Nobel-díjasok és diákok találkoztak Szegeden
Világjelenség, hogy a fiatalok egyre kevésbé érdeklődnek a tudomány iránt
Két Nobel-díjas biokémikus, Ada Yonath és Aaron Ciechanover is előadást tartott a Nobel-díjasok - tehetséges diákok találkozóján.
2014. május 27. 14:09

A találkozót immár harmadik alkalommal rendeztek meg Szegeden.

Varró András, a szervező Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány elnöke, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese elmondta, hogy a rendezvény fő célja a középiskolai diákok tudomány iránti érdeklődésének felélesztése. Emellett meg szeretnék győzni az ország legtehetségesebb diákjai közül válogatott hallgatóságot arról, hogy tanulmányaik helyszínéül a Szegedi Tudományegyetemet válasszák, és kutatói pályafutásukat is itt kezdjék majd el.

A professzor emlékeztetett arra, hogy a rendezvénysorozatot – amely mára az országban egyedülálló, több korosztályt érintő tehetséggondozó programmá bővült - 2012-ben indították el, amikor az egyetem egykori rektora, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulóját ünnepelték.

Ada Yonath – aki 2009-ben vehette át a tudományos elismerést a riboszómakutatás terén elért eredményeiért – felidézte, hogy több évtizede maga is találkozott Szent-Györgyi Alberttel, aki akkor hozzá hasonlóan izomkutatással foglalkozott.

Az izraeli biokémikus előadásában kifejtette, egész életében a kíváncsiság vezette, ez gyermekkorában kisebb balesetekkel – csonttörésekkel, tüzekkel – járt. Tudományos érdeklődése hamar a fehérjeszintézis irányába, a természetben univerzális, minden sejtben nagyon hasonlóképpen működő riboszómák felé fordult. A sejtek eme apró "üzemei" nagyon kis hibarátával rendkívül gyorsan állítják elő a fehérjéket.

Ada Yonath elmondta, hogy az antibiotikumok több mint 40 százaléka a fehérjeszintézis folyamatát támadja, ezek többsége a riboszómákat blokkolja. Munkatársaival jelenleg azt vizsgálja, milyen módszerekkel lehet fellépni az egyre komolyabb problémát okozó antibiotikum-rezisztencia ellen. A tudós közölte, találkozott a Szegedi Biológiai Kutatóközpont e területen dolgozó csoportjaival, és elképzelhetőnek tartja, hogy közös kutatásokat is folytatnak majd.

Aaron Ciechanover, aki 2004-ben vehette át a kémiai Nobel-díjat az ubiquitin mediálta fehérjebomlás felfedezéséért, a találkozó előtti órákat - ahogy fogalmazott - csillogó szemű, tudományra éhes szegedi középiskolásokkal töltötte. A diákok többek között azt kérdezték tőle, mi kell ahhoz, hogy valakiből sikeres tudós legyen. A kutató szerint kemény munka, elhivatottság, olyan mentorok, akik mutatják a helyes utat, valamint szerencse is, de ez utóbbi jön magától is, ha az első három feltétel adott.

A biokémikus úgy látja, világjelenség, hogy a fiatalok egyre kevésbé érdeklődnek a tudomány iránt. Ez ellen a kormányzatoknak aktív szerepet vállalva kell föllépniük, hiszen a tudomány és a technológia fejlődése nélkül nincs jövő – fűzte hozzá. A kormányok ösztöndíjjakkal, kutatási támogatásokkal tehetik vonzóvá a tudományos pályát, emellett fontos a sikeres példák bemutatása is, amelyekkel inspirálni lehet a fiatalokat – hangsúlyozta Aaron Ciechanover.

A tudós előadásában a fehérjebomlás folyamatáról beszélt. Mint mondta, ezzel a területtel mentorával, a magyar gyökerekkel rendelkező Avram Hershkóval együtt kezdett foglalkozni. Felfedezték, hogy az ubiquitin nevű molekula az, amely megjelöli azokat a fehérjéket, melyek "ideje lejárt". Kiderült, hogy a vegyület emellett számos más, a sejten belül zajló fontos folyamatban is szerepet játszik – tette hozzá.

hirado.hu - MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Nem érték el az elképzelt kihasználtságot a kerékpársávok
    Bár Budapest főpolgármestere gyakorló biciklistának tartja magát, gyanítottuk, hogy a Nagykörúton felfestett kerékpársávok nem igazán alkalmasak a nyugodt, biztonságos, egészséges tekerésre. Biztos, ami biztos, megnéztük, hányan használják ezeket. Nem sokan.
  • Csanád vezér érkezése
    Szülőmegyém mostantól kiegészülve a Dél-Alföld egyik régi magyar varázstájékával: Csongrád-Csanád megye.
  • Trianon 100 - Vérző Magyarország 8. rész
    A budapesti Nemzeti Színház Buda vagy Pest erejéből sohasem jöhetett volna létre. Déryné, aki koronatanú ebben a kérdésben, igazat mond, amikor azt állítja, hogy a magyar színjátszást Kolozsvár teremtette meg és Kassa nevelte föl, - a magyar színi kultúrának ez a két Nándorfehérvára - írja nagyszerű tanulmányában Hevesi Sándor dramaturg, rendező és színigazgató, a magyar színház egykori megújítója. Ez alkalommal a színháztörténetet idézzük, mert ez is összefügg Trianonnal.
MTI Hírfelhasználó