Nagy teszt előtt állnak az uniós biztosjelöltek
Hétfőn megkezdődik az idei uniós tisztújítási folyamat politikai szempontból legizgalmasabb és egyben leglátványosabb szakasza, a biztosjelöltek október 7-ig tartó brüsszeli meghallgatássorozata az Európai Parlament (EP) illetékes bizottságai előtt.
2014. szeptember 28. 14:40

Navracsics Tibor, akinek az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyeket szánta Jean-Claude Juncker, a megválasztott új bizottsági elnök, szerda este kerül sorra, hogy válaszoljon az EP különböző pártállású szakbizottsági tagjainak kérdéseire.

A hétfői nyitó napon délután a környezetpolitikai, tengerügyi és halászati területre jelölt máltai Karmenu Vella, valamint a svéd Cecilia Malmström (kereskedelem), este pedig a horvát Neven Mimica (nemzetközi együttműködés és fejlesztés), valamint a német Günther Oettinger (digitális gazdaság és társadalom) találkozik az EP-képviselőkkel.

Az uniós tisztújítási folyamat első - és a továbbiakat nagyban meghatározó - állomása a májusi EP-választás volt. Újdonságerejét az adta, hogy előzőleg az EP-ben képviselt nagy pártcsaládok sorra megnevezték csúcsjelöltjüket, akit választási győzelem esetén az Európai Bizottságnak, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének az elnöki posztjára szánnak.

A választás kimenetele nem igazolta az európai szociáldemokraták reményeit: a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt a korábbinál kisebb arányban ugyan, de még így is újra megszerezte a relatív első helyet az elnyert EP-mandátumok tekintetében. Így nem Martin Schulzot, a szociáldemokraták német csúcsjelöltjét, hanem Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfőt jelölték a tagországok vezetői, majd választotta meg az EP európai bizottsági elnöknek. Schulz kárpótlásként újra EP-elnök lett.

Ezután Junckernek a többi 27 tagország jelöltje között el kellett osztania a feladatköröket. A megválasztott bizottsági elnök egyfelől kénytelen volt "hozott anyagból dolgozni", hiszen a tagállamok szuverén módon jelölnek bizottsági tagot, másfelől viszont a tagországok kormányaival még a hivatalos jelölés megtétele előtt lefolytatott konzultációi során valamelyest mégis érvényesíteni tudta a befolyását, és elérte, hogy az általa vezetett testületben se legyen kevesebb nő, mint az elődje, a szintén néppárti portugál José Manuel Barroso által irányított bizottságban.

A bizottsági alelnöki portfóliók egyike már azelőtt hivatalosan "elkelt", hogy Juncker megkezdhette volna a tárcák kiosztását az egyes jelölteknek. Ez az a tisztség, amelynek a viselője - eddig a munkáspárti brit Catherine Ashton - egyben az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselői funkcióját is ellátja, ami nem európai bizottsági szerepkör, hanem a tagállamok kormányait megjelenítő Tanácshoz tartozik, és ezért a jelölés joga éppúgy a tagországi vezetőket illeti, mint a bizottsági elnök esetében. Erre a funkcióra a baloldali olasz Federica Mogherinit jelölték. Ettől még Mogherininek ugyanúgy az illetékes EP-szakbizottság - az ő esetében a külügyi bizottság - elé kell járulnia, mint a többi biztosjelöltnek.

Mogherini jelölésével egyszerre arról is döntöttek egyébként a tagországi csúcsvezetők, hogy saját testületüknek, az Európai Tanácsnak Donald Tusk addigi lengyel néppárti kormányfő legyen az elnöke, a belga néppárti Herman Van Rompuy utódaként.

Miként az idei EP-választás a "csúcsjelölti" szisztéma miatt némileg más volt, mint az eddigiek, úgy a Juncker-bizottság is eltér majd valamelyest az eddigiektől - mégpedig abban, hogy a felelősségi területeket illetően sokkal "rétegzettebb", hierarchizáltabb azoknál. A Lisszaboni Szerződés ugyan azt mondja ki, hogy az egyes tagállamok által delegált biztosok egyenrangúak egymással, ezt az elvet Juncker - a gyakorlatiasságra, a hatékonyság szempontjára hivatkozva - úgy igyekszik érvényesíteni, hogy közben lenne egy "első alelnöke" a holland Frans Timmermans személyében, valamint hat további alelnöke, akik közül csak Mogherini lenne "egytárcás" beosztásban, a többi öt alelnök egynél több területet felügyelne, olyan területeket, amelyek közül többnek egyúttal van "egyszerű biztos" gazdája is. Hogy mennyire lesz működőképes ez a modell, ma még nem látható.

Az Európai Parlament a tervek szerint október 22-én szavaz majd az egész Juncker-bizottságról - azaz egyben az egész testületről. Ahhoz a plénumnak nincs joga, hogy egyes biztosjelölteket elutasítson, másokat el fogadjon. Az EP-bizottsági meghallgatások azonban kulcsfontosságúak abból a szempontból, hogy milyen álláspontot alakítsanak ki a képviselők a jelöltekről. Ha súlyos kételyek fogalmazódnak meg egy-egy meghallgatás nyomán, akkor a probléma és a korrekciókérés - a jelöltnek kiosztott tárca módosítására, illetve új jelölés megtételére irányuló javaslat - jelezhető Junckernek, illetve az érintett tagországnak. Az esetleges kételyek nagy része ugyan nyilván szakmai köntösbe öltöztethető, ám a politikai megfontolások soha nem zárhatók ki, lévén az Európai Parlament kifejezetten politikai jellegű testület.

Az egyes meghallgatásokból és az azt követő, október 8-9-én megszülető szakbizottsági, majd bizottságközi, frakcióvezetői értékelésekből körvonalazódik majd, hogy melyik szempont bizonyul erősebbnek - az eltérő pártállású, valamilyen okból az átlagosnál támadhatóbb jelöltek "kilövésére" irányuló törekvés, ami egyben az EP saját jelentőségének, megkerülhetetlenségének nyomatékosított hangsúlyozásaként is értelmezhető lenne, vagy pedig az a szempont, hogy zárják le minél előbb az uniós tisztújítási folyamatot, tegyék mihamarabb újra cselekvőképessé az EU-intézményeket.         

 
 
MTI nyomán
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó