Orbán: Belgrád Európának a Balkánra nyíló kapuja
A magyar miniszterelnök és Tomislav Nikolic szerb államfő megnyitotta kedden a Belgrádi Magyar Intézetet.
2014. július 1. 14:45

Orbán: Belgrád Európának a Balkánra nyíló kapuja

Orbán Viktor miniszterelnök és Tomislav Nikolic szerb államfő megnyitotta kedden a Belgrádi Magyar Intézetet.

Orbán Viktor az ünnepségen tartott beszédében azt hangsúlyozta: Belgrád Európának a Balkánra nyíló kapuja, ezért az Európai Unió nem lehet meg sokáig Belgrád és Szerbia nélkül, mert "az olyan lenne, mintha a kerítésen kívül helyezte volna azt az ajtót, amelyen át közlekedni akar".

"Ahogy a Duna kapcsolatot teremet vízgyűjtő területének folyói között, ugyanúgy kell Európának is egybegyűjtenie és összekapcsolnia - egységes európai hagyománnyá alakítva - az Európát alkotó nemzeti kultúrákat" - fogalmazott a magyar kormányfő, hozzátéve, hogy ezt a kulturális sokszínűséget az EU létrehozásakor megfogalmazott alapszerződés európai értéknek tekinti. "Mi azt szeretnénk, hogy ha az egységes európai kultúrában minden nemzet meg tudná őrizni a saját identitását" - mondta. A magyarok számára ugyanis olyan Európa a megteremtése és védelme a cél - folytatta -, ahol minden ember és minden nemzet otthon érzi magát.

A miniszterelnök megerősítette: a magyar kormány támogatja Szerbia EU-csatlakozását, ami nem aktuálpolitikai, hanem elvi kérdés, "a közép-európai sorsközösségből fakadó erkölcsi kötelesség". Ez egyben Magyarország érdeke is, mert "akkor érezzük magunkat igazán biztonságban, ha minden szomszédunk az EU-hoz tartozik" - jegyezte meg.

Orbán Viktor elmondta, örömmel tölti el, hogy a magyar kultúrának végre lesz háza abban a városban, amely évszázadokon keresztül összekötötte a magyar és a szerb népet.

A kormányfő azt várja az intézettől, hogy otthont teremtsen a magyar és a szerb kultúra közötti párbeszédnek, hogy összegyűjtse, megőrizze a magyar és a szerb kultúra közös értékkincsét és további alkotásokkal gyarapítsa azt.

Nikolic: Az új közös jövő felé kell fordulni a két nép kapcsolatában

Tomislav Nikolic szerb államfő beszédében kiemelte, a Belgrádi Magyar Intézet újabb bizonyítéka annak, hogy a kétoldalú együttműködést tovább fejleszti és építi a két nép.

Elégedetten nyugtázta, hogy Magyarország és Szerbia párbeszéde az utóbbi két évben egyre intenzívebbé és jobbá vált. Emlékeztetett arra, hogy ebben hatalmas szerepe volt a tavaly nyári csúrogi megemlékezésnek, amikor ő maga és Áder János magyar elnök fejet hajtott a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok előtt. Megismételte akkori kijelentését, miszerint az új közös jövő felé kell fordulni a két nép kapcsolatában.

"Ebben a szellemben kell a múltra is tekinteni, amelyben Szerbia és Magyarország egyszer ugyanazon, másszor ellentétes oldalon állt. A közös földrajzi tér és az egymásra utaltság erős történelmi és kulturális köteléket alakított ki, ma pedig a térség közös európai jövője is összeköt bennünket" - fogalmazott Nikolic. Nagyon fontosnak nevezte azt a támogatást, amelyet Magyarország Szerbia európai uniós csatlakozási folyamata során nyújt.

A szerb elnök felidézte a történelem és a kultúra azon pontjait, amelyek összekötötték a szerbséget és a magyarságot, kitért arra, hogy Hunyadi János, Petőfi Sándor és Kosztolányi Dezső is a közös múlt része.

"Ha végig tekintünk a közös múlton és a jelenlegi alkotói hatásokon a kultúrában és a művészetben, teljesen magától értetődő, hogy egy ilyen intézmény létezése, mint amelyet most itt megnyitunk" - zárta beszédét Nikolic, hozzátéve még, hogy a magyar-szerb kormányzati csúcs várhatóan tovább mélyíti a két ország jó kapcsolatát.

A Belgrádi Magyar Intézet megnyitóján Aknay János Kossuth-díjas festő, valamint Asszonyi Tamás szobrászművész alkotásaiból nyílt tárlat. Aknay épületkonstrukciókat ábrázoló, Emlék című sorozatából, valamint angyalsorozatából állították ki képeket.

A most megnyílt magyar intézetnek - amely Magyarország belgrádi nagykövetségének kulturális szolgálataként működik - helyt adó 6 emeletes épület Belgrád belvárosában található, abban az utcában, amely az egykori Nándorfehérvárhoz vezet.

A magyar kulturális diplomácia intézményeit a Balassi Intézet működteti. A külföldi magyar intézetek célja a magyar nemzeti kulturális örökség megőrzése és széles körű megismertetése, Magyarország és a partnerországok közötti kulturális diplomáciai kapcsolatok ápolása, a kulturális és tudományos nemzetközi együttműködések elősegítése, a magyarnyelv-oktatás megszervezése, információk nyújtása és programok szervezése révén a magyar kultúra és társadalom sokszínűségének bemutatása. A Balassi Intézetnek 23 intézete működik a világ 21 országában. Ez a szám most tovább nő a belgrádi intézet megnyitásával. A Collegium Hungaricumok a nemzetközi magyar tudományosság külföldi jelenlétének fontos képviselői, melyek egész évben fogadják és segítik munkájukban a tudományos ösztöndíjasokat, kutatókat.

Az intézet megnyitása előtt Orbán Viktor külön is megbeszélést folytatott a szerb államfővel az elnöki palotában.
Kora délután a Szerbia Palotában magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozót tartanak, amelyen magyar részről Orbán Viktor mellett részt vesz Navracsics Tibor külgazdasági és külügy-, Pintér Sándor belügy-, Hende Csaba honvédelmi és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter.

MTI nyomán
  • Magyarország nem fordulhat vissza
    Orbán Viktor kifejtette: a Magyarország előre megy, nem hátra mondatban benne van az a küzdelem, amelyet Magyarország az elmúlt 12 évben folytatott, hiszen 2010-ben egy csődbe jutott ország volt, az országot "kivéreztették és tönkretették". De "nagyon kemény munkával 12 év alatt a korábbi baloldali kormányzás hibáit és bűneit Magyarország kijavította" - mutatott rá.
  • Az orosz medve nem játék
    2021-ben Belaruszban egy olyan destabilizációs akció történt, amely meglehetősen hasonlított a 2014-es, kijevi forradalomnak nevezett puccsra. Az orosz vezetés most hamarabb ébredt, és gyorsan rea­gált. Fehéroroszország esetleges elvesztését konkrét nemzetbiztonsági fenyegetésként kezelték.
  • Nemzeti Régészeti Intézetet alapítanak
    A kormány hosszas szakmai előkészítés és egyeztetés után döntött arról, hogy a Várkapitányság Régészeti és Tudományos Igazgatósága a Nemzeti Múzeum részévé váljon, így ismét az MNM végezheti a régészeti örökségvédelmi feladatokat a lelőhelyek felderítésétől a feltáráson és feldolgozáson át a közönségkapcsolatokig - közölte a múzeum pénteken az MTI-vel.
MTI Hírfelhasználó