3,9 százalékos hiányt számolt az MNB az első negyedévre
A pénzügyi számlák adatai szerint az államháztartás első negyedévi hiánya 269 milliárd forint, az időszakra eső bruttó hazai termék (GDP) 3,9 százaléka volt, a március végéig tartó egy évben azonban 2,7 százalékos volt a GDP-arányos deficit és 795 milliárd forintot tett ki - jelentette hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
2014. június 30. 14:37

A pénzügyi számlák adatai szerint a központi kormányzat 860 milliárd forint hiánnyal, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok 525, illetve 67 milliárd forintos többlettel zárták az első negyedévet.

Az államháztartás névértéken számolt konszolidált bruttó (maastrichti) adóssága 24 932 milliárd forint, a GDP 84,4 százaléka volt az első negyedév végén, 5 százalékponttal nőtt a múlt év végi 79,4 százalékról. Az államadósságot első negyedévben 1479 milliárd forinttal növelte a jelentős összegű belföldi és külföldi állampapír kibocsátás és 317 milliárd forinttal a forint gyengülése. Az államháztartás nettó adóssága 21 765 milliárd forintot tett ki, a múlt év végi 73,0 százalékról csak a GDP 73,7 százalékra nőtt március végéig.

A háztartások pénzügyi megtakarításai az első negyedévben 530, a március végén zárult egy évben 1767 milliárd forintot, a megfelelő időszakra eső GDP 7,7, illetve 6,0 százalékát tették ki.

A pénzügyi számlák adatai szerint a nem pénzügyi vállalatok továbbra is nettó hitelnyújtók maradtak az első negyedévben, igaz csak a GDP 0,1 százalékának megfelelő 4 milliárd forinttal, míg az előző negyedévben ez még a GDP 2,7, egy évvel korábban pedig 2,5 százaléka volt. Négy negyedév alatt a vállalatok finanszírozási képessége a GDP 3,2 százaléka, 939 milliárd forint volt, derül ki az MNB adataiból.
MTI nyomán
  • Álcivil szervezetek önkénye rombolja a jogállamot
    „Nem lehet a jogállamot jogellenes eszközökkel védeni, nem lehet az értékeket az értékek megsértésével védeni" - fogalmazott Varga Judit miniszter.
  • Európa sokszínűségének alapja a nemzeti identitás
    Kövér László: „Mi, magyarok, és az európai emberek elsöprő többsége nem posztkeresztény és posztnemzeti birodalmi jövőt akar magának és utódainak, hanem hagyományaikra és kultúrájukra támaszkodó nemzetek szuverén államainak együttműködése révén megerősödő Európában szeretne élni."
  • Brüsszel hidegháborút folytat Lengyelország ellen
    Deutsch Tamás „a hidegháború indítása újabb lépés abban a támadássorozatban, amely a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni, hamis információk és mondvacsinált indokok alapján megindított, 7-es cikk szerinti eljárással kezdődött."
MTI Hírfelhasználó