Nem lehetett előre látni, hogy leomlik a berlini fal
Voltak ugyan erre utaló jelek az akkori keleti tömbben, de mégsem lehetett előre látni a berlini fal leomlását - mondta Franz Vranitzky akkori osztrák kancellár a Die Presse című osztrák lapnak 1989 novemberére és az azt megelőző fél évre visszaemlékezve.
2014. november 6. 20:20

Vranitzky szerint azt sem lehetett előre látni, hogy a fal leomlását követően bekövetkezik Kelet- és Nyugat-Németország újraegyesítése.

A szociáldemokrata politikus, aki 1986 és 1997 között állt az osztrák kormány élén, az interjúban elmondta: az osztrák kormány nem rendelkezett semmilyen megkülönböztetett információval 1989. november 9-ének előestéjén, nem volt semmifajta híráramlás a kormányok között. Bécs az információszerzés tekintetében az egyes országokban működő diplomáciai szolgálatainak értesüléseire volt utalva, valamint a médiára. "Tájékozódás, tájékozódás, tájékozódás" - felelte Vranitzky arra a kérdésre, hogyan élte meg november 9-ét.

"Vannak, akik ma azt mondják, előre lehetett látni, hogy mi fog történni. Én nem tartozom közéjük" - mondta, elismerve másrészről, hogy voltak bizonyos jelek, amelyek az esetleges változásra utaltak. "Németh Miklós akkori magyar miniszterelnök például néhány héttel korábban azt mondta nekem: ez így nem megy már tovább. Mármint a szigorú kommunista pártrendszer egész Kelet-Európában" - idézte fel az osztrák politikus, majd hozzátette: Németh szerint a keleti tömbben nem akarták már a függőséget Moszkvától. Egy alkalommal pedig arra kérte Vranitzkyt, hogy tegyenek egy körutat autóval Alsó-Ausztria keleti részén és Burgenland falvaiban. "Meg akarta nézni a falvakat. Megkérdeztem, hogy miért érdeklik annyira a falvak. Azt mondta: a falumegújítási program miatt, ami éppen akkor zajlott nálunk. Ez nagyon érdekelte, mert hamarosan nekik is kellett valami hasonlót csinálniuk ezen a téren Magyarországon" - mondta el.

A berlini fal, illetve a vasfüggöny leomlásához hasonlóan ugyanígy nem lehetett biztosan előre látni Vranitzky szerint azt sem, hogy bekövetkezik Kelet- és Nyugat-Németország újraegyesítése. Az osztrák kormány 1989. november 24-én, két héttel a berlini határzár megnyitása után még gazdasági együttműködési megállapodást kötött a Német Demokratikus Köztársasággal. Vranitzky a lapnak elmondta, abban, hogy beleegyezett a megállapodás megkötésébe, az a szándéka is közrejátszott, hogy támogassa Helmut Kohl nyugatnémet kancellár politikáját, valamint ez volt Kohl kifejezett kérése is. Kohl nem akarta "felégetni a hidakat" - mondta.

"Természetesen nem akartam hivatali kollégám, Kohl Németország-politikáját semmilyen módon zavarni. Ezért felhívtam, és megkérdeztem, mit gondol a dologról. 'Kohl azt mondta: Kérlek, tedd meg mindenképpen, Modrow (Hans Modrow, az NDK külügyminisztere) olyan, akivel lehet beszélni a jövőről'" - idézte fel Vranitzky.
Bruno Kreisky korábbi szociáldemokrata kancellár - aki 1970-1983 között vezette az osztrák kormányt - egy nappal a berlini fal leomlása után úgy vélekedett az osztrák televízióban: ha az emberek úgy akarják, akkor lesz német újraegyesítés. Vranitzky a Die Pressének azt mondta: ő maga összetettebben látta akkor a helyzetet. "A Moszkva és Washington közötti frontok akkoriban szemmel láthatóan fellazultak. A kérdés akkor az volt: ha egyszer talán tényleg vége lenne a hidegháborúnak, akkor természetesen lehetséges lenne a német egység" - fejtegette.

Egyes európai fővárosokban voltak fenntartások egy, a korábbinál lényegesen nagyobb Németország létrejöttével szemben, Ausztria álláspontja azonban Vranitzky szavai szerint mindig pozitív volt. "Mindig azt mondtam, nincsenek félelmeink ezen a téren" - jelentette ki a Die Pressének.

hirado.hu - MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A woke imperializmus meleg fogadtatása
    Ha az embereknek meg lehet tiltani, hogy valakit a számukra ismerős néven említsenek, az arra utal, hogy a woke ideológia terjesztői már nem is palástolják autoriter hajlamaikat. Az ilyen gyakorlat a legrosszabb középkori igazságszolgáltatási szokásokra emlékeztet – írja Frank Füredi.
  • A Parlamentben nyílt meg a Kurultaj
    Több mint 20 nemzet képviselőjének jelenlétében a Parlamentben nyílt meg a Bugacon pénteken kezdődő Kurultaj hagyományőrző rendezvény.
  • A háborúk felelősei
    Kizárt, hogy Putyin (elemzést érdemlő) „dühe” ne játszott volna szerepet a támadási parancs előzményeként. Ő az, aki bármit csinált, a közvéleményt befolyásolni képes nyugati médiában csak és kizárólag negatív jelzővel illették, miközben elnöksége alatt a korábban szétzilált Oroszország újfent katonai és gazdasági hatalom lett – fogalmaz Földi László.
MTI Hírfelhasználó