Meg kell barátkoznunk a gondolattal
Áder János szerint a jövő évi párizsi klímacsúcs hasonlóan sikeres lehetne a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításában, mint amilyen az 1987-es montreali volt az ózonpajzs-károsító gázok tekintetében, ha az ENSZ tagállamai mindent megtesznek ezért.
2014. szeptember 26. 08:45

A köztársasági elnök erről a világszervezet Közgyűlésének általános vitájában beszélt csütörtökön.

Áder János emlékeztetett arra, hogy csak három és fél évtizeddel a montreali csúcs után jelent meg az első jelentés a korábban a 40 százalékát elveszett ózonréteg vastagodásáról. „Miért várjuk meg, amíg a szén-dioxid koncentrációja a levegőben hasonlóan súlyos helyzetet eredményez, mint amilyet az ózonréteg sérülése okozott?” – tette fel a kérdést az államfő.

„Miért ne lehetne a következő év végén Párizs a második Montreal, vagy hasonlóan sikeres, mint amilyen Montreal volt?” – tette hozzá.

Rámutatott, hogy tudósok szerint ha már most sikerülne megállapodni, az elmúlt évek felelőtlenségét akkor is évtizedekig a saját bőrén érezné az emberiség az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek formájában. Szakértőkre hivatkozva hangsúlyozta, hogy „a baj nagyobb, mint gondolnánk”, és hogy egyre nyilvánvalóbban illúzió annak a kívánt célnak az elérése, hogy két foknál ne legyen jelentősebb a földfelszíni hőmérséklet emelkedése. „Meg kell barátkoznunk a gondolattal – nehéz ezt megtenni, belátom –, hogy a következő generáció, gyermekeink generációja életének részévé fog válni mindez” – mondta Áder János.

„Nem tudjuk megúszni, hogy felelőtlen környezeti politikánkért a természet benyújtsa a számlát. Ma már nem elég csak a kibocsátást, a szennyezést csökkenteni, nem elég erről megállapodni, de fel kell készülni az egyre súlyosabb természeti katasztrófákra is” – hangsúlyozta.

A Stern-jelentés és Sandy

Miként a néhány nappal ezelőtt az ENSZ-klímacsúcson elmondott beszédében, az elnök a Közgyűlés általános vitájában is hivatkozott a Stern-jelentésre (Sir Nicholas Stern, a Világbank volt vezető közgazdászának, Tony Blair brit miniszterelnök kormányának pénzügyi tanácsadójának elemzése 2006-ban jelent meg a klímaváltozásról). Ezúttal azt emelte ki, hogy ha nem költjük megelőzésre a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 1 százalékát, akkor az ennek következtében elszenvedett környezeti kár elérheti akár a GDP 20 százalékát is.

Egyéb természeti csapások mellett felidézte, hogy a Sandy hurrikán két évvel ezelőtt 20 milliárd dollárnyi kárt okozott és 40 ember halálát követelte. A veszteségeket meg lehetett volna előzni azzal, hogy néhány százezer dollárból védműveket emelnek. A köztársasági elnök kiemelte: New York példája azt bizonyítja, hogy a 25. órában vagyunk.

Áder János szerint Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár mindent megtett annak érdekében, hogy Párizsban sikerüljön közös nevezőre jutni, ugyanakkor kérdéses, hogy a tagállamok ugyanígy tettek-e. Kijelentette, hogy ez elmúlt napokban több olyan, politikai rövidlátásról tanúskodó beszédet hallott, amitől nem lett optimistább.

Nemzetközi polgári missziót akar a külügyminiszter

Chisinau szorgalmazza, hogy mihamarabb távozzanak az orosz békefenntartók a szakadár Dnyeszter menti területről, és nemzetközi polgári misszió váltsa fel őket – közölte csütörtökön az ENSZ Közgyűlésén felszólalva Natalia Gherman moldovai külügyminiszter. Gherman szerint az orosz katonák távozása kedvezően hatna a Chisinau és Tiraszpol között zajló rendezési tárgyalásokra. „Arra számítunk, hogy Oroszország további késedelmek nélkül befejezi katonáinak kivonását” – mondta Gherman, és azzal folytatta, hogy a Dnyeszter mentén zajló katonai műveletet a nemzetközi normákkal összhangban nemzetközi polgári missziónak kell felváltania, ami pozitív töltést adna a politikai folyamatnak.

A külügyminiszter szerint mihamarabb fel kell újítani a terület jogállásáról szóló nemzetközi tárgyalásokat Oroszország, Ukrajna, az EBESZ, az EU, az Egyesült Államok, illetve Moldova és a Dnyeszter menti terület képviselőinek részvételével. Gherman leszögezte, hogy Chisinau célja változatlan: olyan politikai megoldást kell találni a problémára, amely Moldova területi épségén és szuverenitásán nyugszik, azzal, hogy a szakadár terület különleges jogállást kaphat.

A keskeny sávot alkotó – hivatalosan a Moldovai Köztársasághoz tartozó – terület lakói egy 2006-os népszavazásban nagy többséggel amellett tették le voksukat, hogy a régió Oroszország részévé váljon. Míg a Moldovában élőknek csak hat százaléka orosz eredetű, a Dnyeszter-melléki területek lakosainak hatvan százaléka orosz ajkú.

Moszkva az 1990-es évek elején kirobbant polgárháború óta több ezer katonát állomásoztat a vitatott országrészben. Moldova EU-párti kormánya nemrég figyelmeztette Moszkvát, nehogy a Krím félszigethez hasonlóan a Dnyeszteren túli térséget is annektálja, amely 1991-ben kivonta ugyan magát Chisinau fennhatósága alól, de függetlenségét a nemzetközi közösség nem ismerte el.

MNO - MTI
  • Karácsony tényleg katasztrófa
    A kormány továbbra is javasolja, hogy a budapesti városvezetés éljen a kormányzati segítséggel, és közösen tegyék lehetővé, hogy a 60 milliárd forintos megtakarításból 10 milliárd forintot a fővárosi önkormányzat 50 vadonatúj, környezetbarát trolibusz beszerzésére fordítson - írta a Miniszterelnökség csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében.
  • David Cornstein: Nincs baj a magyar demokráciával
    Az Egyesült Államok távozó nagykövete arról is beszélt a Magyar Nemzetnek, mi volt Orbán Viktor első kérdése, amikor a vacsorafőzés közben érte Donald Trump telefonhívása.
  • Szigorodnak a maszkviselés szabályai
    A kormány hétfőtől a vendéglátásra és a szórakozóhelyekre is kiterjeszti a kötelező maszkhasználatot - jelentette be a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a csütörtöki online sajtótájékoztatón.
MTI Hírfelhasználó