Hétfőn jelentős döntés születhet
Róna Péter és Surányi György közgazdászok voltak az Ütköző című műsor vendégei csütörtökön.
2014. június 14. 15:04

A devizahitelek ügyében mindketten a forintosítás mellett vannak, de csak olyan megoldást tartanának jónak, amely nem gyengíti, hanem erősíti a bankrendszert.

Közel lehet a végső megoldás a devizahitelek ügyében, a Kúria ugyanis június 16-án jogegységi döntést hozhat több, devizahitellel kapcsolatos kérdésben, amely alapvetően befolyásolhatja majd a kapcsolódó perek alakulását. A kormány a döntés után azonnal lép, és több forgatókönyvvel készül a devizahitelek kivezetésére – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a 180 perc csütörtöki adásában.

A Kúrai a múlt héten egyetlen perben tisztességtelenek és érvénytelennek minősítette az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses kikötéseket. A jövő hétfőre várható döntés azonban minden jövőbeli perre vonatkozik.

A témával az Ütköző című műsor is foglalkozott, ismert közgazdászok mondták el benne véleményüket. Róna Péter szerint a döntés mögött van egy veszélyforrás, mert a magyar bankrendszer jelenleg meglehetősen sérülékeny. A bankok jobbára veszteségesek, az alultőkésítés veszélye ott van a láthatáron, kiváltképp, ha olyan határozat születik, amely további veszteségeket okoz nekik.

Hozzátette: ahhoz, hogy beinduljon a gazdasági növekedés, egészséges, működőképes bankrendszer szükséges – ami most nincs –, valamint a banki hitelezési kultúra jelentős javulása. A magyar bankrendszer nem volt felkészülve a kockázatok felmérésére, és nem jól helyezte ki a nemzetgazdaság által felhalmozott megtakarításokat, hitelezés nem járult hozzá megfelelően a gazdaság fejlődéséhez.

A Kúriának tehát a devizahitelek kivezetését jelentős mértékben befolyásoló döntésekor figyelembe kell vennie, hogy szükség van a bankok működőképességének helyreállítására, illetve képességeik javítására – hangoztatta.

Róna Péter arról is beszélt, hogy a devizahitelek abból a szempontból is rosszak, illetve hibás termékek, hogy pénzügyi bizonytalanságot okoznak.

Surányi György, a jegybank és a CIB Bank egykori elnöke szerint a devizahitelek kockázatfelmérése sem banki, sem pedig nemzetgazdasági szinten nem történt meg. 2001 és 2008 közepe között a költségvetés felelőtlenül túlköltekezett, és hibás volt a monetáris politika is, amely nem csak nem tudta ellentételezni a költségvetés túlterjeszkedését és a keresletet visszafogni, hanem a forint egyoldalú felértékelésével próbálta meg az inflációs célját elérni. Ezzel azt sugallta a piac szereplőinek – a bankoknak és a hitelfelvevőknek –, hogy nyugodtan felvehető az 5-6 százalék kamatú devizahitel, és nem kell aggódniuk az árfolyam miatt, mert valahányszor az árfolyam visszagyengült a normális mértékre, a jegybank azonnal háromszáz bázisponttal emelte a kamatokat, és lökte vissza az árfolyamot az alacsony, erős szintre.

Surányi György hangsúlyozta: 2001-ben súlyos hibát követett el az akkori parlament a Magyar Nemzeti Bank javaslatára, mert úgy módosította a devizahitel kódexet, hogy lehetővé tette devizabelföldiek számára a devizahitelezést. Magyarország egy fenntarthatatlan külső egyensúlyi pályán mozgott, amiből szükségszerűen következett, hogy valakinek – az államnak, a lakosságnak vagy a vállalati szektornak - devizában kellett eladósodnia. A legrosszabb választás ezek közül a lakosság eladósodása volt, mert ő tudja legkevésbé kezelni a devizakockázatokat.

Róna Péter ezzel egyetértve hozzátette: mikro szinten is volt egy kockázatkezelési gond, ugyanis a devizahitel esetében a hitelfelvevő egy forintösszeget vett fel, de nem tudható, hogy a jövedelmének mekkora hányadára lesz szükség ahhoz, hogy ezt visszafizethesse. A tartozása ugyanis nem a felvett összeg, hanem egy kijelölt deviza árfolyammozgása alapján megállapított másik összeg. Ezt árfolyamkockázatnak szokták nevezni – bár technikailag nem az -, de mivel nem tudható, hogy mennyivel fog tartozni a hitelfelvevő, nem számítható ki az sem, hogy rendelkezik-e azzal a jövedelemtermelő képességgel, amivel az adósságot rendezni tudja. Ez a bankok részéről nagyon komoly kockázati hiba volt, nem mérték fel megfelelően az adós jövedelmének megbízhatóságát és kiszámíthatóságát. A magyar bankok nem cash flow alapú hitelezés-technikákat alkalmaztak, hanem eszközalapút, azaz jelzálogra adták a hitelt, amely komoly hiba volt, a jelzálog ugyanis nem fedezet, hanem biztosíték. Surányi György ezzel szemben úgy gondolja, a bankok többsége vizsgálta a hitelkérő jövedelmi állapotát, de 10-15 évre előre nem lehet pontosan tudni, hogy valakinek a munkája és a jövedelme hogyan alakul.

Surányi György szerint olyan megoldást kell találni, amely megosztja a terheket, minthogy a devizahitelügyben sokak kölcsönös felelősségéről van szó. Hangoztatta, a kormány és az adósok mellett a bankoknak is tudomásul kell venniük, hogy ebből a helyzetből száraz lábbal nem lehet kilépni. Surányi György kiemelte, hogy három éve és tavaly ősszel is letett egy javaslatot a devizahitelek lecserélésére. Ennek eredményeképp a költségvetés számára „abszolút elfogadható terhek merülnének fel”, a bankoknak komoly, de nem azonnali áldozatvállalást jelentene és az ügyfeleknek is okozna terhet. Fontos azonban, hogy az adósok havi törlesztése 30-40 százalékkal kevesebb lehetne.

A közgazdász tavaly ősszel az Inforádiónak azt mondta, szerinte a devizahiteleket forintosítani kellene, amihez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adhatna hosszú lejáratú forinthitelt, például az irányadó kamatnál két százalékkal alacsonyabban. Surányi elképzelése, hogy ehhez a bankok hozzátennének valamekkora kamatmarzsot, így nagyjából 5-6 százalékos nominális kamat mellett kellene hitelt nyújtaniuk az ügyfeleiknek, akik ebből visszafizetnék a devizatartozásaikat. A visszafizetés azon az árfolyamon valósulhatna meg, amelyen a devizához az jegybank hozzájutott – ezzel az ügyfelek árfolyamvesztesége nagyjából 10 százalékkal csökkenne. A közgazdász a hitelek lejáratának 5 éves hosszabbítását is szükségesnek tartja.

Róna Péter szerint a kiutat a Surányi-féle javaslat valamilyen változata jelentheti, és nem a tisztességtelen banki eljárás fogalmának ragozása. Mint mondta, ő a forintosítás mellé odatenné a különadó jelentős csökkentését is, amivel működőképes állapotba lehetne hozni a bankokat – egyszerre megoldva ezzel az egész problémakört.

hirado.hu - Kossuth Rádió
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
  • Karácsony Gergely lovasszobránál
    De nézzük végre Budapestet, mert Budapest csodás. Húsz évig vezette egy szociológus, kilenc éve vezeti egy mérnök. Nem kell különösebb hangszerismeret lezongorázni a különbséget.
  • Itt járt „Európa” a budapesti kampányban
    Több magyar ellenzéki politikus is részt vett egy találkozón a romkocsmák környékén, amelyet többek között a Vote4Budapest, illetve a Night Embassy of Budapest szervezett.
  • A túlélés első szabálya
    Megszakad az az építkezés, ami Tarlós István nevéhez köthető. Karácsony győzelmi nyilatkozatainak voltak ugyan ígéretes részei, de jócskán ismételgette a tartalom nélküli, de érzelmeket felkorbácsoló szlogenjeit, például, hogy ezentúl zöld és szabad lesz a főváros.
  • Választási eredmények
    A vasárnapi önkormányzati választáson a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a következő eredmények születtek.
MTI Hírfelhasználó