Schmidt Mária a cinizmusról: Lázár nem érti
Schmidt Mária leleplezi, miként gyakoroltak rá nyomást külföldi kormányok, és megkérdőjelezi a Mazsihisz kompetenciáját a Sorsok Háza ügyében, emellett élesen bírálja Lázár Jánost, amiért megtette tanácsadójának Zoltai Gusztávot. A Terror Háza Múzeum igazgatója a Heti Válaszba írt nagypublicisztikát.
2014. október 2. 11:41
Kapcsolódó cikkeink
> Tanácsadó vagy áruló?

Schmidt Mária publicisztikájában azt írja, hogy a Terror Háza Múzeum kapcsán is érték támadások, számított is rá, hogy az akkor „kül- és belföldön egyaránt médiahadjáratot indítók” a Sorsok Háza kapcsán is támadásba lendülnek majd. Ezt haladéktalanul meg is tették – írja a történész, hozzátéve, hogy ennek a része volt a Mazsihisz év eleji bojkottal való fenyegetőzése. Schmidt szerint a neológ zsidó szervezet megfenyegetett és megzsarolt mindenkit, aki akár csak gondolkozott a projekt kivitelezőinek felkérésén. A történész szerint a Mazsihisz e-mailekkel bombázta és a Sorsok Háza ellen hangolta a washingtoni Holokausztmúzeumot és a jeruzsálemi Jad Vasemet.

Barátilag

Schmidt a hazai támadások mellett sorra veszi a nemzetközi körből érkező nyomásgyakorlókat is. Írja: nyugati nagykövetek sora érzi úgy, hogy ki kell oktatnia arról, hogyan kell értelmeznünk a saját történelmünket. „Az Egyesült Államok ügyvivője, André Goodfriend úr már 2013 karácsonya előtt elkérte tőlem, persze »barátilag«, azok nevét, akik a Sorsok Háza-projektben dolgoznak. Majd két héttel később szintén barátilag közölte velem, hogy nem mindenkinek a közreműködésével ért egyet. »Nem tudtam, hogy önnek egyet kell értenie« – válaszoltam, ugyancsak barátilag. Anglia nagykövete arról biztosított, hogy őfelsége kormányát nagyon érdekli a magyar holokauszt. Ami szép tőle, különösen annak fényében, hogy mialatt az európai, illetve a magyar zsidóság elpusztítása folyamatban volt, elődeit különösebben nem foglalkoztatta az ügy” – fogalmaz Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatója azt is említi, hogy külföldi diplomaták és az Egyesült Államok tisztségviselői azt szorgalmazzák, hogy hazánk 20. századi történelmét egy nemzetközi történészbizottságnak kellene megírnia Magyarország számára. Schmidt megjegyzi, hogy ezen ügy és a Sorsok Háza-projekt kapcsán még az amerikai külügyminiszter és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök is mozgósította magát.

Esszék és cikkek

Kitér rá, hogy Sir Andrew Burns, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség angol elnöke „barátilag” felszólította őt, hogy ne írjon több cikket, utalva a történész júniusi, nagy port kavart Szabadsági téri emlékművel kapcsolatos írására. Schmidt szerint ezt Burns és David Cesarini történész azzal indokolta, hogy nem lehet a Sorsok Házát veszélyeztetni esszékkel és cikkekkel.

„Lázár János ígérete szerint a Sorsok Háza kiállítását »csak konszenzusos megoldással« fogják megnyitni, tehát csak akkor, ha a hazai és a nemzetközi zsidó szervezetek és legújabban a magyar holokauszt-túlélők, valamint »a tragédiát elszenvedők« vállalni tudják, illetve egyetértenek a »szakmaiságával«. Mi sem természetesebb, mint Heisler úr [Heisler András, a Mazsihisz elnöke – a szerk.] értelmezése, miszerint vétójogot kaptak a minisztertől a Sorsok Háza-projekt felett. Ezek szerint tehát egy mintegy kétezer embert képviselő vallásos szervezet: a hitközség fogja cenzúrázni a magyar kormány egyik fontos nagyberuházásának tartalmát” – írja Schmidt Mária.

Az identitásunkról van szó

A történész egyúttal bírálja Lázár Jánost, hogy felfogadta tanácsadójának a pufajkás és munkásőrmúltú, egykori MSZMP-tag Zoltai Gusztávot. „Lázár nem érti, hogy ezúttal az identitásunkról van szó. Nem a hatalmi praktikák, a háttérben megkötött biztonságos alkuk világáról, hanem elvekről, a hitről, mindarról, amire egész életünket és benne politikai közösségünket építjük” – fogalmaz. Schmidt emlékeztet, hogy Lázár kijelentette: számára semmit nem jelent az az értékközösség, ami a jobboldalt összeköti. Ennek kapcsán a történész úgy fogalmaz: az elmúlt 25 évben számos alkalommal vezetett az elvek ilyenfajta semmibevétele politikai közösségek megsemmisüléséhez. „Ha a politika a mindent átható cinizmusra és az elvtelenségre látszik lecsupaszodni, akkor megkezdődik a visszaszámlálás” – írja.

---------------------------------------

Legitimációs adok-kapok

Helytelennek tartom, hogy a Mazsihisz elnökének részéről a „zsidó összefogás és egyeztetés” ügye mindig a Mazsihisz és a kormány között folytatott, legitimációs adok-kapok örvén kerül elő – hangsúlyozta korábban a Magyar Nemzetnek Köves Slomó. A rabbi szerint a zsidó közösség ügyeiről, a hitélet és az oktatás égető kérdéseiről, a többségi társadalommal folytatott kommunikációról valóban beszélni kell.

-----------------------------------------

Mindaz, amivel szemben a Fidesz létrejött

Zoltai Gusztáv megtestesíti mindazt, amivel szemben a Fidesz létrejött, amiért érdemes politizálnia – így válaszolt lapunk megkeresésére Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatója kifejtette, soha nem gondolta volna, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) volt ügyvezető igazgatóját, Zoltai Gusztávot kormánytanácsadóvá nevezik ki.

MNO - Heti Válasz
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Baloldali tömb formálódik Gyurcsány Ferenccel szemben
    Legutóbb a Momentum elnöke fogalmazta meg, mit gondol Gyurcsány Ferenc vezérszerepéről. Közben az MSZP már azon aggódik, hogy a belviszály a 2022-es választási esélyeket is veszélyezteti – hangzott el az M1 Híradójában.
  • Jakab Péternek arra sincs energiája, hogy a Facebookon politizálgasson
    Élesen bírálta a Siófokon kétnapos éhségsztrájkba kezdő Jobbik-alelnököt Varga-Damm Andrea. A független képviselőnek a párt elnökéről sincsen jó véleménye. Jakab Péter féléves működését magunk is mérlegre tettük. Az egykori szóvivő könnyűnek találtatott, az alpári parlamenti felszólalások mögött egy lagymatag politikus bújik meg.
  • Nagy baj van Amerikában
    A vélemények egy-egy okot neveznek meg a konfliktus forrásaként, elhanyagolva a probléma sokszínűségét.
MTI Hírfelhasználó