Ezért lehet autonómia Székelyföldön
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a román miniszterelnöknek címzett nyílt levélben nemzetközi egyezmények idézésével támasztotta alá a Székelyföld területi autonómiájának igényét.
2014. június 20. 22:12

Az MTI-hez eljuttatott nyolcoldalas dokumentumban Izsák Balázs megköszönte a miniszterelnöki kancellária válaszát a Székely szabadság napján március 10-én elfogadott petícióra, ám vitába szállt a válasz szinte valamennyi megállapításával.

Az Európa Tanács (ET) dokumentumaiból idézte, hogy Románia az ET-tagság elnyerésekor vállalta: „kisebbségvédelmi politikáját az 1993/1201-es ajánlásra alapozza”. Az ajánlás a tömböt alkotó kisebbségek jogaként veszi számba az autonóm közigazgatási szervek létrehozását vagy a különleges státust.

Izsák Balázs arra kérte a miniszterelnököt, vizsgálja felül kormányának azt az álláspontját, miszerint semmi nem írja elő számára az autonómia biztosítását, és erősítse meg, hogy Románia be fogja tartani az ET-tagság elnyerésekor tett, majd a román–magyar alapszerződésben megerősített vállalásait.

„Az államok nemzetközi kötelezettségvállalásainak a tiszteletben tartása a stabilitás alapvető tényezője; ezek tagadását vagy félreértelmezését a nemzetközi közösség elutasítja” – áll a levélben. Izsák Balázs elismerte, hogy nincsen olyan nemzetközi norma, mely előírna az államoknak bizonyos területi közigazgatási felosztást, de hozzátette, számtalan nemzetközi dokumentum írja elő, hogy a területi közigazgatás átszervezése során milyen elveket kell tiszteletben tartani.

A Románia által 2007-ben ratifikált Regionális és kisebbségi nyelvek chartájának, az 1995-ben ratifikált Kisebbségvédelmi keretegyezménynek, az 1997-ben elfogadott Helyi önkormányzatok európai chartájának, valamint a román–magyar alapszerződésnek a vonatkozó cikkelyeit idézve jelentette ki, hogy az ország területi átszervezésekor tekintettel kell lenni a kulturális, nyelvi szempontokra.

Izsák Balázs az Európai Unió statisztikai régióinak a kialakítási elveit is idézte, amelyek között a történelmi és kulturális szempontok is szerepelnek. Megemlítette, noha az EU azt kéri, hogy a régiókat úgy alakítsák ki, hogy egy-egy régió lakossága 800 ezer és 3 millió közötti legyen, éppen a történelmi és kulturális szempontok alapján is lehetővé teszi, hogy kisebb régiók is létrejöjjenek. Példaként a mindössze 130 ezer lakost számláló olaszországi Valle d'Aosta régiót hozta fel, melynek kialakításánál a régió francia kultúráját vették figyelembe.

Az SZNT elnöke adatokkal bizonyította, hogy a székelyföldi Kovászna és Hargita megyének a romániai Közép-régióba való beillesztése a két megye gazdasági leszakadását eredményezte.

Izsák Balázs félremagyarázásnak tekinti, hogy a román kormány az „etnikai kritériumok” és a „szegregáció elvének” elutasítása jegyében érvel a székelyföldi autonómiatörekvések ellen. Megemlíti, hogy az önmagát székely közképviseleti testületként meghatározó SZNT dokumentumaiban nem szerepelnek ezek a fogalmak. A Románia jelenlegi közigazgatási berendezkedését leíró törvény viszont a megyék meghatározásánál a földrajzi, gazdasági és társadalompolitikai szempontok mellett a lakosság etnikai, kulturális és hagyományos kapcsolatait is számba veszi. Izsák Balázs úgy véli, a kabinet a magyar közösségnek a román törvények által is szentesített szerzett jogainak eltörlésére készül.

Az SZNT elnöke sérelmezi, hogy a kormány következetesen a nemzetközi kötelezettségek hiányára hivatkozik a kisebbségpolitikában. „Tényleg nincsen arra lehetőség, hogy Románia […] a nemzetközi egyezmények által megszabott kisebbségvédelmi előírásokon minimális teljesítésén túlmenő erőfeszítéseket tegyen?” – tette fel a kérdést.

A román kormány az SZNT márciusi petíciójára adott válaszában június elején közölte: „Romániára nem hárul semmilyen nemzetközi egyezményből származó kötelezettség, amely szerint etnikai alapú területi autonómiát vagy bármilyen kollektív jogot kellene biztosítania a kisebbségeknek. A nemzetközi jog csupán a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek egyéni jogait szentesíti, amelyeket másokkal együtt is lehet gyakorolni.”

A miniszterelnöki hivatal közkapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatósága által kibocsátott dokumentum a román kormány által adott első érdemi válasz a Székely Nemzeti Tanács egyik petíciójára.

MNO - MTI
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
  • Karácsony Gergely lovasszobránál
    De nézzük végre Budapestet, mert Budapest csodás. Húsz évig vezette egy szociológus, kilenc éve vezeti egy mérnök. Nem kell különösebb hangszerismeret lezongorázni a különbséget.
  • Itt járt „Európa” a budapesti kampányban
    Több magyar ellenzéki politikus is részt vett egy találkozón a romkocsmák környékén, amelyet többek között a Vote4Budapest, illetve a Night Embassy of Budapest szervezett.
  • A túlélés első szabálya
    Megszakad az az építkezés, ami Tarlós István nevéhez köthető. Karácsony győzelmi nyilatkozatainak voltak ugyan ígéretes részei, de jócskán ismételgette a tartalom nélküli, de érzelmeket felkorbácsoló szlogenjeit, például, hogy ezentúl zöld és szabad lesz a főváros.
  • Választási eredmények
    A vasárnapi önkormányzati választáson a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a következő eredmények születtek.
MTI Hírfelhasználó