közvetlenül Ukrajnát vagy a Déli Áramlatot a beutazási tilalom kapcsán - írja a lengyel szakértő. Egyrészt el akarták kerülni azt a jobboldali magyar sajtó által gyakran megfogalmazott vádat, miszerint az idei magyarországi választások után beavatkoznak az ország belügyeibe, másrészt a politikai korrupció önmagában is olyan érzékeny téma, amelyet késő ősszel és a tél folyamán fel lehet használni arra, hogy széles körű társadalmi felháborodást váltsanak ki.

Az elemzés szerint a magyar kormány a nyomásgyakorlás további eszközeire is számíthat Washingtontól - például problémák adódhatnak Magyarország új amerikai nagykövetének 2015 januári kinevezésével (a posztra Orbán Viktor biztonságpolitikai főtanácsadója, Szemerkényi Réka a nem hivatalos jelölt), sőt végső esetben gazdasági szankciók életbe lépését is megfontolhatják.

A PISM elemzője úgy látja, Washington Budapesttel szembeni keményedő stratégiáját az új összetételű Európai Bizottság vezetésének is jelzésként kellene kezelnie. Washington ugyanis régóta bírálja Brüsszelt, amiért passzív álláspontra helyezkedett a magyarországi belpolitikai változásokkal és az Orbán-kormány külpolitikai reorientációjával kapcsolatban. Az Egyesült Államok valószínűleg arra fog törekedni, hogy közös álláspontot alakítson ki Brüsszellel, vagy azt is elvárja majd, hogy a Jean-Claude Juncker vezette új Európai Bizottság vegye át a kezdeményezést, ha a Fidesz-kormány további lépéseket tenne, például megkerülné az EU Déli Áramlattal kapcsolatos előírásait, vagy nyíltan megkérdőjelezné az unió politikáit.

Tekintettel a magyar tisztségviselőket illető korrupciós vádakra, a Bizottság szemügyre veheti az uniós alapok budapesti kezelését, s ha rendellenességeket talál, megvádolhatja a kormányt a közösségi joganyag megsértésével.

Végső esetben az Európai Bizottság kilátásba helyezhetné Magyarországgal szemben az uniós szerződés 7. cikkében foglalt eljárás megindítását, amit a tagállami jogok egy részének Magyarországtól való megvonása követhet.

A lengyel külügyi intézet elemzője végül úgy véli, hogy a keményebbé vált amerikai politika egyúttal figyelmeztetés néhány más visegrádi országnak, amelyek egyes vezetői nem veszik komolyan az orosz-ukrajnai konfliktust és annak közvetlen fenyegetését országukra és a régióra. A szakértő szerint a jövőben Washington élénkebb párbeszédet fog folytatni közép-európai partnereivel, hogy egységesebb álláspontot képviseljenek a tőlük keletre zajló fejleményekkel kapcsolatban.

MTI
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Csengey Dénes legendája filmalkotásban
    Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel. Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
  • Golyófogó helyett – jövendőmondó...
    Valóban, amikor ő és társai színre léptek, az országban még itt állomásoztak a megszálló szovjet csapatok, és neki magának voltak is személyes tapasztalatai arról, milyen következményei vannak annak, ha valaki ellenáll, vagy megpróbálja lebontani azt az embertelen korszakot, melyet a kommunista Magyarország időszakának nevezünk – fogalmaz Bakos Katalin.
  • Energiaforrások: ne kerüljünk cseberből vederbe
    Az energetikai függés problémáját egyidejűleg és úgy kell megoldani, hogy az ne eredményezzen egy másik egyoldalú függést - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke Pozsonyban a V4-es országok parlamenti elnökeinek találkozóján pénteken.
  • A magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz!
    "Ursula von der Leyen és Manfred Weber megerősítenék az EU határvédelmét. Na, ugye! A magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz!" - fogalmazott Orbán Viktor kormányfő.
MTI Hírfelhasználó