Arraiolos-csoport: fokozni kell az uniós összefogást
Az energiafüggőség csökkentése, a kontinenst szorongató menekülthullám korlátozása és a gazdasági növekedést ösztönző innovatív tevékenység fokozása végett egységesebben kell fellépniük az európai uniós tagállamoknak - állapította meg kilenc EU-tagország államfője, köztük Áder János a portugáliai Bragában kedden befejeződött kétnapos találkozóján.
2014. szeptember 30. 17:53

Az úgynevezett Arraiolos-csoport jubileumi, tizedik értekezletét követően tartott sajtótájékoztatón valamennyi résztvevő állást foglalt amellett, hogy már rövid távon javítani kell a tagállamok energiahálózatai közötti összeköttetést és az energiafelhasználás hatékonyságát, hosszabb távon pedig feltétlenül dolgozni kell a beszerzési források változatosabbá tételén.

Áder János - a tanácskozás két témáját, az energiaügyet és az innovációt összekötve - felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a kutatók előrelépjenek az energiatárolás problémájának megoldásában. Felszólalásában utalt arra, hogy az elnökök a nap folyamán látogatást tettek a Bragában működő nemzetközi nanotechnológiai intézetben, ahol egyebek között a napenergia jobb hasznosításával kapcsolatban folytatnak kutatásokat.

A magyar államfő és több más résztvevő is kitért az ukrán válság és az energiaellátás összefüggésére. Roszen Plevneliev bolgár elnök egyenesen úgy fogalmazott, hogy a konfliktus "kijózanító riasztás" volt az uniónak.

Áder János a sajtótájékoztatón is emlékeztetett arra, hogy az Oroszországból Európába érkező gáznak a 62 százaléka keresztülhalad Ukrajnán. Kiemelte a tárolókapacitások és feltöltöttségük növelésének fontosságát, valamint az országok közötti vezetékrendszereket összekötő interkonnektorok megépítésének jelentőségét.

A magyar államfő is hangsúlyozta az alternatív energiaforrások kihasználásának szükségességét és az energiatakarékosság kiemelt szerepét. Visszatérő eleme volt a felszólalásokban annak megakadályozása, hogy az energiafüggést az unión kívülről politikai fegyverként használják fel, és elhangzott az is, hogy az EU-nak többet kellene tennie saját energiatermelésének fokozása terén.

Többen kitértek annak fontosságára, hogy az energiaellátással kapcsolatos problémákat úgy oldják meg, hogy közben a környezet védelme és a káros éghajlatváltozás elleni fellépés se szoruljon háttérbe.

A találkozó másik fontos témája a menekültügy volt

Az ezzel kapcsolatban nyilatkozó valamennyi államfő úgy vélte, összeurópai problémáról van szó, amelyre a közös felelősség és a szolidaritás elveinek figyelembe vételével kell megoldást találni. A német elnök, Joachim Gauck úgy fogalmazott, hogy a tagállamok között méltányos tehermegosztásra van szükség, segíteni kell azokat az országokat, amelyekbe a legtöbb menekült érkezik.

A házigazda portugál Anibal Cavacio Silva kiemelte, hogy többoldalú megközelítés kell: a legális (lényegében munkavállalási célzatú) bevándorlás kezeléséről, az illegális menekültek hullámának fogadásáról és a menekültek származási országaival folytatott párbeszéd fokozásáról. Az osztrák Heinz Fischer azt tette hozzá, hogy közelíteni kell az uniós értékeket és a gyakorlatot ebben a kérdésben.

Többen - így a lengyel Bronislaw Komorowski és a lett Andris Berzins - kitértek arra, hogy figyelni kell az uniós országok lakosságának unión belüli elvándorlására is. Ahhoz, hogy egy-egy országban ez ne öltsön túlságosan nagy mértéket, az oktatás színvonalán kell javítani - tették hozzá,

A bragai találkozó harmadik központi témája az innováció és kutatás volt. Ezzel kapcsolatban a résztvevők hangoztatták, hogy a gazdasági növekedés ösztönzésének és a munkahelyteremtésnek egy fontos eszközéről van szó, és emlékeztettek arra, hogy tavaly már nyilatkozatban foglaltak állást a kutatások támogatásának szükségességéről. Többen - így a finn Sauli Niinistö - utaltak arra, hogy amennyiben e területen nem sikerül előrelépni, növekedni fog az európai országok versenyképességi lemaradása a kutatásokra többet áldozó országokhoz (például az Egyesült Államokhoz) képest. Az észt Toomas Hendrik Ilves kiemelten fontosnak nevezte a digitális piac egységesítését az unióban.

Valamennyi résztvevő méltatta az Arraiolos-csoporton belüli együttműködés jelentőségét. Cavaco Silva úgy fogalmazott, hogy a tív éve Portugáliában kezdett együttműködési forma mára rendszeressé és gyümölcsözővé vált.

A házigazda bejelentette azt is, hogy a csoport következő tanácskozását - minden bizonnyal jövőre - Németországban rendezik.

Az első értekezlet helyszínéről elnevezett Arraiolos-csoportot 2003-ban hívta életre Jorge Sampaio akkori portugál elnök olyan európai uniós tagországok, illetve leendő tagállamok államfőinek a részvételével, akik úgynevezett parlamentáris köztársaságok elnökei, a közvetlen végrehajtó hatalomnak többnyire nem részesei. A csoport fő célja, hogy az európai uniós tagországok előtt álló aktuális kihívásokat, az európai együttműködéshez kötődő témákat ebben a körben is megtárgyalják.

Egy kérdésre válaszolva Cavaco Silva kedden kitért arra is, hogy Portugália támogatja az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépést, így az e célra összeállt nemzetközi koalíció lépéseit is. Egyelőre azonban nincs döntés arról, hogy Lisszabon is küldene katonákat az Irakban és Szíriában előrenyomuló szervezet elleni küzdelemre.

hirado.hu - MTI
  • A kormány az ország biztonságát és a gazdaságot is megvédi
    Az elhúzódó háborús helyzetben az új magyar kormány két legfontosabb feladatának az ország biztonságának és gazdaságának megvédését nevezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón. Gulyás Gergely bejelentette, hogy péntektől csak magyar rendszámú autók tankolhatnak rezsicsökkentett árú üzemanyagot, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a kormány által nyolc területen bevezetendő extraprofit-különadó részleteiről számolt be.
  • A Kádár-rendszer feltárása nélkül nem érthetjük a jelent
    Száztíz évvel ezelőtt született Kádár János, aki hazánk XX. századi történelmének egyik legmeghatározóbb figurája lett.
  • A digitalizált világ diktatúrába torkollhat
    „Ha a mesterséges intelligenciának átadjuk a döntést, akkor valóban jöhet egy fordulat, amikor valóban már egzisztenciális fenyegetést fog jelenteni az emberi létezésre” – mondja Miklos Lukacs de Pereny.
MTI Hírfelhasználó