A strasbourgi döntés beleillik a támadások sorába
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egyházi ügyekért felelős államtitkársága szerint a strasbourgi bíróság keddi, a magyar egyházügyi törvény ügyében hozott döntésében nem vette figyelembe a jogszabályváltozások tartalmát.
2014. szeptember 11. 22:26

Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárság szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntése beleillik egyes nemzetközi érdekcsoportok Magyarországgal szembeni támadássorozatába – írták az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben.

Az EJEB kedden elutasította a magyar kormány fellebbezését a magyar egyházügyi törvényt elmarasztaló április 8-i ítélete ellen. Korábban Magyarországról kilenc kisegyház fordult a bírósághoz azzal a panasszal, hogy sérült a gyülekezési és egyesülési szabadságuk, miután az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státuszuktól.

Az áprilisi elsőfokú ítélet azt is kimondta, hogy az egyházaknak kártérítés jár, de ennek mértékéről a kormánynak és a panaszosoknak kell megegyezniük az ítélet véglegessé válása után. Most kedden ez az ítélet emelkedett jogerőre, a fellebbezés elutasítása nyomán.

A bírák azt mondták ki az elsőfokú ítéletben, hogy a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státuszuktól. Magyarországnak az ilyen törvényi szabályozás helyett lett volna más lehetősége is a „bizniszegyházak” kiszűrésére – szögezték le.

Üzleti célú haszonszerzés

A tárca a csütörtöki közleményében egyebek mellett annak az álláspontjának adott hangot, hogy „figyelemmel a strasbourgi bírósághoz benyújtott kártérítési kérelmekre, azok jellegéből és mértékéből is megállapítható, hogy az érintetteket itt elsődlegesen üzleti célú haszonszerzés motiválja”. Közölték, nehezményezik, hogy a bíróság úgy marasztalta el Magyarországot, hogy érdemben nem vette figyelembe az egyházi törvény módosítását, amelyet időközben az Alkotmánybíróság sem kifogásolt.

Utaltak arra, hogy Magyarországon a vallási tevékenységet végző szervezetek használhatják az egyház elnevezést, jogosultak a személyi jövedelemadó 1 százalékának fogadására, jogosultak az általuk folytatott közfeladat-ellátó tevékenység után költségvetési támogatásra, külön működési támogatást biztosít számukra a költségvetési törvény, hitoktatást végezhetnek, hitéleti célú képzést folytathatnak az általuk fenntartott felsőoktatási intézményekben, a vallásos szertartások, rendezvények és körmenetek során gyülekezési jogukat korlátozás nélkül gyakorolhatják.

Megvizsgálják a lehetőségeket

Közölték azt is, hogy a „bevett egyházakat” a közfeladatot ellátó tevékenységük után az állami intézményekkel azonos mértékű költségvetési támogatás illeti meg, hit- és erkölcstanoktatást tarthatnak az állami köznevelési intézményekben, egyházi személyeik jövedelemadó- és társadalombiztosítási kedvezményekre jogosultak.

Ezzel Magyarország nemcsak európai szinten biztosítja a vallási közösségek számára a lelkiismereti és vallásszabadság széles körű gyakorlását, hanem Európában is egyedülálló mértékben támogatja őket – írták. A magyar kormány megvizsgálja a jogerős ítéletet, s ennek megfelelően dönt majd a további lépésekről, amelyekről az érdekelteket és a közvéleményt is tájékoztatja – közölték.

MNO - MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • A világon egyre jellemzőbb a kormányzati döntéshozatal kiszervezése
    A világon egyre jellemzőbb a kormányzati döntéshozatal kiszervezése az Alapjogokért Központ kutatása szerint, és ez sérti a nemzetállamok szuverenitását - mondta Szolomayer Balázs, a kutatóintézet vezető elemzője szombaton az M1 aktuális csatornán.
  • Megújul a jáki templom és környéke
    A 2017 végén megkezdett munka újabb fázisáról szólt A jáki apátsági templom restaurálásának folytatása és értékeinek bemutatása elnevezésű beruházás helyszíni projektismertetője július 9-én.
  • Draskovics a rádióból üzent: jövő héten dönt a BKK a Lánchídról
    Jövő héten kerül a BKK igazgatósága elé a Lánchíd felújításának pályázati kiírása. Draskovics Tibor, az igazgatóság elnöke erről a Klubrádióban számolt be, a testület tagjai is csak innen értesültek, hogy milyen döntés előtt állnak. Közben műszakilag felülvizsgálták a Lánchíd felújításának részleteit, hogy melyek azok a részletek, amelyek elhagyhatók és mely esetekben olcsóbb a csere, mint a restaurálás.
MTI Hírfelhasználó