Franciaországban mehet a tényleges életfogytiglani, nálunk nem
Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön úgy ítélkezett, hogy nem ellentétes az emberi joggal a tényleges életfogytiglani büntetés, a "nem enyhíthető életfogytiglani büntetés".
2014. november 13. 15:07

"A francia jog lehetőséget ad az életfogytiglani szabadságvesztés felülvizsgálatára, s ez elégséges" - mondta ki határozatában a strasbourgi bíróság.

A büntetés enyhítése a francia törvény szerint ugyanis valójában harminc évig nem lehetséges, a bíróság ezt követően megszüntetheti ezt a korlátozást, s egy második lépésben lehetőséget biztosíthat a büntetés enyhítésére.

A nem enyhíthető életfogytiglani büntetést 1994. február 1-én vezette be Édouard Balladur jobboldali kormánya.

A strasbourgi eljárást a 66 éves Pierre Bodein kezdeményezte, aki az első olyan francia állampolgár, akit nem enyhíthető életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek 2007-ben három, különösen erőszakos módon elkövetett emberölés, köztük egy 10 éves gyermek meggyilkolása miatt. Azóta három másik esetben szabott ki ilyen ítéletet francia bíróság. 

Pierre Bodein úgy vélte, hogy a francia jog szerint kiszabható legszigorúbb büntetés sérti az emberi jogok európai egyezményét, amely tiltja "az embertelen és megalázó bánásmódot". 

A strasbourgi bíróság viszont kimondta, hogy a nem enyhíthető életfogytiglani büntetés Franciaországban, s különösen Pierre Bodein esetében, a valóságban enyhíthető. Bodeinnek 87 éves korában, 2034-ben lehetősége lesz a bíróságtól kérnie azt. 

Noha az országoknak garantálniuk kell a kiszabott büntetés felülvizsgálatának lehetőségét, joguk van arra, hogy annak pontos feltételeit meghatározzák - hívta fel a figyelmet a strasbourgi bíróság. 

Magyarországot májusban elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt. A strasbourgi bíróság az emberölésért és rablásért elítélt Magyar László ügyében megállapította, hogy a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró ítélet megalázó bánásmódnak minősül, és így sérti az emberi jogok európai egyezményének előírásait. 

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szeptemberben a Kossuth rádió 180 perc című műsorában elmondta: a tárca azt javasolja a kormánynak, hogy egy hivatalból induló, automatikus kegyelmi eljárást vezessenek be azoknál az elítélteknél, akiknél a bíróság az életük végéig kizárta a feltételes szabadságra bocsátást. A javaslat szerint negyven év után vizsgálná a kegyelemre való alkalmasságot egy bírókból álló kegyelemi bizottság, amelynek indokolási kötelezettsége lenne. 

MTI
  • Oltóanyag még nincs, de a lakossági igény hamarosan jelezhető
    Müller Cecília közölte: a lakossági igényfelmérés információkkal szolgál az oltóhelyek pontos megtervezéséhez. "Sokféle forgatókönyvünk van attól is függően, milyen típusú vakcina érkezik az országba" - hangoztatta.
  • KDNP-képviselő: Politizálás a lovagkirály bűvkörében
    Portrébeszélgetés Móring József Attila kereszténydemokrata politikussal: A liberális, nemzetek nélküli társadalom hívei összehangolt támadást indítottak a nemzeti, konzervatív berendezkedésű országok ellen és a hazai ellenzék beállt ebbe a kórusba. Semmi nem számít nekik, csak a hatalom megszerzése. Semmi nem szent, még a vírushelyzetet is politikai haszonszerzésre használják. Hamis videók, álhírek látnak napvilágot sorra.
  • Kovács Zoltán: az EU-nak új alapjavaslattal kell előállnia
    Magyarország nem változtatott álláspontján nyár óta, az mindvégig "egyértelmű, nyilvánvaló és őszinte" volt. "Az európai intézmények, a parlament, a bizottság és a német soros elnökség választott azóta egy más utat. Nem Magyarországot kell hibáztatni."
MTI Hírfelhasználó