Bodnár Zoltán: Hibás döntést hozott a Kúria
A Liberálisok gazdaságpolitikai főtanácsadója szerint a Kúria messze túlment a jogértelmezés határain, hibás döntést hozott, ami elbizonytalanítja a magyar jogrendszert.
2014. július 3. 12:20

Bodnár Zoltán a köztévében azt mondta: a devizahitelesek ügyében hozott jogegységi döntést a kormány helyrehozhatta volna, ha olyan törvényt nyújt be a parlamentnek, mely világossá teszi, hogy az elmúlt tizenvalahány év gyakorlata rendben volt.

Egészen elképesztő mértékű bizonytalanságot visz a magyar jogrendszerbe a Kúria az árfolyamrésről és az egyoldalú szerződésmódosításról hozott jogegységi döntése – jelentette ki Bodnár Zoltán, a Liberálisok gazdaságpolitikai főtanácsadója az M1 Ma reggel című műsorában.

Hosszú vajúdás után rossz döntés született. Sőt, a Kúria döntése nem egyszerűen rossz, hanem jogellenes, alkotmányellenes, ellentétes a hitelintézeti törvénnyel és a polgári törvénykönyvvel – szögezte le.

A Kúria szerint nincs árfolyamrés, mert nem történik váltás, csak átszámítás a folyósításkor és a törlesztéskor, ami „ténybelileg nem igaz” – hangoztatta a szakember, aki szerint valóságosan történik devizavétel és –eladás. A Kúria azt a trükköt találta ki, hogy a jogegységi határozatban kimondta: a bank ez esetben közvetlenül nem nyújt szolgáltatást az ügyfélnek. Ezt arra alapozva mondhatja, hogy nincs devizaszámla-nyitás és pénztári átváltás, de az egész szerződéses konstrukció szerint megtörténik a váltás, hiszen az ügyfél forintot szeretne kapni és forintban szeretne törleszteni. A polgári törvénykönyv pedig a fogyasztói szerződések esetében úgy rendelkezik, hogy a szerződési tisztességtelenség kikötésének vizsgálatakor a szerződés egészét kell tekinteni, a szerződés lényegét - magyarázta Bodnár Zoltán.

Hangoztatta: szerinte ez esetben a Kúria szakmailag megalapozatlan és hibás döntést hozott. Bármi is volt a motivációja, a kormány helyrehozhatta volna, ha olyan törvényjavaslatot nyújt be, amely világossá teszi, hogy az elmúlt tizenvalahány év gyakorlata rendben volt.

A Kúria messze túlment a jogértelmezés határain, lényegében jogalkotást végzett, amelyet nem tehetne, ez nem elegáns, ez már túl van azon a ponton, ami megengedett egy kontinentális típusú jogrendszerben, mint amilyen a magyar is – hangoztatta a gazdaságpolitikai főtanácsadó.

Emlékeztetett rá: amikor 2010-ben az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy a lakáshitelek esetében a középárfolyamot kell alkalmazni, akkor kimondta azt is, hogy minden más esetben a vételi és az eladási árfolyam megmarad. A Kúria ezzel is szembemegy. A Kúria értelmezhet törvényeket, de az nem lehet autentikusabb, mint az Országgyűlés saját törvényértelmezése – tette egyértelművé.

hirado.hu - M1 - Ma reggel
MTI Hírfelhasználó