Az európai baloldal támadásba lendült
A pénzügyi körök segítségével megbuktatott Silvio Berlusconi után Martin Schulzék most Orbán Viktort vették célba - írja az MNO.
Utoljára frissítve: 2014. május 26. 17:04
2014. május 26. 13:34

Ráadásul a Berlusconi-féle Forza Italia és a Fidesz–KDNP vasárnap megszerzett néppárti EP-mandátumai nélkül a szociáldemokratáké lenne a legnagyobb frakció, ami bizony csípi az európai baloldal szemét.

Szinte még föl sem kelt a nap az európai baloldal EP-választási veresége után, Martin Schulz, az európai szociáldemokraták bizottsági elnökjelöltje máris követeli, hogy az Európai Néppárt alaposan fontolja meg Silvio Berlusconi és Orbán Viktor pártjának részvételét a néppárti frakcióban. Schulz vasárnap éjjel ezt arra reagálva nyomatékosította, hogy a néppárti frakció marad a legerősebb a következő öt évben is az Európai Parlamentben.

Német SPD: a Fidesznek és a Hajrá Olaszországnak nincs helye az Európai Néppártban

A német szociáldemokraták nem működnek együtt szélsőséges erőkkel az Európai Parlamentben (EP), és ezt elvárják a német konzervatívoktól is - mondta hétfőn Berlinben Sigmar Gabriel alkancellár, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke, aki szerint a konzervatívoknak világossá kell tenniük, hogy az Európai Néppártban nincs helye Európa-ellenes és jobboldali populista pártoknak, mint a Fidesz és a Hajrá Olaszország.

A konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel nagykoalícióban kormányzó SPD elnöke hangsúlyozta: a szociáldemokraták nem hajlandók együttműködni szélsőségesekkel, "csak azért, hogy többséget szerezzenek" az EP-ben.

Ugyanakkor azt sem lehet megengedni, hogy "végül olyan pártok döntsenek Európa jövőjéről, mint a Silvio Berlusconi-féle Hajrá Olaszország, vagy az Orbán Viktor-féle Fidesz" - tette hozzá a német alkancellár.

Hangsúlyozta, hogy "a politikai akarat- és többségképzés nem függhet populistáktól és szélsőségesektől, és ez a CDU/CSU felelőssége is".

Sigmar Gabriel jelezte, a szociáldemokraták nem tekintik adottságnak, hogy az Európai Néppárté a legnagyobb frakció az EP-ben, és ezért a néppárti jelölt kerül az Európai Bizottság élére.

"Várjuk ki a végét", hiszen egyelőre nem tudni, hogy melyik lesz a legnagyobb frakció - jegyezte meg az SPD elnöke, hozzátéve, hogy minden esetben csak a szociáldemokratákkal egyetértésben lehet elnököt választani a brüsszeli bizottság élére, és ők akkor is tárgyalásokat kezdeményeznének a konzervatívokkal, ha változnának az erőviszonyok.

Kifejtette: azt javasolja majd az európai szocialista pártcsalád vezetőinek, hogy csúcsjelöltjük, Martin Schulz kezdjen tárgyalásokat az EP-ben a következő években követendő politika tartalmi elemeiről, és az uniós tisztújítás "személyi csomagjáról".

Arra a kérdésre, hogy egy esetleges EP-beli koalíciónak feltétele lehet-e az, hogy a Fideszt és a Hajrá Olaszországot zárják ki az Európai Néppártból, elmondta, hogy helyesnek tartaná, ha az Európai Néppárt megtenné ezt a lépést, de nem tudja befolyásolni a konzervatív pártcsalád tevékenységét. 

A hétfő délelőtt az Európai Parlament honlapján közölt adatok szerint 214:189 arányú, tehát 25 mandátumos néppárti fölény lesz az Európai Parlamentben a szociáldemokratákkal szemben a most induló ciklusban, így a 12 mandátumhoz jutott Fidesz–KDNP és Berlusconi 13 képviselői helyet szerző Forza Italiája együtt éppen a mérleg nyelve. Schulz számára ennek azért van különös jelentősége, mert az EB-elnöki versenyben az a frakció lesz jelölő pozícióban, amelynek a legtöbb tagja van az EP-ben. Az is ismert, hogy ekkorára semelyik EU-tagállamban nem nyílt az olló a jobb- és a baloldal között, mint Magyarországon, amit szintén nem néznek jó szemmel Martin Schulzék.

A most Schulztól érkező „berlusconizás” és „orbánozás” korántsem előzmény nélküli. A Fideszt már a 2010-es kétharmados választási siker idején kinézte magának Schulz, a következő évben pedig bizonyos német és francia körök jelentős gazdasági háttértámogatással elérték Silvio Berlusconi megbuktatását Olaszországban – mint erre a volt amerikai pénzügyminiszter, Timothy Geithner nemrég megjelent könyvében (Stress Test: Reflections on Financial Crises) is utal.

Pénzügyi körök buktatták meg Berlusconit

Geithner szerint az uniós vezetők kezdeményezését Berlusconi eltávolítására Barack Obama amerikai elnök elutasította. Az EU egyes képviselői azt szerették volna, ha Washington nem támogatja a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) abban, hogy segítséget nyújtson Olaszországnak mindaddig, amíg le nem váltják Berlusconit. Peter Spiegel, a Financial Times brüsszeli rovatvezetője múlt hétfőn arról írt, hogy a 2011. november 3-án kezdődő G20-találkozón Angela Merkel német kancellár kikötötte, a válsággal küzdő Olaszország részére semmilyen támogatáshoz nem járul hozzá, amíg az akkori olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi a helyén van. A Wall Street Journal úgy értesült, Berlusconi bukásához – részben Merkel nyomására – Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök is hozzájárult az ellenzék pártjaival együtt. A The Telegraph internetes változatában megjelent cikk szerzője Geithner beszámolója alapján egyenesen „alkotmányos botrányról” és „monetáris diktatúráról” írt. Az Európai Központi Bank egykori olasz igazgatósági tagja, Lorenzo Bini-Smaghi tavaly megjelent könyvében már tett arra utaló megjegyzéseket, hogy Berlusconi megbuktatásáról azután született döntés, hogy a lírához való visszatéréssel fenyegette meg az eurózóna jövőjéért aggódó uniós vezetőket. Berlusconi a mostani hírekre reagálva ismét puccsnak nevezte az eltávolítását, s pártjával együtt azonnali vizsgálatot követelt az olasz államfőtől és az Európai Uniótól az ügyben.

Orbán ellen is támadásra készülnek?

Orbán Viktor ellen hasonló támadást készíthettek elő az unió központjában, amelyet – erre annak idején maga a magyar kormányfő is célzott – a békemenet hiúsított meg 2012 januárjában. Mindennek az európai parlamenti választás közepette azért volt különös jelentősége, mert a magyarországi balliberális ellenzék nem titkolt törekvése a hazánk feletti szorosabb uniós ellenőrzés elérése. Sőt, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció egyenesen az európai egyesült államok létrehozása mellett kampányolt, amely nyilvánvalóan jelentősen korlátozná a tagállamok szuverenitását.

A balliberálisok korábban amellett is kardoskodtak, hogy Magyarország továbbra is vegye igénybe az IMF segítségét az ország finanszírozásához. Ehelyett azonban az Orbán-kormány idő előtt visszafizette az előző balliberális kormány által felvett gigantikus IMF-hitelt. Ismert az is, a valutaalap az ilyen támogatást szigorú feltételekhez köti, vagyis a segítségnyújtás idején beleszól az adott ország költségvetési és gazdaságpolitikájába.

MNO nyomán, MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó