Eltörölték három település magyarjainak kollektív bűnösségét
Hetven év után megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a vajdasági Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt - jelentette be Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök vasárnap Szabadkán.
2014. november 2. 17:43

A kormányfő részt vett az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett vasárnapi megemlékezésen Szabadkán, a Zentai úti temetőben. Ez volt az első alkalom, hogy a szerbiai vezetés a szabadkai emlékműnél lerótta kegyeletét.

Az eseményen felavatták azt az új szobrot is, amelyet az egy éve ellopott Vergődő madár emlékmű helyén állítottak fel. Az emlékmű annak a 852, Szabadkáról és környékéről elhurcolt, főleg magyar, horvát és német embernek állít emléket, akit 1944 őszén a temetőben végeztek ki.

A 350-400 kilogrammos, hamvaiból feltámadó főnixmadarat - más vélemények szerint turult - ábrázoló bronzszobor tavalyi ellopását követően Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke az MTI-nek azt mondta: a szerb kormánynak azonnali hatállyal semmissé kell tennie a kollektív bűnösségről szóló határozatot, ezt követően pedig a kormány képviselői megkoszorúzhatnák a szabadkai Zentai úti temetőben nyugvó áldozatok emlékművét. A politikus akkor azt is kiemelte, hogy a két dolog, vagyis a kormányrendelet elfogadása és a koszorúzás csak együttesen képzelhető el.

Egy évvel később a VMSZ kezdeményezésére ez meg is történt. A szoborlopás felderítése, valamint az említett kormányrendelet eltörlése érdekében a VMSZ képviselői a szerb parlamentben többször felszólaltak, illetve a kormány képviselőit is mielőbbi lépésekre sarkallták.

A szerb parlament tavaly nyáron elfogadott egy nyilatkozatot, amely elítélte az 1944-1945-ös délvidéki vérengzéseket, valamint a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatokat, magát a rendeletet azonban nem törölte el.

A szerb kormányfő vasárnapi beszédében kiemelte: a szerb nép sajátjának tekinti a magyart, és azt szeretnék, ha a magyar is sajátjának tekintené a szerbet. Emlékeztetett a szerb-magyar megbékélés állomásaira is, valamint a közös múlt legfőbb eseményeire.

1944 őszén Szabadkán a Zentai úti temető agyaggödrében több száz embert, köztük magyarokat, horvátokat és németeket végeztek ki a szerb partizánok. A Szabadkáról és környékéről elhurcolt és kivégzett áldozatok közül eddig 852-t azonosítottak.
Az áldozatok emlékét őrző Vergődő madár nevű szobrot tavaly októberben lopták el, a tettet a szerb és a magyar kormány is elítélte. Egyesek szerint színesfémtolvajok vitték el, mások szerint viszont politikai indíttatásból távolították el az emlékművet, és ezzel akartak "gátat vetni" annak a megbékélési folyamatnak, amely a szerb és a magyar nép között tavaly nyáron megindult. Akkor a vajdasági Csúrogon Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök közösen hajtott fejet a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett szerb, illetve magyar áldozatok emléke előtt.

Az elkövetők nem kerültek elő, Szabadka város önkormányzata pedig az idei megemlékezésre új szobrot rendelt. Az eredeti szobor mását Belgrádban készítették.

hirado.hu - MTI
  • Tévedés lenne még lebecsülni Oroszországot
    Az első napok, hetek orosz katonai kudarcai a titkosszolgálat többéves elégtelen munkájának voltak a közvetlen következményei. Ezeket a hibákat csak tetézték az orosz hadsereg vezérkarának rossz döntései.
  • A kormány az ország biztonságát és a gazdaságot is megvédi
    Az elhúzódó háborús helyzetben az új magyar kormány két legfontosabb feladatának az ország biztonságának és gazdaságának megvédését nevezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón. Gulyás Gergely bejelentette, hogy péntektől csak magyar rendszámú autók tankolhatnak rezsicsökkentett árú üzemanyagot, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a kormány által nyolc területen bevezetendő extraprofit-különadó részleteiről számolt be.
  • A Kádár-rendszer feltárása nélkül nem érthetjük a jelent
    Száztíz évvel ezelőtt született Kádár János, aki hazánk XX. századi történelmének egyik legmeghatározóbb figurája lett.
MTI Hírfelhasználó