Tusványost magyarázzák a svédek
A liberálisoknak nincs érzékük a demokráciához
Nehéz feladatra vállalkozott a svéd rádió egyik műsorában: elemezni próbálták Orbán Viktor tusványosi beszédét.
2014. augusztus 9. 09:54

Mint már korábban is tapasztalhattuk, most is kaptak ehhez segítséget a svéd kultúrelit fanatikusaitól és újabban egy svéd-magyar - úgymond - filmestől. Bár a magyar miniszterelnök beszédére hivatkozott a műsor, ezt nem látszott beigazolódni forrásként. Elemei arra utalnak, hogy a kijelentések pontosan a Népszava egyik aktuális cikkével azonosak. A program készítői mégis a magyar kormányoldalra feltett beszédre hivatkoznak, és az „illiberalista” demokráciát szorgalmazó magyar miniszterelnököt bírálják. Szembetűnő a hasonlóság a magyar cikkel.

A műsor kilenc percben bírálta Orbánt. Ugyanazokkal a beidegződött, sztereotip jelzőkkel. De úgy látszik, hogy a műsorvezető mégsem tudott igazán azonosulni a feladattal. Elemi dolgokról fogalma sem volt, azt sem tudta, hogy a beszéd, amit felhoztak, az a Fidesz-KDNP éves rendezvényén, a Bálványosi Szabadegyetemen tartott előadások egyike volt, tehát nem egy  reagálás valamilyen konkrét eseményre, mint azt a műsorban állították.

És hogy sikerült a svéd rádió programvezetőjének az előadás témáit körbejárnia? Nem igazán jól.

A műsorvezető Gabriel Byströmmel, a Göterborgsposten napilap kulturális szerkesztőjével valamint Czinkóczky Csaba, úgymond svéd-magyar filmes interjúalanyok segédletével véleményezte a magyar miniszterelnököt. Czinkóczky szerint a miniszterelnök többszöri „populista kijelentéseivel” bizonyította, hogy „önkényuralmi törekvései vannak”. És úgy véli, hogy a beszéd után a magyar „közvélemény felbolydult”. Barátai, akikkel ő elbeszélgetett, szintén erősen reagáltak. Szerinte Orbán „önkényuralmú társadalmat” hozna létre egy olyan országban, ahol nagy a munkanélküliség. De most a kormány - mondta Czinkóczky -„elrettentő” intézkedéseket hozott. A műsorvezető nem kérdezett rá, hogy melyek azok az elrettentő intézkedések és miből gondolja Czinkóczky meg Byström, hogy elrettentőek. A műsorvezető szerint a páros társszerző és Magyarországról írtak könyvet.

A műsorban, a „kormányoldalra feltett beszédből” azt vették ki, hogy Orbán Viktor a nyugati demokráciákat bírálja, Törökország és Oroszország diktatúráit pedig méltatja. Úgy vélik, hogy a miniszterelnök beszédére azért került sor, mert Magyarország sok nemzetközi bírálatot kapott kormánya reformjai miatt, mivel azok a demokratikus elveket, valamint az emberi jogokat egyaránt sértik. Czinkóczy a Magyarországot ért nemzetközi bírálatokkal kapcsolatban éppen olyan ellentmondásokba keveredett, mint a Tavares-jelentés.

Orbán Viktor azon kijelentését is bírálták, mely szerint Magyarországnak inkább a globális versenyképességbe kell erejét befektetni, mintsem hogy más EU-tagországra akarjon hasonlítani. Szerintük a miniszterelnök ezzel az „illiberalizmust” dicsérte és Magyarország az elmúlt húsz évben elért „eredményeit építi le”. Fel is tették a kérdést: merre tart Magyarország”?

Helyén való lett volna, ha a műsorvezető legalább egy próbálkozást tesz pragmatikus oldalról megközelíteni a témát. Meg lehetett volna vizsgálni, hogy például a kormányfő beszéde nem annak a jele-e, hogy előrelátóan gondolkozik és a jelenlegi válságos helyzetből, amelyben Európa van, komolyan keresi országa számára a kiutat? Azt is érdekes lett volna tisztázni, hogy miért kifogásolják egyesek, ha egy ország saját véleményt alkot, és a versenyképességre összpontosít. Pedig széles tudásra utal és a sokoldalúságot bizonyítja, ha a demokráciát valaki nem tartja kizárólagosan a neoliberalizmus egyedüli jogtulajdonosának. Az is megkérdőjelezhető, hogy a svéd műsorvezető képes volt-e a hosszú beszédet meghallgatni és megérteni.

Jó lenne végre azt is tisztázni, ebben az esetben mi is az a svéd horizont? Miért véli ugyanaz a néhány svéd újságíró a magyar ellenzék bírálatait nemzetközinek és mióta véli egy-egy szereplő a magyar belpolitikai ellenzéki véleményeket sajátjának? Ha meg nem, csak idéznek vagy átvették, akkor azt mindenképpen fel kellene tüntetni.

Nem szerénykednek direktívákat adni a svéd újságírók

Nem szerénykednek direktívákat adni egyes svéd újságírók az Uniónak. Várható volt, hogy a miniszterelnök tusványosi beszéde után beindul a malomkerék. Egy vidéki lap még egy kalappal rátett és a svéd liberális párt (Folkpartiet) egyik fellegvárában, Västerås városkában és annak lapjában, nem szerénykedett az EU „atombombájával” előhozakodni. Szerinte „Orbán Viktor Európa Vladimir Putyinja” és az EU-t teszi felelősé azért, mert büntetlenül hagyja Orbán Viktor politikáját. „Be kéne dobni az úgynevezett atombombát, azaz az EU, Lisszaboni Egyezmény 7. paragrafusát” - írta -, „vonják meg Magyarország szavazati jogát az EU-ban”.

Nemrég írtunk róla, hogy Annika Ström Melin, a Dagens Nyheter svéd országos liberális napilap vezércikkírója, a valamikor hűen maoista lap főszerkesztője, kezdett először a azzal a követeléssel előállni, hogy az EU büntesse meg Magyarországot és zárják ki az EU-ból. Azóta Melin Brüsszelből tudósít a lapnak.

Illiberális országokkal nem lehet a demokrácia elve szerint kapcsolatokat ápolni

Érdekes felvetés, hogy az „illiberális” országokkal nem ajánlatos bilaterális kapcsolatokat ápolni, mert akkor a demokratikus elveknek vagyunk az ellenségei. Pedig ha így van, akkor vaj van sok EU-s ország füle mögött. Itt van például Svédország. Kapcsolatai Törökországgal és Kínával igen jók és több mint húsz éve építi konzekvensen ezt a szálat. Számos svéd nagyvállalat érdekeltsége költözött Pekingbe és a kínai üzletemberek szintén nagy számban fektetnek be Svédországban. Számos kínai kutató dolgozik a svéd intézményekben. A kínaiak két éve vásárolták meg a Saab AB személygépkocsi svédországi gyártórészlegét. Törökország EU-s csatlakozását pedig Svédország kitartóan támogatja. A török államfő, illetve kormányfő svédországi látogatása során a delegációban több mint száz török üzletember vett részt. Ezen felül fenntartásokkal ugyan, de földrajzi közelsége miatt Oroszország mindig is fontos partnere volt Svédországnak. 2010-ben adták meg a svédek a Gottland-sziget fenségvízei alatt elhúzódó, a főként Gasprom érdekeltségű (51 %-ban), orosz-német északi gázvezeték (Nordstream), építésére az engedélyt. Köztudottan Oroszország sem EU-s tag és ráadásul „illiberális”. Ezek szerint eltér Svédország az EU által „előírt” demokráciamodelltől?

A filantrópoknak nincs érzékük az emberségességre. Ez jellemző rájuk - vélekedik Lord Henry, Oscar Wilde könyvében, (The Picture of Dorian Gray). Úgy tűnik, a liberálisoknak sincs érzékük a demokráciához. Ezt már megtapasztaltuk Magyarországon.

Politidou Mária, Stockholm
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó