Még csökkenthető a diákhitelek kamata
A diákhitelt felvevők mindössze három százaléka nem törleszt az elvártak szerint. Ez az alacsony arány is szerepet játszott abban, hogy a hitel kamata nemrég soha nem látott szintre csökkent - mondta Bugár Csaba az InfoRádió Aréna című műsorában. A Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója hozzátette: ha a nem törlesztők arányán sikerül javítani, tovább mérséklődhet a kamat.
2014. július 2. 15:37

Július elsejétől történelmi mélypontra csökkent a diákhitel kamata - jelentette be korábban a a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója. Bugár Csaba az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: nemcsak a kedvező környezet, hanem a sok felelős adós tette lehetővé a mérséklést.

"A kamatkörnyezet már elég hosszú ideje nagyon kedvezően alakul Magyarországon és a nemzetközi pénzpiacokon, ez a csökkentés elsődleges oka. A másik pedig az, hogy példátlanul alacsony mértékű a nem törlesztő adósok aránya, a diákhitelezés körében a 3 százalékos sem éri el" - mutatott rá Bugár Csaba.

A szabad felhasználású Diákhitel1 kamata év végéig 5,75, a Diákhitel2-é pedig 7 százalékra csökkent. Bugár Csaba hangsúlyozta: további mérséklésre csak akkor lesz lehetőség, ha tovább nő a pontosan fizetők aránya.

"Ahol van tartalék, az a kockázati közösség azon része, aki nem fizet. Ez a kamatban is megjelenik, 1,4 százalékot jelent az 5,75-ben. Ha tehát a nem-fizetők arányát egy százalékkal sikerül csökkenteni, 3 százalékról 2-re, akkor mindjárt még egy százalékot tudunk csökkenteni a kamaton" - jelezte a vezérigazgató.

Bugár Csaba hangsúlyozta: a Diákhitel Központ 2005 óta önállóan gazdálkodik. A magyar költségvetéstől nem kap pénzt, így a működéshez szükséges költségeit a hazai és a nemzetközi pénzpiacokról fedezi. Megjegyezte: ez egy Európában is csaknem egyedülálló hitel-konstrukció, a társaság pedig non profit alapon működik.

"Nekünk az a küldetésünk, hogy minél alacsonyabb szinten tartsuk a kamatot annak érdekében, hogy a diákok minél kevésbé adósodjanak el" - hangsúlyozta Bugár Csaba.

A vezérigazgató arról is beszélt, hogy a nem-fizetők nagyobb része nem fejezte be az egyetemet vagy főiskolát, és most küszködik a korábban felvett összeg törlesztésével. A fizetési hajlandóságot pedig növeli az is, hogy a tartozás adóként behajtható, fél év nem-fizetés után az ügy átkerül a NAV-hoz.

Bugár Csaba arról is szót ejtett, hogy folyamatosan nő az önköltséges képzés tandíjára fordítható, Diákhitel2 konstrukciót igénylők aránya. Hozzátette, hogy ezzel a lehetőséggel többségében a gazdasági szakokon tanulók élnek.

"Döntően a Diákhitel2-t a gazdasági szakokon hallgatók veszik fel, ahol nyilvánvaló, hogy egészen más fizetési feltételekkel fognak majd indulni a diploma megszerzése után" - mutatott rá a vezérigazgató.

Bugár Csaba szerint a diákok többsége pontosan mérlegeli, hogy szüksége van-e a hitelre, és hogy a reménybeli álláshelye, fizetése megfelelő lesz-e az adósság törlesztéséhez.

"Nem a kamat dönti el, hogy a hallgató felveszi-e a hitelt, hanem maga az, hogy hitelt kell felvennie. Ez az összeg adott esetben - például egy önköltséges képzésnél - akár 5-6 millió forint is lehet az egyetem elvégzése után. Alapvetően ez az, ami meggondolásra készteti a hallgatókat" - hangsúlyozta.

Hozzátette: a hitelfelvevők aránya viszont nőtt. Ahhoz képest, hogy 2012-ben mintegy 15 százalék vette fel ezt a kölcsönt, ma már ez 20 százalékot ér el" - jelezte.

A vezérigazgató megjegyezte: az utóbbi években érezhetően több az aggály a hitelek kapcsán, de a jól bejáratott Diákhitel konstrukciókat ez kevéssé érinti.

InfoRádió
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
MTI Hírfelhasználó