Orbán: Belgrád Európának a Balkánra nyíló kapuja
A magyar miniszterelnök és Tomislav Nikolic szerb államfő megnyitotta kedden a Belgrádi Magyar Intézetet.
2014. július 1. 14:45

Orbán: Belgrád Európának a Balkánra nyíló kapuja

Orbán Viktor miniszterelnök és Tomislav Nikolic szerb államfő megnyitotta kedden a Belgrádi Magyar Intézetet.

Orbán Viktor az ünnepségen tartott beszédében azt hangsúlyozta: Belgrád Európának a Balkánra nyíló kapuja, ezért az Európai Unió nem lehet meg sokáig Belgrád és Szerbia nélkül, mert "az olyan lenne, mintha a kerítésen kívül helyezte volna azt az ajtót, amelyen át közlekedni akar".

"Ahogy a Duna kapcsolatot teremet vízgyűjtő területének folyói között, ugyanúgy kell Európának is egybegyűjtenie és összekapcsolnia - egységes európai hagyománnyá alakítva - az Európát alkotó nemzeti kultúrákat" - fogalmazott a magyar kormányfő, hozzátéve, hogy ezt a kulturális sokszínűséget az EU létrehozásakor megfogalmazott alapszerződés európai értéknek tekinti. "Mi azt szeretnénk, hogy ha az egységes európai kultúrában minden nemzet meg tudná őrizni a saját identitását" - mondta. A magyarok számára ugyanis olyan Európa a megteremtése és védelme a cél - folytatta -, ahol minden ember és minden nemzet otthon érzi magát.

A miniszterelnök megerősítette: a magyar kormány támogatja Szerbia EU-csatlakozását, ami nem aktuálpolitikai, hanem elvi kérdés, "a közép-európai sorsközösségből fakadó erkölcsi kötelesség". Ez egyben Magyarország érdeke is, mert "akkor érezzük magunkat igazán biztonságban, ha minden szomszédunk az EU-hoz tartozik" - jegyezte meg.

Orbán Viktor elmondta, örömmel tölti el, hogy a magyar kultúrának végre lesz háza abban a városban, amely évszázadokon keresztül összekötötte a magyar és a szerb népet.

A kormányfő azt várja az intézettől, hogy otthont teremtsen a magyar és a szerb kultúra közötti párbeszédnek, hogy összegyűjtse, megőrizze a magyar és a szerb kultúra közös értékkincsét és további alkotásokkal gyarapítsa azt.

Nikolic: Az új közös jövő felé kell fordulni a két nép kapcsolatában

Tomislav Nikolic szerb államfő beszédében kiemelte, a Belgrádi Magyar Intézet újabb bizonyítéka annak, hogy a kétoldalú együttműködést tovább fejleszti és építi a két nép.

Elégedetten nyugtázta, hogy Magyarország és Szerbia párbeszéde az utóbbi két évben egyre intenzívebbé és jobbá vált. Emlékeztetett arra, hogy ebben hatalmas szerepe volt a tavaly nyári csúrogi megemlékezésnek, amikor ő maga és Áder János magyar elnök fejet hajtott a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok előtt. Megismételte akkori kijelentését, miszerint az új közös jövő felé kell fordulni a két nép kapcsolatában.

"Ebben a szellemben kell a múltra is tekinteni, amelyben Szerbia és Magyarország egyszer ugyanazon, másszor ellentétes oldalon állt. A közös földrajzi tér és az egymásra utaltság erős történelmi és kulturális köteléket alakított ki, ma pedig a térség közös európai jövője is összeköt bennünket" - fogalmazott Nikolic. Nagyon fontosnak nevezte azt a támogatást, amelyet Magyarország Szerbia európai uniós csatlakozási folyamata során nyújt.

A szerb elnök felidézte a történelem és a kultúra azon pontjait, amelyek összekötötték a szerbséget és a magyarságot, kitért arra, hogy Hunyadi János, Petőfi Sándor és Kosztolányi Dezső is a közös múlt része.

"Ha végig tekintünk a közös múlton és a jelenlegi alkotói hatásokon a kultúrában és a művészetben, teljesen magától értetődő, hogy egy ilyen intézmény létezése, mint amelyet most itt megnyitunk" - zárta beszédét Nikolic, hozzátéve még, hogy a magyar-szerb kormányzati csúcs várhatóan tovább mélyíti a két ország jó kapcsolatát.

A Belgrádi Magyar Intézet megnyitóján Aknay János Kossuth-díjas festő, valamint Asszonyi Tamás szobrászművész alkotásaiból nyílt tárlat. Aknay épületkonstrukciókat ábrázoló, Emlék című sorozatából, valamint angyalsorozatából állították ki képeket.

A most megnyílt magyar intézetnek - amely Magyarország belgrádi nagykövetségének kulturális szolgálataként működik - helyt adó 6 emeletes épület Belgrád belvárosában található, abban az utcában, amely az egykori Nándorfehérvárhoz vezet.

A magyar kulturális diplomácia intézményeit a Balassi Intézet működteti. A külföldi magyar intézetek célja a magyar nemzeti kulturális örökség megőrzése és széles körű megismertetése, Magyarország és a partnerországok közötti kulturális diplomáciai kapcsolatok ápolása, a kulturális és tudományos nemzetközi együttműködések elősegítése, a magyarnyelv-oktatás megszervezése, információk nyújtása és programok szervezése révén a magyar kultúra és társadalom sokszínűségének bemutatása. A Balassi Intézetnek 23 intézete működik a világ 21 országában. Ez a szám most tovább nő a belgrádi intézet megnyitásával. A Collegium Hungaricumok a nemzetközi magyar tudományosság külföldi jelenlétének fontos képviselői, melyek egész évben fogadják és segítik munkájukban a tudományos ösztöndíjasokat, kutatókat.

Az intézet megnyitása előtt Orbán Viktor külön is megbeszélést folytatott a szerb államfővel az elnöki palotában.
Kora délután a Szerbia Palotában magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozót tartanak, amelyen magyar részről Orbán Viktor mellett részt vesz Navracsics Tibor külgazdasági és külügy-, Pintér Sándor belügy-, Hende Csaba honvédelmi és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter.

MTI nyomán
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Uralkodók földi maradványait azonosították a kutatók
    Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek között - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
  • Az akarat újra építi a falakat
    A Kovácsi Bazilika országos és nemzetközi jelentőségű. A konkrét tervezést meg kell előzze egy – minél teljesebb körű – régészeti kutatás és feltárás, hiszen a Bazilika és az azt körbeölelő cinterem (temető) vasúti töltés alatti része még teljesen ismeretlen. Nem kizárt, hogy a magyar történelem jelentős leletei, tárgyai kerülnek még elő – véli Rainer Péter.
  • Leállt a szállítás a Barátság kőolajvezeték déli ágán
    A Transznyeft megerősítette a RIA Novosztyi hírügynökségnek a hírt, hogy a Barátság kőolajvezeték déli, Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát ellátó ágán nem küldenek napok óta olajat.
MTI Hírfelhasználó