Franciaországban mehet a tényleges életfogytiglani, nálunk nem
Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön úgy ítélkezett, hogy nem ellentétes az emberi joggal a tényleges életfogytiglani büntetés, a "nem enyhíthető életfogytiglani büntetés".
2014. november 13. 15:07

"A francia jog lehetőséget ad az életfogytiglani szabadságvesztés felülvizsgálatára, s ez elégséges" - mondta ki határozatában a strasbourgi bíróság.

A büntetés enyhítése a francia törvény szerint ugyanis valójában harminc évig nem lehetséges, a bíróság ezt követően megszüntetheti ezt a korlátozást, s egy második lépésben lehetőséget biztosíthat a büntetés enyhítésére.

A nem enyhíthető életfogytiglani büntetést 1994. február 1-én vezette be Édouard Balladur jobboldali kormánya.

A strasbourgi eljárást a 66 éves Pierre Bodein kezdeményezte, aki az első olyan francia állampolgár, akit nem enyhíthető életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek 2007-ben három, különösen erőszakos módon elkövetett emberölés, köztük egy 10 éves gyermek meggyilkolása miatt. Azóta három másik esetben szabott ki ilyen ítéletet francia bíróság. 

Pierre Bodein úgy vélte, hogy a francia jog szerint kiszabható legszigorúbb büntetés sérti az emberi jogok európai egyezményét, amely tiltja "az embertelen és megalázó bánásmódot". 

A strasbourgi bíróság viszont kimondta, hogy a nem enyhíthető életfogytiglani büntetés Franciaországban, s különösen Pierre Bodein esetében, a valóságban enyhíthető. Bodeinnek 87 éves korában, 2034-ben lehetősége lesz a bíróságtól kérnie azt. 

Noha az országoknak garantálniuk kell a kiszabott büntetés felülvizsgálatának lehetőségét, joguk van arra, hogy annak pontos feltételeit meghatározzák - hívta fel a figyelmet a strasbourgi bíróság. 

Magyarországot májusban elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt. A strasbourgi bíróság az emberölésért és rablásért elítélt Magyar László ügyében megállapította, hogy a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró ítélet megalázó bánásmódnak minősül, és így sérti az emberi jogok európai egyezményének előírásait. 

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szeptemberben a Kossuth rádió 180 perc című műsorában elmondta: a tárca azt javasolja a kormánynak, hogy egy hivatalból induló, automatikus kegyelmi eljárást vezessenek be azoknál az elítélteknél, akiknél a bíróság az életük végéig kizárta a feltételes szabadságra bocsátást. A javaslat szerint negyven év után vizsgálná a kegyelemre való alkalmasságot egy bírókból álló kegyelemi bizottság, amelynek indokolási kötelezettsége lenne. 

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A nemzetet békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni
    A magyar nemzetet 2010 után a meglévő határok mellett, békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a XI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.
  • Nácizás
    A nácizó képviselő abban reménykedik, hogy a globális hatalmi átrendeződés lokális zavarosában halászva talán neki is akad majd valami „jutalomfalat” a „globális gazditól” – írja Bogár László.
  • Két válságot is sikeresen kezelt már a kormány
    Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ma az Országgyűlés gazdasági bizottságában „brutális látleletet” adott a kormányzásról. A baloldali képviselő szerint a kormány és a jegybank nem működik együtt, mert a Nemzeti Bank felszólítása ellenére a kormány a beruházásokat nem halasztotta el, ezért a válság örvényei durvábbak nálunk, mint a környező országokban.
MTI Hírfelhasználó