Országgyűlés: a folyók előbb találkoznak!
A hagyományokhoz híven harsány viták színezték az Országgyűlés tegnapi rendkívüli ülését is midőn pénzügyekről szóló törvényjavaslatokról elmélkedtek.
2014. július 1. 10:14

Ünnepélyes pillanattal kezdődött. Főhajtással emlékeztek Hasznos Miklósra a KDNP legendás emberére, volt parlamenti képviselőjére.

Képviselői esküt tett dr. Lukács László György, az Európai parlamentbe jutott Balczó Zoltán helyét foglalhatta el a Jobbik padsoraiban. A szocialista frakció is új embert  fogadott Varju László személyében, az EU-választásokon szintén mandátumot szerzett Molnár Csaba jóvoltából. (Vejkey Imre, az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke közölte: a két politikus jelezte, hogy összeférhetetlenség velük szemben nem áll fenn, így képviselői jogaikat gyakorolhatják. Lukács László György mandátumát az Országgyűlés 162, míg Varju Lászlóét 160 igen szavazattal igazolta, így az országgyűlési képviselők létszáma újra 199 lett.)

A folytatást a napirend előtti felszólalások, interpellációk és kérdések összecsapásai színesítették, majd  a törvényjavaslatok következtek. Nem szűkölködtek: több száz  oldalnyi szöveg elolvasása, mérlegelése várt a honatyákra és honanyákra.   

Elfogadva

Döntöttek ”Magyarország Kormánya és Kuvait Állam Kormánya között a diplomata, szolgálati és speciális útlevéllel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló megállapodás” kihirdetéséről.

A címében is hordozta a lényegét. A megállapodás célja, hogy biztosítsa a magyar és a kuvaiti diplomata, szolgálati és speciális útlevelek birtokosai számára a vízummentes beutazást, és a legfeljebb 90 napi vízummentes tartózkodást Magyarországon és Kuvait Államban. Az állami vezetők, valamint a hivatalos célból utazó képviselők, diplomaták és köztisztviselők részére biztosított vízummentesség nagymértékben segítheti a két ország közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok szoros.

Tekintettel bír Magyarország európai uniós-, és schengeni tagságából fakadó kötelezettségeire is. Az Európai Unióban ugyanis kizárólagos uniós hatáskörbe tartozik annak eldöntése, hogy a harmadik államok polgárai vízummentesek-e vagy pedig vízumkötelezettek. (A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet tartalmazza a harmadik államok besorolását a két kategória valamelyikébe.)  Rendelete Kuvaitot vízumkötelezett országként határozza meg, ugyanakkor a lehetővé teszi azt is (4. cikk 1. bekezdés a. pontja), hogy az EU tagállamok saját hatáskörükben vízummentességet biztosítsanak az egyébként vízumkötelezett államok diplomata útlevéllel, szolgálati/hivatali útlevéllel vagy különleges útlevéllel rendelkező állampolgárainak. Magyarország kormánya e lehetőséggel élve döntött a megállapodás aláírásáról, (2013. december 2.),  és kezdeményezte a megerősítésére felhatalmazást adó, törvény tervezet kihirdetését. (Az indítvány szövege: PDF.)

***

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 167 igennel, ellenszavazatok és tartózkodások nélkül fogadta el. 

Katonai együttműködés Németországgal

Zöld utat kapott ”a Magyarország Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között Magyarország fegyveres erői és a Németországi Szövetségi Köztársaság fegyveres erői tagjainak a másik állam területén történő ideiglenes tartózkodásról szóló megállapodás kihirdetéséről” címet viselő, a honvédelmi miniszter nevéhez fűződő kormányjavaslat is.   

Magyarország és Németország között az elmúlt években egyre intenzívebbé vált a katonai együttműködés, amely kiterjed a közös kiképzések és gyakorlatok szervezésére, cseretisztek kölcsönös kiküldésére, valamint műveleti és haditechnikai együttműködésre is. Ezen együttműködés egyik szükségszerű eleme a fegyveres erők tagjainak a másik állam területén szolgálati céllal történő ideiglenes tartózkodása.

Mindkét állam tagja ugyan a NATO-nak, így e kérdésben az elsődlegesen alkalmazandó jogi norma az 1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló megállapodás. Ugyanakkor a német törvényi előírások megkövetelik az intenzívebb együttműködés esetére a NATO SOFA megállapodást kiegészítő, az abban nem, vagy csak részben szabályozott kérdésekre kiterjedő kiegészítő katonai jogállási megállapodás létrehozását.

A megállapodás – összhangban a német és magyar alkotmányos előírásokkal – utal a másik állam területére történő belépés közjogi kereteire, valamint a tartózkodások lehetséges időtartamát és célját is szabályozza. Külön kitér a bevihető és tiltott fegyverekre is. Szabályozza továbbá a közegészségügyi, a büntető joghatóság gyakorlására vonatkozó, illetve a környezetvédelmi, közlekedési, hírközlési és kárrendezési kérdéseket is. (Az indítvány szövege: PDF.)

***

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 148 igen szavazattal, 17 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta.

Nemzetiségekről

Az Alaptörvény vonatkozó szakaszai alapján sarkalatosnak minősült ”a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása”, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazatára volt szükség.

Előterjesztője a Magyarországi nemzetiségek bizottsága.  Jelentősen módosítja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényt. Rögzíti: a nemzetiségi szervezet а párt és а szakszervezet kivételével а civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában rögzített célja a nemzetiség képviselete. Szól - többek között -  arról is, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által létrehozott, fenntartott intézmények (jellemzően kulturális, oktatási) kiemelkedő szerepet töltenek be az adott nemzetiség közösségi életében. Éppen ezért lehetővé teszi, hogy az ilyen intézmények vezetői  tagjai lehessenek а nemzetiségi önkormányzatnak, еzzel is erősítve а nemzetiségi önkormányzat kapcsolatát а nemzetiségi közösség tagjaival.(Az indítvány szövege: PDF.)

***

Az országgyűlés a törvényjavaslatot 155 igennel, 3 tartózkodás kíséretében, ellenszavazat nélkül elfogadta.

 Parttalan és partot érő viták

A zárószavazásokat követően, a hagyományokhoz híven, már jóval kevesebb résztvevővel folytatta munkáját a T. Ház. De nem csendesebben!

Harsány vita kísérte „ a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről” szóló,  Trócsányi László igazságügyi miniszter által fémjelzett  indítványt.  Fölöttébb hosszas az az indoklása, a töredékét idézzük. 

А Kúria legutóbbi határozatainak egyikében (2/2014 . PJE ) iránymutató döntést hozott а fogyasztói hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben foglalt egyes szerződéses rendelkezések tisztességtelenségéről. Döntése a tisztességtelenség fogalmára vonatkozó jogértelmezés, amely kizárólag а bíróságok számára kötelező, azonban az abban kifejtett jogelvek általános jellegük révén а jogviszonyok széles körét érintik. Annak érdekében, hogy ezek az elvek közvetlenül is érvényre jussanak, а törvényjavaslat  jogszabályi szintre emeli а Kúria jogegységi határozatában rögzített elveket. Ez lehetővé teszi, hogy а fogyasztók széles tömegei számára elkerülhetővé váljon аz időigényes és költséges perindítás, ami а bírósági szervezetrendszert is túlterhelné.

Fontosnak tartja, hogy lehetőséget biztosítson а pénzügyi intézmények számára az önkéntes jogkövetésre, és – nem csökkentve а fogyasztók jogvédelmének а szintjét – csak azokat az ügyeket engedje а bíróságok elé, amelyekben а felek között nem pusztán elszámolási, hanem érdemi jogvita van. Ezzel összhangban elsődlegesen a pénzügyi intézmények feladatává teszi, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési feltételekből kiiktassák а tisztességtelen kikötéseket, és csak arra az esetre tartja fenn az állami kényszer alkalmazását, amikor а pénzügyi intézmények nem tesznek eleget önként kötelezettségeiknek.

Célja egy olyan eljárási rend kiépítése, amely lehetővé teszi az érintett adósok számára а velük kötött szerződésekben alkalmazott kikötések tisztességtelenségének а megállapítását, és az ezen alapuló elszámolások, visszafizetések  minél gyorsabb lebonyolítását.

А javaslat-  többek között – azonnal rendezendő konkrét témái:
- а pénzügyi intézmények által fogyasztóval kötött deviza alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben alkalmazott különnemű árfolyamok tisztességtelenségének а megállapítása;
- а különnemű árfolyamok tisztességtelenségéhez kapcsolódó elszámolási kötelezettség rögzítése;
- а pénzügyi intézmények által а fogyasztóval kötött hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben alkalmazott, az egyoldalú szerződésmódosításra lehetőségét biztosító rendelkezések tisztességtelensége melletti megdönthető vélelem;
- а törvény hatálya alá tartozó szerződéses feltételek vizsgálatára és adatszolgáltatásra irányuló kötelezettség;
- а törvényben foglalt vélelem megdöntésére irányuló eljárás szabályai;
- а folyamatban lévő eljárásokra irányadó rendelkezések.

Az azonban már most is világosan látszik: elfogadása esetén is, a szabályozási kérdések bonyolultsága, valamint а várható gazdasági következmények pontos felmérése miatt csak az Országgyűlés őszi ülésszakán kerülhet sor az elszámolási szabályok végleges rögzítése mellett az egyéb anyagi jogi kérdések és jogkövetkezmények meghatározására. (Az indítvány szövege: PDF)

***

Az  Egyes oktatási tárgyú törvények módosításának szükségességét és a várható hasznát Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere felvezetésében bőségesen kifejtette.

А sajátos nevelési igényű, а beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő, eltérő fejlődésű és más kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók, pedagógiai szakszolgálati ellátása során döntő jelentőségű tudni hogy hol, mikor, milyen ellátásban részesült az érintett, és róla а szakemberek milyen megállapításokat, véleményt fogalmaztak meg. Eddig mindezek kezelése esetleges volt, akár egy iskolaváltás során is előfordulhatott, hogy az információk elvesztek. Ezen problémák kiküszöbölését célozza az Integrált Elektronikus Nyomonkövető Rendszer  bevezetése. Olyan szenzitív adatokkal is dolgozik majd, amelyek kezelése csak törvényi felhatalmazás alapján történhet, ezért volt szükség а nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi СХС. törvény  módosítására.

Ezen kívül а módosítás а közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításával összefüggésben változtat а pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkaidő beosztási szabályain, oly módon, hogy а nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakkal egyező szabályozást vezet bе.

Fontosnak tartja hogy а kutatás és oktatás szabadsága körében megvalósulhasson az intézmények önkormányzati jellegű működése а választott testületeken és а választott rektoron keresztül. De, okulva az elmúlt 20-25 évnek az egyetemi autonómia kiterjesztő értelmezéséből eredő negatív tapasztalataiból, legalább ugyanilyen fontosnak tartja, hogy biztosított legyen a  több tízmilliárdos költségvetéssel és több ezer dolgozóval működő intézmények felelős, átlátható és professzionális gazdálkodása, az erre а feladatra kiválasztott, felkészült, а kormány által kinevezett professzionális menedzserek jóvoltából.

А Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetét sem hanyagolja el a törvényjavaslat. А világhírű Pető módszer alkalmazásával az intézmény komoly hazai és nemzetközi sikereket ért e1. Az állami finanszírozás hatékonyságának növelését jelentheti,  ha az intézmény közvetlen állami fenntartásba kerül. A többi állami fenntartású intézménnyel azonos módon biztosítja а főiskola a magyar állami ösztöndíjas helyeit, а köznevelési intézmény (iskola, óvoda, szakszolgálat, stb.) pedig gyakorlóiskolai státusba kerül, ’mely nem csak az állami finanszírozást, hanem а felsőoktatási gyakorlóhelyeknek járó speciális többletforrások lehetőségét is biztosítja.

А törvénymódosítás а sportegészségügy és а sporttudomány területein jelentkező legfontosabb feladatok közötti kapcsolat intézményes megerősítése céljából egy új, önálló, egyetemi szintű sporttudományi képzést folytató állami felsőoktatási intézmény létrehozását is kezdeményezi, ’mely а Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának önállóvá válásával jön létre. Az új intézmény magában foglalja majd а jelenlegi Országos Sportegészségügyi Intézet egyes – nem betegellátást végző – egységeit, valamint а sporttudományhoz és а sportegészségügyhöz kapcsolódó egyes kutatási tevékenységeket is. А sporttudományi, felsőfokú képzési, valamint továbbképzési intézményi feladatokat, továbbá а sportegészségügyi feladatokat és аz ezekhez kapcsolódó kutatási feladatokat kompleх módon összefogó új szervezet sportcélú közfeladatait tekintve egyedülálló lehet európai és világszinten egyaránt.

A törvénymódosítás révén, az új intézmény működésétől, szolgáltatásaitól az élsport és az  utánpótlás-nevelés szakmai programjainak érvényesülését biztosító felkészülési és versenyeztetési feladatok segítése, megalapozása mellett а szabadidősport és а diáksport szakmai programjainak fellendülése is várható.

Ezen túl számos más jogszabályt, jogalkalmazást, egyszerűsítő, egységes értelmezést előmozdító kezdeményezést is tartalmaz. (Az indítvány szövege: PDF.)

***

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításárólszóló, ellenzéki körökben  hangos perpatvart kiváltó indítvány (Bánki Erik, Riz Gábor, Vécsey László Fidesz-képviselők javaslata)a személyi jövedelemadó tekintetében pontosítani próbálja az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás biztosításának körülményeit, továbbá kiegészíteni azon esetek körét, amikor nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési értékpapírokat érintő ügyletek esetében.

Az általános forgalmi adózást illetően a javaslat jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget. Ennek értelmében megvalósulhat а nem adóalany részére nyújtott műsorszolgáltatási, elektronikus és távközlési szolgáltatások fogyasztás helye szerinti államban történő adóztatása. Ezzel párhuzamosan az adminisztratív terhek könnyítése érdekében fel kívánja állítani egyablakos rendszert, amely lehetővé teszi, hogy а határon átnyúlóan nyújtott ezen szolgáltatások után az adóalany az adófizetési kötelezettségét a letelepedése szerinti tagállamban teljesíthesse.

Az acélipar területén tapasztalható adócsalások visszaszorítása érdekében а javaslat fordított adózást kíván bevezetni а csalással leginkább érintett tеrmékekre.

Az áfa-törvény módosítása kiigazítja az időszakos elszámolású ügyletek utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját. А tervezett módosítás а cégeknél а számlázási rendszerek átállítását igéпyli, valamint likviditási kérdéseket is felvet, így а megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében kitolja а rendelkezés hatálybalépését.

А szerencsejátékot érintő módosítások аz összhang megteremtését célozzák. Egyértelművé kívánja tenni, hogy а nyeremények igénylésére és átvételére szolgáló határidő jogvesztő jellegű.

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítását zömmel а jogértelmezés, jogalkalmazás egyszerűsítése és a jogszabályok közötti belső összhang megteremtése célozza. (Az indítvány szövege: PDF.)

***

Folytatódott a vita a sportfogadással összefüggő egyes törvényeknek módosításáról szóló vitával. A Fidesz-javaslat hangsúlyozza: az információs társadalom széles körben történő kiépülésével а szerencsejátékok piacán egyre nagyobb teret nyernek а világhálón elérhető szerencsejátékok. А jelenleg hatályos magyar szabályozás azonban а külföldön már jelentős ügyfélkörrel és tapasztalattal rendelkező piaci szereplők számára nem teszi vonzóvá а Magyarországon történő megjelenést, ez а piaci rés nagyrészt kihasználatlanul marad és ezért ebből а magyar államnak jelentós adóbevétele sem keletkezik. - Ezen kívánnak változtatni. (Az indítvány szövege: PDF.)

***

A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló módosítás sem bizonyult csendesebbnek.  

A javaslat célja a pénzügyi stabilitás fenntartása, a pénzügyi szektor által nyújtott kritikus funkciók folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása, az intézményi válsághelyzetek hatékony kezelése, az adófizetői pénzek válságkezelési célú felhasználásának minimalizálása,  valamint a válságba került pénzügyi szervezetek szerkezetátalakításához szükséges keretrendszer megteremtése.

A kormány több mint másfélszáz paragrafusból álló indítványa  rendezni szándékozik uniós keretek között, az intézményrendszer felépítésének és globálisjellegének figyelembevételével a hitelintézetek és befektetései vállalkozások, a pénzügyi intézmények és közvetítőrendszerek működését, a  bizalom fenntartását, fokozását.

Sok más mellett, az egyik fő eleme a szanálási alap létrehozása, amely egy olyan, a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások díjbefizetéséből ütemesen, fokozatosan évek alatt felépülő pénztömeg, amely egy későbbi szanálási eljárás esetén a terhek viselésére forrást nyújthat. (Az indítvány szövege: PDF.)

***

Hazamenetel előtt vitatkoztak még azegyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról.Az indítvány az új kormány összetételéhez igazodva, a korábbiaktól értelemszerűen eltérően, állapítja meg а kormány tagjainak feladat- és hatásköreit, számos törvényt módosítva. (Az indítvány  szövege: PDF.)

Bartha Szabó József
  • Pilinszky megmutatta az istenkereső utat
    Pilinszky megmutatta másoknak azt az istenkereső utat, amit ő folyamatosan újra és újra járt - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára a Pilinszky János születésének 100. évfordulójára készült dombormű avatásán szombaton Gárdonyban.
  • Így működik a Városházán a jutalékos rendszer
    Elemzők úgy látják: maffiaszerű módszerekkel osztják vissza a pénzeket a Városházán. Az elmúlt hetekben egymás után láttak napvilágot az újabb részletek.
  • Nincs klímavészhelyzet
    Clintel.org: Nincs klímavészhelyzet. Nincs tehát ok pánikra és ijesztgetésre. Erőteljesen ellenezzük a „2050-ig nettó nulla CO2” stratégiát, mert káros és irreális. A csökkentés (mitigáció) helyett az alkalmazkodás (adaptáció) részesítendő előnyben; az adaptáció az okoktól függetlenül mindenkor működőképes.
MTI Hírfelhasználó