Dán kiállás Orbán Viktor mellett
Egyszerű Orbán Viktorból a politikai gonoszság ikonját kreálni, de az a Nyugat ostobaságának és süketségének jele, ha minden egyéb alternatívát moralista alapon elutasítunk – írta a magyar miniszterelnök tusnádfürdői beszédét ért nyugati kritikákról egy dán lap.
2014. augusztus 23. 09:46

Rune Lykkeberg szerkesztő a Politiken kulturális mellékletében, A Nyugattal szemben címmel megjelent írásában felidézi Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn elmondott beszédének részleteit. – A beszéd nem azért ideológiai esemény, mert valami újat mondott, hanem azért, mert Orbán különböző tendenciákat és jeleket gyűjtött össze egy „illiberális demokrácia” védelmében – olvasható a lapban. A szerző természetesnek nevezi, hogy az egész nyugati világban elítélték a beszédet. Lykkeberg hozzátette, Orbán beszéde egy effektív rendszerkritika is.

A dán szerkesztő úgy véli, hogy ez összefoglalja azokat a kritikai megállapításokat – egyfajta ideológiai alternatívát –, amelyek már eleve adottak voltak a nyugati világban. – Egyszerű Orbánt a politikai gonoszság ikonjaként beállítani, de az a nyugati ostobaság és süketség jele, ha minden alternatívát moralista alapon elutasítunk. Az ugyanis, ami a Nyugatot intellektuálisan megkülönbözteti, éppen ennek az ellenkezője: az, hogy a rendszerkritikát komolyan vesszük, és a társadalom javítására használjuk – kéri számon a nyugati értékek betartását a beszédet kritizálóktól. A dán újságíró hangsúlyozza, hogy „az egyes generációk lázadói a következő generációk vezetői lesznek”. Ugyanakkor azt is leszögezi, hogy „Putyin számunkra nem követendő példa, és az illiberális demokrácia nem az előrevezető út. De az nagy hátralépés volna, ha nem lennénk hajlandók elismerni, hogy Orbán nem egy kívülről jövő, rosszindulatú vírus”. Lykkeberg szerint a magyar miniszterelnök egy olyan problematikára mutatott rá, amelyet „kultúrharcként” ismerünk fel lényegében az összes nyugati demokráciában.

Ismert, július 26-án a bálványosi szabadegyetemen tartott előadásában Orbán Viktor egyebek mellett arról beszélt, hogy az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű.

A miniszterelnök szerint a liberális társadalomszervezési elvek és módszerek voltak ugyanis azok, amelyek nem védték meg a közösségi vagyont, és eladósították az országokat, a családokat pedig adósrabszolgává tették. Orbán rámutatott: a liberális elvekre épülő államok nem tudják fenntartani versenyképességüket, ezt mutatja a világban zajló gazdasági átalakulás is a válság után, és kiderült az is, a jóléti állam koncepciója illúzió. Egyúttal bírálta azokat „a fizetett politikai aktivistákat”, akik civileknek tüntetve fel magukat külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon.

A Tusnádfürdőn elmondott beszéd után össztűz zúdult a magyar miniszterelnökre. A hazai ellenzéki pártok azzal riogattak, hogy veszély fenyegeti az alaptörvényben rögzített (liberális) alapjogokat, az ország pedig kiírja magát az európai demokráciák értékrendszeréből. A külföldi – elsősorban amerikai – lapok pedig úgy összegezték a beszédet, hogy Orbán Viktor nyíltan elfordult a nyugati típusú demokráciától a tekintélyelvű keleti államok irányába.

MNO - Magyar Nemzet
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó