Navracsics Tibor magyar uniós biztosjelölt számára a kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai területet és a sportügyeket szánja Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság megválasztott elnöke ezt szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén jelentette be. Navracsics Tibor tárcája kis mértékben módosul: megmarad benne a kulturális, oktatási, valamint ifjúságpolitikai terület, de az uniós polgárság felelősségi területe átkerül a görög belügyi EU-biztosjelölthöz, a néppárti Dimitrisz Avramopuloszhoz, ugyanakkor Navracsics Tibor lesz felelős a sportügyekért - mondta Jean-Claude Juncker.

A változtatás oka az, hogy az EP illetékes szakbizottsági képviselői Navracsics meghallgatása, majd a neki írásban feltett pótkérdések szintén írásbeli megválaszolása után - 15 igen, 10 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett - úgy foglaltak állást, hogy a magyar jelölt alkalmas EU-biztosnak, ám a konkrétan előterjesztett portfólióra való alkalmasságot illetően már 14-en Navracsics ellen szavaztak, 12-en mellette, és 1 képviselő tartózkodott.

Juncker a bejelentéssel egyidejűleg bizalmáról biztosította Navracsics Tibort, aki - mint mondta - nagyszerűen teljesített a parlamenti szakbizottsági meghallgatásán, és "erős európai elkötelezettséget mutatott", ami alkalmassá teszi őt az EU-biztosi tisztség ellátására.

Az egyes portfóliók felelősségi területeit illetően három további kisebb módosítás is történt. Egyfelől a fenntartható növekedés ügye Miguel Arias Canete spanyol biztos éghajlat- és energiapolitikai portfóliójából átkerül Frans Timmermans holland első alelnök felelősségi területei közé. Másodsorban az űrkutatás, amely eredetileg a közlekedéssel közös portfólióban szerepelt, átkerül a belső piaci és ipari kérdésekkel foglalkozó portfólióba - vagyis a pótlólag jelölt szlovén Violeta Bulctól a lengyel Elzbieta Bienkowska illetékességébe. A harmadik változtatás, hogy a gyógyszerekkel és gyógyászati termékekkel kapcsolatos felelősségi terület a Bienkowskának szánt ipari portfólióból átkerül az egészségügyibe, amelyet a litván Vytenis Andriukaitis felügyelhet.

Guy Verhofstadt, az EP elsőként reagáló liberális frakciójának vezetője - a Juncker-beszéd elhangzása közben az újságírók számára kiosztott állásfoglalásában - úgy vélekedett, hogy a magyar jelölttel kapcsolatos döntés "nem oldja meg teljesen a problémát". Verhofstadt azt várja Junckertől, hogy rendelje Navracsics Tibort egy olyan bizottsági alelnök illetékessége alá, aki "hitelesen bizonyított a polgári szabadságjogok terén".

* * *

A bizottság elnöke a luxemburgi Jean-Claude Juncker, aki az előző bizottsági elnökhöz, José Manuel Barrosóhoz képest sok jogkört delegált az alelnökökre, valamint első alelnöki tisztséget is létrehozott.

A bizottság első alelnöke a holland Frans Timmermans, aki a minőségi jogalkotásért, az uniós intézményközi kapcsolatokért, a jogállamiság és alapjogi charta tiszteletben tartásáért, valamint a fenntartható fejlődésért felelős.

A hat további Juncker-alelnök

– az olasz Federica Mogherini, aki az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője;
– a bolgár Krisztalina Georgieva, a költségvetés és emberi erőforrások felelőse;
– az észt Andrus Ansip, aki a digitalizált egységes piacért felel;
– a szlovák Maros Sefcovic, aki az energiaunió ügyében illetékes;
– a lett Valdis Dombrovskis, aki az euró ügyeit és a szociális párbeszédet felügyeli majd;
– valamint a finn Jyrki Katainen, akinek a területe a munkahelyteremtés, a növekedés, a beruházások és a versenyképesség.

A húsz egyszerű biztos a következő területekért felel:

– az ír Phil Hogan a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért;
– a spanyol Miguel Arias Canete az éghajlat- és energiapolitikáért;
– a dán Margrethe Vestager a versenyjogért;
– a német Günther Oettinger a digitális gazdaságért és társadalomért;
– a francia Pierre Moscovici a gazdasági és pénzügyekért, az adózásért és a vámunióért;
– a magyar Navracsics Tibor az oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért;
– a belga Marianne Thyssen a foglalkoztatási és szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért;
– a máltai Karmenu Vella a környezetpolitikáért, tengerügyekért és halászati politikáért;
– az osztrák Johannes Hahn az európai szomszédságpolitikáért és az EU-csatlakozási tárgyalásokért;
– a brit Jonathan Hill a pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért;
– a litván Vytenis Andriukaitis az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért;
– a ciprusi Hrisztosz Sztilianidesz a humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért;
– a lengyel Elzbieta Bienkowska a belső piacért, ipar-, vállalkozás- és kkv-politikáért;
– a horvát Neven Mimica a nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért;
– a cseh Vera Jourová a jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért;
– a görög Dimitrisz Avramopulosz a migrációs és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért;
– a román Corina Cretu a regionális politikáért;
– a portugál Carlos Moedas a kutatásért, tudományért és innovációért;
– a svéd Cecilia Malmström a kereskedelemért;
– a szlovén Violeta Bulc a közlekedésért.