"Magyarország növekedési erőfölénybe került"
A legutóbbi negyedévben 3,9 százalékkal nőtt a GDP az előző év hasonló időszakához képest. Lentner Csaba közgazdász szerint visszatért a magyar gazdaságba az a növekedési lendület, amely 1999 és 2002 között megvolt.
2014. augusztus 25. 09:25

Visszatért a magyar gazdaságba az a növekedési lendület, amely 1999 és 2002 között megvolt. Akkor Magyarország az európai növekedési átlag két és félszeresét produkálta. 2013 második negyedéve óta egy folyamatosan növekvő ütemű gazdasági teljesítménynövekedés tart – állapította meg Lentner Csaba közgazdász, egyetemi tanár az M1 Ma reggel című hétfői műsorában.

A 3,9 százalékos adat azt jelenti, hogy valamennyi nemzetgazdasági ágazat összehangolt állapotban működik – folytatta. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az ipari teljesítmény 11 százalékkal, az építőipari teljesítmény 20 nőtt, „lényegesen emelkedett” a fizetőképes kereslet, vagyis a lakosság elkölthető pénzösszege egyre több, ami a kedvező adó- és szociálpolitikai intézkedések következménye – mutatott rá. Továbbá úgy tűnik, hogy az uniós infrastrukturális beruházási forrásokat Magyarország jól használja fel – tette hozzá.

Lentner Csaba megítélése szerint olyan ágazatok is hozzájárulnak a növekedéshez, amelyek korábban nem, vagy éppen visszahúzták a magyar gazdaságot. A jegybank növekedési hitelprogramján keresztül olcsó források áramlanak be, ami segíti ezen "tetszhalott állapotban lévő ágazatok" forrásokhoz jutását – emelte ki.

A közgazdász úgy vélte, hogy az Oroszországgal szembeni uniós szankciók bár visszavetik majd a magyar gazdaság teljesítményét is, ám Magyarország „növekedési erőfölénybe” került, hisz az Európai Unió növekedési átlagának háromszorosát teljesíteni, a magországok képest pedig ötszörös a különbség. A sikeres felzárkózás alapja az, ha ezt a növekedési ütemet tartja a magyar gazdaság, a ciklus végére 4 és 6 százalékos bővülés közé kell kerülnie ahhoz, hogy az intézkedések bebetonozódjanak és a társadalom még szélesebb köre lássa az eredményeit a háztartások jövedelemszint-emelkedése által – magyarázta az egyetemi tanár.

Kiemelte azt is, hogy az elmúlt 10-15 évben még az EU fejlettebb, nyugat-európai országai húzták Kelet-Európát, mára azonban megfordult a helyzet, és a kelet-európai, posztszovjet térség országai adják az EU gazdasági növekedését. 2002 és 2010 között Magyarország sereghajtó volt, most úgy néz ki, az éllovas szerepet tartósan meg tudja ragadni – szögezte el.

Lentner Csaba kérdésre reagálva egyértelművé tette: a forintárfolyamot nem a magyar gazdaság belső teljesítménye befolyásolja, mivel „egyfajta spekulációs tendencia van a forint ellen”, illetve az orosz-ukrán konfliktus és a közel-keleti események is rontják a vásárlóerőt.

M1 - Ma reggel
  • Orbán Viktor: Mi, magyarok, kultúrnemzet vagyunk
    – A Magyar Zene Házához hasonló intézményeket máshol a járványra hivatkozva inkább bezárják vagy leépítik, ám Magyarországon kulturális expanzió figyelhető meg – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Liget projekt részeként megépült létesítmény ünnepélyes megnyitóján. A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarországon jelentős a kultúra támogatása, majd emlékeztetett, hogy a baloldal folyamatosan támadta a beruházást, ám a magyar kultúra napja helyett inkább április 3-án kell rajtuk revansot venni.
  • Minden egyes hungarikum híd az emberek között
    A Hungarikum kiállítóházban a magyar géniuszok és az általuk alkotott csúcsteljesítmények előtti tiszteletadás hozzájárulhat a hagyományait számon tartó, egységes nemzeti tudattal rendelkező generációk neveléséhez, ugyanis minden egyes hungarikum híd az emberek között - fogalmazott az agrárminiszter szombaton a Lakitelek Népfőiskolán.
  • A magyar kultúra napja – 199 éve fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt
    1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával kapcsolatos szakmai elismeréseket is – írja a Híradó.hu.
MTI Hírfelhasználó