Kérdések válaszok, - azonnal!
A nemzet nagy telefonlopási ügyéről! Mikor vetnek véget a kettős mérce használatának? Hogyan növeli Magyarország energiabiztonságát a gáztározók állami kézbe vétele? Mi lesz a fiatalokkal? Hogyan járult hozzá a munkahelyvédelmi akcióterv a foglalkoztatás javításához?
2014. június 21. 11:37

Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze”. /Patriae fumus igni alieno luculentior./

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  A siker mégsem  kétséges: minden párt maradéka hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva - hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve - tallózunk.

A nemzet nagy telefonlopási ügyéről!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, (MSZP): - Üdvözlöm az arénában államtitkár urat! Nyugodjon meg, nem a saját ügyemben fogom kérdezni, hiszen kit is érdekelne Magyarországon, hogy egy C típusú nemzetbiztonsági védelem alatt álló ellenzéki képviselő telefonját itt a parlamentben a belügyminiszter éves meghallgatásán, az ő személyes jelenlétében el lehet lopni, és több mint egy év óta ebben az ügyben semmilyen eredményt a rendőrség el nem tudott érni. Kérdésemet a közérdeklődésre sokkal jobban számot tartó ügyben fogom feltenni.

- Történt ugyanis, hogy a miniszterelnök úr családi rendezvényén, lányának lakodalmán eltűntek mobiltelefonok. A hírek szerint ezen kis értékű lopásnak minősülő ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda életvédelmi osztálya nyomoz, akik a kihallgatásokon túlmenően DNS-mintákat is vettek a tanúktól,  több tucattól. Ha a hírek igazak, a nyomozás költségei mára már több millió forintra rúgnak.

- Kérdezem tehát: kiknek a telefonjai tűntek el ezen a lakodalmon? Mi indokolja, hogy kiemelt ügyként a Nemzeti Nyomozó Irodának kell ezzel foglalkoznia? Mennyibe került eddig a nyomozás? Hány embertől vettekDNS-mintát a nyomozás során? Kik és pontosan milyen jogszabály alapján, kinek a döntése alapján nyomoznak ebben az ügyben? Melyik rendőri vezető felelős a nyomozásért?

***

TASNÁDI LÁSZLÓ, (belügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Mint az ön előtt is ismert, a büntetőeljárási törvény értelmében a nyomozó hatóság minden egyes bűnügyben köteles a teljes tényfeltárást végrehajtani, illetve a lehetséges elkövetőket felderíteni. Erre a törvényben meghatározott összes eszköz a nyomozó hatóság rendelkezésére áll, s önállóan dönthet, hogy mit használ fel.

- Képviselő Úr! Nagyon nagy számú ügy van, ahol szakértőket alkalmaz a rendőrség,  és ez valóban sok pénzbe kerül. Ilyen például a DNS-profil megállapítása, amelyik az új kor egyik lehetősége, amivel él is a nyomozó hatóság. Ez egy költséges eljárás, viszont nagy hatékonysággal állapítja meg, hogy ki lehetett az elkövető. Rengeteg olyan ügyet lehetne kiemelni, ami sokba kerül. Ön egyet emelt ki ezek közül. Azt gondolom, megvolt ennek az oka. Egyébként 26 főtől vettek DNS-profilt, és jelenleg is zajlik a nyomozás. Azt gondolom, hogy a nyomozó hatóság - tekintet nélkül a sértett kilétére, felekezetére, anyagi helyzetére vagy beosztására - minden esetben köteles szabadon mérlegelni, hogy milyen eszközöket használ fel. A jogbiztonság ezt megköveteli, nemcsak az ön által felvetett ügyben.

***

DR. HARANGOZÓ TAMÁS: - Államtitkár úr! Az ároktői banda ügyében két és fél éven keresztül azért nem tudott a bíróság döntést hozni, mert a szakértői intézet pénzhiány miatt nem tudott levenni egy vagy pár DNS-mintát. Ezért is kérdezem: ki volt az a nagyon súlyos személyiség, aki miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda életvédelmi osztálya ma éppen nem gyilkosokat hajkurászik, hanem telefont keresget? Egy átlag állampolgárnak ugyanis két lehetősége van. Vagy közlik vele, hogy 50 ezer forintot sem ér a telefonja, és nem is nyomoz a rendőrség, ha pedig 50 ezer forint fölöttire becsülik, két héten vagy egy hónapon belül kap egy megszüntető határozatot. Nyugodtan kérdezze meg a baráti társaságát, családját, tízből kilenc esetben ezt kapja egy magyar állampolgár. Ezt kapja a nép, akikre önök oly sokat hivatkoznak, miközben egy ilyen dáridó után több millió forintot költenek, pazarolják az állam erőforrásait egy olyan ügyre, amire most sem kaptunk választ, hogy mi indokolja.

***

TASNÁDI LÁSZLÓ: - Képviselő Úr! Az ügyek elosztása a mindenkori parancsnok dolga.

Mikor vetnek véget a kettős mérce használatának?

EGYED ZSOLT, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Egy ózdi család kálváriáján keresztül bemutatnám, hogy mi is folyik a valóságban, mit ér a rendőrség, milyen mértéket öltött a magyarok megfélemlítése, és hol is tart a romák részéről indított rasszizmus.

- Államtitkár Úr! Ózd egyik dicső múlttal rendelkező városrészében, Somsályon él egy hatgyerekes magyar család, akiket a szomszédban élő cigány család nap mint nap rettegésben tart. A legutóbbi akciójuk az volt, hogy Molotov-koktélt dobtak a család autójára, szerencsére nem eltalálva azt, de ezek előtt volt már hasonló kísérlet: az édesanyát megkéselték, dárdát dobtak a lábába, amikor pedig a két kisgyerekét kísérte az úton, megpróbálták elgázolni, de volt csoportosan felfegyverkezett támadás is, és mindennaposak a „magyar” előtaggal kezdődő szidalmazások. És védelmükben nem történik semmi. Maximum pár órára beviszik az elkövetőket, aztán rövidesen ismét szabadlábon vannak, majd kilátogat az ózdi rendőrkapitány a családhoz csak azért, hogy megkérdezze, mit is akartak ott a jobbikosok.

- Államtitkár Úr! Ne adj’ isten, de ha egy ilyen támadásnak egy cigány család lenne az áldozata; akkor a jogvédők jajvékolásából ki se látszódna az ország, de sajnos, mivel ez egy magyar családot ért, így csend van. Ugyanekkor a renitens és összeférhetetlen családokkal, akik önkormányzati tulajdonú ingatlanokban élnek ott Somsályon is, bérleti díjat nem fizetnek, milliós tartozásokat halmoztak fel a városnak, a városvezetés pedig egyszerűen nem akar és nem tud semmit csinálni. Kérdezem én: ön szerint rendben van-e ez így? És szeretném még azt is megkérdezni: hogyan szankcionálják a kisebbség összeférhetetlen tagjait, a magyar nép ellen indított támadásaikat, a rasszista megnyilvánulásokat? Mikor vetnek véget a kettős mérce használatának? Mikor kap a magyar származású ember a saját hazájában olyan jogköröket és olyan bánásmódot a törvény előtt, mint a roma származású?

***

KONTRÁT KÁROLY, (belügyminisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A demokratikus jogállam alapja az, hogy senki nem állhat a törvények fölött. Ezt az alkotmányos jogelvet követik a magyar hatóságok a mindennapi munkájuk során. A magyar rendőrség mindenkivel szemben föllép, aki megsérti a törvényt, függetlenül faji, etnikai vagy vallási hovatartozásától; és mindenki számára biztosítja az élet- és vagyonbiztonsághoz, valamint a védelemhez való jogot. A büntetőeljárást minden esetben a törvényeknek megfelelően megindítják, lefolytatják, és végrehajtanak minden törvényes eljárási cselekményt, mindenkivel szemben a zéró tolerancia elve alapján. Eddig sem alkalmaztak és a jövőben sem alkalmaznak kettős mércét sem Ózdon, sem az ország más településén. A rendőrség a jogsértések megelőzése, megszakítása, felderítése és az elkövetők elfogása érdekében - függetlenül az elkövetők vagy a sértettek származásától - megteszi a szükséges intézkedéseket.

- Képviselő Úr! A konkrét üggyel kapcsolatban tájékoztatom, hogy jelenleg is több büntetőeljárás van folyamatban, ezért nem felel meg a valóságnak azon állítása, hogy a rendőrség nem lép fel a bűncselekmények elkövetőivel szemben. Tájékoztatom továbbá arról is, hogy az előzetes letartóztatás elrendelésének kérdésében a döntés a bíróság jogkörébe tartozik. Annak elősegítése érdekében, hogy a sértett és a szomszédos családok között kialakult konfliktusok mielőbb rendeződjenek, és békesség legyen az ön által kérdezett helyen, a rendőrség felvette a kapcsolatot az ózdi roma nemzetiségi önkormányzat elnökével, Ózd város polgármesterével, valamint alpolgármesterével- Ezenkívül pedig a sértett lakókörnyezetében állandó, 24 órás, helyszíni váltásos rendőri jelenlét elrendelésére történt intézkedés, amely jelenleg is tart, és mindaddig, amíg ez szükséges.

***

EGYED ZSOLT: - Államtitkár Úr! Én teljesen mást tapasztalok Borsod megyében, mint amit ön állít itt a parlamentben. Azt tapasztalom, hogy a rendőrség állományának jelentős része buckalakóként traffipaxozik az úton, sarcolva az autósokat, ellenben azok az emberek, akik olyan helyen élnek, nem kapnak semmilyen védelmet, semmilyen biztonságot. Úgy gondolom, hogy államtitkár úr részéről elegáns lenne, ha végre elfogadná azt a lehetőséget, amit én javasoltam. Bérelek önnek egy lakást Somsályon vagy Hétes telepen vagy Lyukóvölgyben. Költözzön oda egy hétre, mert higgye el, hogy a személyes tapasztalat megfizethetetlen. Úgy gondolom: ha ön ezt felvállalja, sokkal jobban fogja tudni utána ellátni az államtitkári feladatát is, mert látni fogja, hogy mi a magyar valóság.

***

KONTRÁT KÁROLY: - Képviselő Úr! Az egy másik párt, amely lakást bérel és politikai marketingeszközöket használ mások bajának bemutatása érdekében. De mindenképpen tisztában vagyunk a helyzettel, tisztában vagyunk azzal, hogy még többet kell tenni annak érdekében, hogy a biztonságot, a közbiztonságot valamennyi magyar településen, valamennyi magyar állampolgár számára - függetlenül faji, vallási, etnikai hovatartozásától - biztosítani tudjuk. A kormány, a Belügyminisztérium és a rendőrség elszánt annak érdekében, hogy ezt megtegye.

- Képviselő Úr! Én még emlékszem, arra,  hogy az előző ciklusban miközben számon kérték a rendet, a törvényjavaslatok nagy részét ezzel kapcsolatban nem támogatták. Most arra kérem, hogy azokat a törvényjavaslatokat, amelyek azt célozzák, hogy a rendet, a biztonságot mindenki számára kiterjedően tudjuk biztosítani, támogassák. Mi bízunk abban, hogy Ózdon és az ország valamennyi településén is tudjuk biztosítani a rendet, a biztonságot valamennyi magyar állampolgár számára.

Hogyan növeli Magyarország energiabiztonságát a gáztározók állami kézbe vétele?

BENCSIK JÁNOS, (Fidesz): - Hazánk gázellátása a jelenlegi instabil ukrajnai helyzet ellenére is biztonságban van, ugyanakkor fontos, hogy az ország fel legyen készülve arra a helyzetre, ha az orosz, illetve az ukrán fél nem teljesítené a gázszállításra vonatkozó szerződéses kötelezettségét. Arra az esetre, ha a tranzitszállítás mégis csökkenne, esetlegesen megszűnne, a zavartalan ellátás biztosítását az teheti egyedül lehetővé, hogy az elmúlt években számos lépést tett a magyar kormány a regionális energiabiztonság növelése érdekében. Ezek közül kiemelkedik a magyarországi gáztározó-kapacitás nemzeti tulajdonba vétele, valamint a magyar-szlovák gázinterkonnektor megépítése, amelyek egyaránt hozzájárulnak a zavartalan gázellátás biztosításához.

- Államtitkár Úr! Az ukrajnai helyzet ugyanakkor minden eddiginél sürgetőbbé tesz további olyan beruházásokat, amelyek újabb szállítási útvonalak létrejöttét és az újabb forrásokhoz való hozzáférés lehetőségét biztosítják. Magyarország földrajzi adottságaiból fakadóan olyan ország, amely energiabehozatalra szorul, ezért érdekelt abban, hogy növekedjen az országban elérhető energia aránya, illetve biztosítva legyen az importforrások diverzifikációja. Ezt felismerve, az előző ciklusban számos olyan eszközt sikerült visszavásárolnunk, elsősorban a gáztárolókat, amelyeket a szocialista kormányok privatizáltak. Ennek köszönhetően Magyarország polgárai ma már nagyobb biztonságban érezhetik magukat az energiaellátás mennyisége, illetve az érte fizetendő ár tekintetében is. Mégis kérdezem:  miként készült fel, illetve készül fel a kormányzat az ukrán tranzit esetleges megszakadására, és ennek keretében miként járul hozzá Magyarország energiabiztonságához a gáztározók állami kézbe vétele?

***

FÓNAGY JÁNOS, (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Az ön által elmondottakat határozottan megerősítem. Jelenleg Magyarország irányába egyébként a földgázszállítás folyamatos. Az Ukrajnával kapcsolatos orosz nézeteltérések egyelőre nem érintik sem az Európába, sem a Magyarországra irányuló forgalmazást. Aktualitása miatt mondom: a kedden felrobbantott ukrán gázvezeték kiesése sem okozott problémát, az ukrán fél a szállítást az érintett szakaszról egy tartalék vezetékre irányította át, és biztosította a folyamatosságot.

- A téli időszakra való felkészülés érdekében a magyarországi földgáztározók feltöltése folyamatos, a magyarországi tárolókban a hosszú távú biztonságos ellátáshoz szükséges mennyiség jelenleg is rendelkezésre áll. Mint ön is utalt rá, a magyar állam által az elmúlt években vissza-, illetve megvásárolt gáztárolók az egyik legfontosabb eszközei annak, hogy Magyarország hosszú távú gázellátása mellett ne csak fogyasztóként, hanem a közép- és kelet-európai gázkereskedelem résztvevőjeként is részt tudjon venni a gázüzletágban. Jelenleg Közép-Európa legjelentősebb tározókapacitásával rendelkezünk, és ebben mind a saját biztonságos ellátási érdekeink, mind a kereskedelmi érdekeink, mind pedig a körülöttünk lévő országok ellátásának biztosítása szerepet játszik és szerepet fog játszani. Ehhez természetesen szükséges az ön által is említett interkonnektorok rendszere, tehát az, hogy az országokba a reverz szállítást lehetővé tevő hálózat rendelkezésre álljon.

***

BENCSIK JÁNOS: - Államtitkár Úr! Arra azért szeretném felhívni a figyelmét, és a képviselőcsoportunk is egyértelműen elkötelezett ebbe az irányba, hogy a megfizethetőség mellett az ellátásbiztonság is legalább olyan fontos szempont legyen a kormányzati energiapolitikában, mint ahogy az a rezsicsökkentésnél tapasztalható volt. Már csak azért is, mert a közösségi tulajdon arányát az energetikai szektorban is növelni kell, mind a termelés, mind a hálózati elosztás, mind a nagy- és kiskereskedelem területén. Ezen túlmenően még arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a hazai kitermelés fokozása szénhidrogének vonatkozásában, földgáz tekintetében csak akkor biztosítható, ha az eddigieknél még nagyobb figyelmet szentelünk a hazai meglévő előfordulások kutatására és kitermelhetőségük előkészítésére.

Mi lesz a fiatalokkal?

DR. SZÉL BERNADETT, (LMP): - Magyarország egyik legnagyobb és legégetőbb problémája, hogy mi lesz a magyar fiatalok jövője. A fiatalok helyzete ebben az országban nehezebb, mint a szüleiké volt, felelős ezért az elmúlt 25 év minden egyes kormányzata, amely nem tudta ezt a helyzetet észrevenni és megoldani. Úgy is mondhatnám, hogy minden kormány a mának élt az elmúlt évtizedekben, és mindig az aktuális politikai haszonszerzés volt a legfontosabb. Ennek a levét isszák a ma fiataljai!

- Államtitkár Úr Ha a fiataloknak nincs munkája, akkor nem tudnak családot alapítani, nem maradnak itthon, nem adóznak itthon, nem gondoskodnak a szüleikről, elveszítjük őket. A Tárki kutatásai szerint már évek óta a 19-28 éves korosztály minden második tagja abban gondolkodik, hogy külföldre megy. Ha körülnézünk, mindannyian látjuk, hogy egyre több fiatal hagyja el az országot. Varga Mihály miniszteri meghallgatásán azzal szembesültem, hogy önöknek semmiféle átfogó stratégiája nincs azzal kapcsolatban.

- Államtitkár Úr! Értem én, hogy a Fidesz nem tud megoldást kínálni erre a problémára, de van itt egy aktuális kérdés is. Most ér véget a tanítás, és rengeteg fiatal kezd el munkát keresni. A nyári uborkaszezonban még nehezebb dolguk lesz, mint egyébként az év közbeni hónapokban. Tavaly volt önöknek egy nyári diákmunkaprogramja. Ez állami támogatással működött, és az önkormányzatoknál tudtak a fiatalok elhelyezkedni. Kérdezem: mi a céljuk, mi a tervük most ezzel a programmal? Fog-e idén indulni, lesz-e lehetősége erre a fiataloknak, és ha indul, akkor miért nem tették meg korábban a szükséges intézkedéseket?

***

CZOMBA SÁNDOR, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): - Részben jó híreim vannak, részben pedig az első mondatával egyetértek. Valóban, az ifjúság, a fiatalok helyzete nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában meghatározó jelentőségű kérdés, és vannak olyan tagállamok, ahol 50 százalék feletti a munkanélküliségi rátája a 25 év alattiaknak. A legfrissebb adatok alapján Magyarországon ez most 20 százalék alatt van, ami egy óriási eredmény, és úgy gondolom, ez nem a véletlen műve.

- Tisztelt Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy néhány programra felhívjam a figyelmét! Az elmúlt négy esztendőben a magyar kormány a munkahelyvédelmi akcióterv kapcsán mintegy 140 ezer 25 év alatti fiatal foglalkoztatását segítette elő. A munkatapasztalat-szerzési támogatással, képzési programokkal 130 ezer fiatal részben képzési, részben munkatapasztalat-szerzési támogatását biztosítottuk. Vállalkozóvá válásukat 8,5 milliárd forint értékben segítettük, ez a program jelen pillanatban is fut.

- A nyári diákmunkát is említette. Valóban, óriási siker volt tavaly, 1,5 milliárd forint nagyságrendben mintegy 16 ezer diák tudott benne részt venni. Jó hírem van: nagyjából hasonló nagyságrendben, az idei esztendőben is tovább visszük ezt a programot.  És nincsenek az önkormányzatok lekésve semmiről, a diákok sincsenek lekésve semmiről. Ezt bátran merem mondani önnek. Rajtra kész állapotban vannak a tavalyi év tapasztalata alapján, alig várják, hogy a munkaerőigényüket beadhassák, illetve a diákok érdeklődésüknek megfelelő területen el tudjanak helyezkedni. Úgyhogy indul a program!

***

DR. SZÉL BERNADETT:  - Államtitkár Úr!  Korai még az öröm, ugyanis az ombudsman úr volt az, aki elég erős kritikát fogalmazott meg pontosan a programmal kapcsolatban. Volt olyan település, ahol a programban szinte kizárólag önkormányzati képviselők vagy köztisztviselők hozzátartozóit alkalmazták. Nagyon remélem, hogy nem ennek a gyakorlatnak a folytatása áll készen idénre nézve is. Ezért gondolom azt, hogy ha önök kormányra készültek, akkor fel kellett volna készülni arra, hogy ez a program elinduljon, méghozzá úgy, hogy az ombudsman úr által kifogásolt részeket ki tudják javítani. Nagyon fogom figyelni a megvalósulását. Nagyon remélem, hogy a nyár elmúltával nem arra fogunk visszatérni, hogy milyen hibák ismétlődtek meg évről évre.

- Még egy kérdésem van az ifjúsági garanciaprogrammal kapcsolatban. Önök felvállalták, hogy 25 év alatti munkanélküli fiataloknak négy hónapon belül munkát, oktatást vagy gyakorlatot adnak. Kikértem önöktől az akciótervet, és abban azt írják, hogy különböző csomagokat helyeztek kilátásba a fiataloknak. Kérdezem: hogyan állnak ezek a csomagok az ifjúsági garanciaprogram keretében? Pontosan mire készülnek, mikor és hogyan e garanciaprogram keretében a következő időszakban?

***

CZOMBA SÁNDOR: - A diákmunkával kapcsolatban valóban készült egy ombudsmani jelentés amely arról szólt, hogy volt olyan, ahol a közeli hozzátartozót alkalmaztak. A 16 ezer emberből négy, írd és mondd, 4 fő esetében fordult ez elő két településen. Csak zárójelben szeretném megjegyezni, nem ez volt a jellemző!  Egyébként a mostani körlevélben felhívtuk az önkormányzatok figyelmét, taxatíve leírva, hogy az ombudsmani jelentésben megfogalmazottakat legyenek szívesek figyelembe venni az esélyegyenlőség jegyében a diákmunkával kapcsolatos program megvalósításánál.

- Ifjúsági garancia: sokszor elhangzott, hogy a magyar kormány tétlenül áll, és csak nézi a helyzetet. December 5-én beadtuk az ifjúsági garanciaprogrammal kapcsolatos elképzeléseinket az Európai Unió megfelelő helyszínére. Gyakorlatilag ott tartunk, hogy elfogadott a program. Összesen 15 milliárd forint áll rendelkezésre hét évre, amit a négy leghátrányosabb helyzetű régióra ad az Unió.  Hát ez bizony, finoman fogalmazva is, csepp a tengerben! Ehhez mi még 205 milliárd forintot teszünk a következő hét évben, és azt tervezzük, hogy 180 ezer fiatalnak fogunk segíteni ilyen módon.

Hogyan járult hozzá a munkahelyvédelmi akcióterv a foglalkoztatás jaításához?

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, (KDNP): - Az adórendszer kiszámíthatóságának növelése, az egyszerűség szerepének erősítése és a munkahelyek megvédésének érdekében született meg a munkahelyvédelmi akcióterv. Az intézkedés három pillérének egyike elősegíti, hogy az adókedvezmények révén a munkáltatók megtarthassák alkalmazottaikat és új munkavállalókat foglalkoztathassanak. A második pillér keretein belül jött létre két új, korábban nem létező adónem, a kisadózó vállalkozók tételes adója és a kisvállalati adó, amelyeknek köszönhetően a gazdaság fehéredett, a vállalkozások pedig egyszerűbben vallhatják be jövedelmüket. Végül az akcióterv harmadik pillére elősegítette a vállalkozások adminisztrációjának könnyítését. A munkahelyvédelmi akcióterv által megvalósuló kedvezmények és lehetőségek nyilvánvalóan elősegítik, hogy a foglalkoztatásban az európai uniós átlagnál alacsonyabb aktivitással rendelkező 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a szakképzetlenek, a tartós álláskeresők és a kisgyermekes munkavállalók részesüljenek előnyben.

- Államtitkár Úr! A munkahelyvédelmi akcióterv milyen módon tud hozzájárulni 2014-ben a munkanélküliség további visszaszorításához és a gazdaság élénküléséhez?

***

CZOMBA SÁNDOR, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): - Valóban vannak olyan időszakok, amikor a gazdaság húz, a foglalkoztatás kvázi automatikusan nő,  és vannak olyan időszakok, amikor a munkahelyek megőrzésére is komoly energiát kell fordítani. 2010-11-12 környékén súlyos válság időszakából jöttünk ki. Annak ellenére, hogy a gazdaság stagnált, sikerült a foglalkoztatást nemcsak szinten tartani, hanem a versenyszférában is növelni. Ehhez különböző intézkedéseket kellett igénybe venni. Az egyik legfontosabb, leghangsúlyosabb a munkahelyvédelmi akcióterv volt.

- Hosszú évtizedek óta látjuk, hogy a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a szakképzettséggel nem rendelkezők munkanélküliségi aránya jóval magasabb, mint a többieké. Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy érdekükben a munkáltatóknak hatékony, hathatós segítséget kell adni, nem 1-2 százalékpontos járulékcsökkentést, hanem drasztikusat. Hála Istennek, ez sikerült! 2014. áprilisi adat: 839 ezer fő után vettek igénybe a munkáltatók járulékcsökkentés jellegű támogatást, és csak a 2013. évben 115 milliárd forint maradt a munkáltatóknál ennek az akciótervnek a segítségével. Azt persze nyilván nem lehet számszerűsíteni, hogy ha ez az akcióterv nincs, akkor vajon hány embert bocsátottak volna el, de hogy nem büszkélkedhetnénk azzal, hogy a foglalkoztatás folyamatosan nő e nélkül az akcióterv nélkül, abban egészen biztos vagyok.

***

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ: - Államtitkár Úr! A számok is azt bizonyítják, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv az elmúlt évek egyik legfontosabb és legsikeresebb kormányzati programja. Saját választókerületemben is számtalan cég, számtalan vállalkozás vette igénybe ezt a lehetőséget, ezáltal is megtartva, megőrizve sok-sok munkahelyet. Bízom abban, hogy a kormány az elkövetkezendő időszakban nem pusztán megőrizni, hanem továbbfejleszteni, esetleg kiszélesíteni fogja majd ezt a programot. A kereszténydemokraták természetesen támogatják ebben a kormányt.

***

CZOMBA SÁNDOR: - Képviselő Úr! Természetesen visszük tovább a programot, sőt bővítjük is. Azok a vállalkozások, amelyek tartós munkanélkülieket, 25 év alattiakat, pályakezdő munkanélkülieket kívánnak foglalkoztatni, ott 2+1 évig adunk támogatást, 2 évig nulla forintot kell fizetni, a harmadik évben pedig a félszochót. Az elmúlt másfél évben 70-80 ezer ember találta meg így a munkahelyét.

Bartha Szabó József
  • Pilinszky megmutatta az istenkereső utat
    Pilinszky megmutatta másoknak azt az istenkereső utat, amit ő folyamatosan újra és újra járt - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára a Pilinszky János születésének 100. évfordulójára készült dombormű avatásán szombaton Gárdonyban.
  • Így működik a Városházán a jutalékos rendszer
    Elemzők úgy látják: maffiaszerű módszerekkel osztják vissza a pénzeket a Városházán. Az elmúlt hetekben egymás után láttak napvilágot az újabb részletek.
  • Nincs klímavészhelyzet
    Clintel.org: Nincs klímavészhelyzet. Nincs tehát ok pánikra és ijesztgetésre. Erőteljesen ellenezzük a „2050-ig nettó nulla CO2” stratégiát, mert káros és irreális. A csökkentés (mitigáció) helyett az alkalmazkodás (adaptáció) részesítendő előnyben; az adaptáció az okoktól függetlenül mindenkor működőképes.
MTI Hírfelhasználó