A strasbourgi döntés beleillik a támadások sorába
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egyházi ügyekért felelős államtitkársága szerint a strasbourgi bíróság keddi, a magyar egyházügyi törvény ügyében hozott döntésében nem vette figyelembe a jogszabályváltozások tartalmát.
2014. szeptember 11. 22:26

Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárság szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntése beleillik egyes nemzetközi érdekcsoportok Magyarországgal szembeni támadássorozatába – írták az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben.

Az EJEB kedden elutasította a magyar kormány fellebbezését a magyar egyházügyi törvényt elmarasztaló április 8-i ítélete ellen. Korábban Magyarországról kilenc kisegyház fordult a bírósághoz azzal a panasszal, hogy sérült a gyülekezési és egyesülési szabadságuk, miután az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státuszuktól.

Az áprilisi elsőfokú ítélet azt is kimondta, hogy az egyházaknak kártérítés jár, de ennek mértékéről a kormánynak és a panaszosoknak kell megegyezniük az ítélet véglegessé válása után. Most kedden ez az ítélet emelkedett jogerőre, a fellebbezés elutasítása nyomán.

A bírák azt mondták ki az elsőfokú ítéletben, hogy a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státuszuktól. Magyarországnak az ilyen törvényi szabályozás helyett lett volna más lehetősége is a „bizniszegyházak” kiszűrésére – szögezték le.

Üzleti célú haszonszerzés

A tárca a csütörtöki közleményében egyebek mellett annak az álláspontjának adott hangot, hogy „figyelemmel a strasbourgi bírósághoz benyújtott kártérítési kérelmekre, azok jellegéből és mértékéből is megállapítható, hogy az érintetteket itt elsődlegesen üzleti célú haszonszerzés motiválja”. Közölték, nehezményezik, hogy a bíróság úgy marasztalta el Magyarországot, hogy érdemben nem vette figyelembe az egyházi törvény módosítását, amelyet időközben az Alkotmánybíróság sem kifogásolt.

Utaltak arra, hogy Magyarországon a vallási tevékenységet végző szervezetek használhatják az egyház elnevezést, jogosultak a személyi jövedelemadó 1 százalékának fogadására, jogosultak az általuk folytatott közfeladat-ellátó tevékenység után költségvetési támogatásra, külön működési támogatást biztosít számukra a költségvetési törvény, hitoktatást végezhetnek, hitéleti célú képzést folytathatnak az általuk fenntartott felsőoktatási intézményekben, a vallásos szertartások, rendezvények és körmenetek során gyülekezési jogukat korlátozás nélkül gyakorolhatják.

Megvizsgálják a lehetőségeket

Közölték azt is, hogy a „bevett egyházakat” a közfeladatot ellátó tevékenységük után az állami intézményekkel azonos mértékű költségvetési támogatás illeti meg, hit- és erkölcstanoktatást tarthatnak az állami köznevelési intézményekben, egyházi személyeik jövedelemadó- és társadalombiztosítási kedvezményekre jogosultak.

Ezzel Magyarország nemcsak európai szinten biztosítja a vallási közösségek számára a lelkiismereti és vallásszabadság széles körű gyakorlását, hanem Európában is egyedülálló mértékben támogatja őket – írták. A magyar kormány megvizsgálja a jogerős ítéletet, s ennek megfelelően dönt majd a további lépésekről, amelyekről az érdekelteket és a közvéleményt is tájékoztatja – közölték.

MNO - MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A nemzetet békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni
    A magyar nemzetet 2010 után a meglévő határok mellett, békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a XI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.
  • Nácizás
    A nácizó képviselő abban reménykedik, hogy a globális hatalmi átrendeződés lokális zavarosában halászva talán neki is akad majd valami „jutalomfalat” a „globális gazditól” – írja Bogár László.
  • Két válságot is sikeresen kezelt már a kormány
    Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ma az Országgyűlés gazdasági bizottságában „brutális látleletet” adott a kormányzásról. A baloldali képviselő szerint a kormány és a jegybank nem működik együtt, mert a Nemzeti Bank felszólítása ellenére a kormány a beruházásokat nem halasztotta el, ezért a válság örvényei durvábbak nálunk, mint a környező országokban.
MTI Hírfelhasználó