Öt nagy kereskedelmi bank marad a magyar piacon
Öt nagy kereskedelmi bank marad az országban a devizahitelek forintosítása, elszámolása és a fair bankokról szóló törvény hatására.
2014. november 13. 14:54

Ezt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója, Nagy Márton ezt a Magyar Lízingszövetség csütörtöki, Gárdonyban megtartott konferenciáján mondta, hozzátéve, csak azok a hitelintézetek tudnak majd tevékenykedni az országban, amelyek jelentősen növelik hatékonyságukat és egyúttal csökkentik a működési költségeiket.

Kiemelte: a devizahitelek elszámolása, a forintosítás és a fair bankrendszer szabályai a mostaninál versenyzőbb bankrendszert hoznak létre, ahol jelentős koncentráció történik majd.

Nagy Márton rámutatott: a koncentráció a lízing területén még komolyabb lesz, a jövő bankrendszerében a verseny döntően a vállalati hitelezés területére koncentrálódik majd. A lakossági hitelezés oldalán a kamatrések nem lesznek nagyon vonzóak, ráadásul a jövedelemarányos törlesztésnél az MNB maximum 50 százalékos szintet határoz majd meg.

A vállalati hitelezésben viszont az MNB által alapított eszközkezelő is segíti a mérlegek tisztítását és elérhető marad a növekedési hitelprogram és a többi támogatott hitelkonstrukció - fűzte hozzá.

Nagy Márton emlékeztetett: a devizahiteles elszámolás bruttó mintegy 942 milliárd, nettó 732 milliárd forintos azonnali veszteséget idéz elő a hazai pénzügyi szektorban, emellett 100 milliárd forintos éves kamatveszteséget is realizál a bankszektor.

Így az esetleges banki összeolvadások, a konszolidáció mellett egyes hitelintézetek ki is vonulhatnak a magyar bankpiacról, ezt a lépést indokolhatja az is, hogy a költség/bevétel mutató a hazai bankrendszerben még az elszámolás előtt is elég "hatékonytalan" volt, nagyjából 60 százalékos szintű.

Kifejtette: az elszámolás után a bevétel 1400 milliárd forintról 1100 milliárd forintra csökken majd, a bevételek nem nagyon növelhetőek, így a 700 milliárd forint körüli összbanki költségek csökkentésére kényszerül a pénzügyi szektor. Összeolvadáskor a költségek 25 százaléka megtakarítható - mutatott rá Nagy Márton. Ha a 8 nagybankból 4 maradna, a költség/bevétel 50 százalékra csökkenhet, egy-egy összeolvadáshoz minimum egy év kell, ezért egy ilyen szintű átalakuláshoz 2-3 évre van szükség.

Kifejtette, a fair bankrendszerrel egy sokkal átláthatóbb kamatozás jár együtt, az ügyfelek jobban átlátják majd a kamatokat és a költségeket, a bankváltás pedig sokkal kisebb költségekkel, várhatóan jóval egyszerűbb lesz.

Kérdésre kifejtette: ezek az intézkedések élénkíthetik a versenyt, ha kevesebb bank is marad porondon, az nem biztos, hogy ez a verseny ellen hat, mert egyre hatékonyabb szereplők működnek majd a piacon.

Közölte: a törvény alapján egy hitel esetén, a kezdeti kamat-meghatározással együtt, maximum 6-szor lehet átárazni egy kölcsönt. Ha 3-5 éves kamatperiódussal számolunk, ez maximum 18-30 éves időtartamot jelenthet a hitelek maximális futamidejének vonatkozásában – magyarázta az MNB ügyvezető igazgatója.

Tardos Gergely, az OTP Bank elemzési központjának vezetője előadásban elmondta: jövőre lassulni fog a magyarországi gazdasági növekedés, évi 2 százalék körüli növekedés várható 2015-ben. Az idén éves szinten 3,3 százalékos gazdasági bővülést várnak az OTP-nél.

Úgy vélte: a második negyedévi kiemelkedő növekedési ütemet számos egyszeri tényező is segítette, amelyek jövőre már nem hatnak. Kiemelte: a következő években is gazdasági bővülésre lehet számítani Magyarországon, de az alacsony szintű lehet.

Az államháztartási hiány idén a GDP 3 százaléka alatt marad, jövőre is teljesül a maastrichti elvárás, sőt, 2016-ban 2 százalék alá csökkenhet - tette hozzá Tardos Gergely, rámutatva, a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban még nincs jel arra, hogy csökkenne az állam mérete.

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A háborúk felelősei
    Kizárt, hogy Putyin (elemzést érdemlő) „dühe” ne játszott volna szerepet a támadási parancs előzményeként. Ő az, aki bármit csinált, a közvéleményt befolyásolni képes nyugati médiában csak és kizárólag negatív jelzővel illették, miközben elnöksége alatt a korábban szétzilált Oroszország újfent katonai és gazdasági hatalom lett – fogalmaz Földi László.
  • Adócsalásba bukhat bele a német kancellár
    Arról ír az AFP francia hírügynökség a Hamburger Abendblatt című német lapra hivatkozva, hogy a „CumEx Files" elnevezésű, adócsalási botrány kapcsán az ügyészség már vizsgálja Olaf Scholz német szociáldemokrata (SPD) kancellár e-mailjet. Scholz 2015. január 1-től lebonyolított elektronikus levelezését nézik át.
  • Orosz forrás: ezres nagyságrendű ukrán veszteség
    Több mint kézezer embert vesztett az ukrán fegyveres erők 14. gépesített dandárja Szoledar térségében az orosz és a Donyec-medencei szakadár szövetséges erők támadása következtében - jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.
MTI Hírfelhasználó