KSH: márciusban 6,4 százalékkal nőttek a keresetek
Márciusban a bruttó átlagkeresetek 2,8, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentéséből. A családi adókedvezmény nélkül számított nettó keresetek a bruttóval azonos mértékben emelkedtek, mivel a kereseteket terhelő adó- és járulékterhelés szabályai nem változtak.
2014. május 22. 09:59

A közfoglalkoztatottak nélkül számolt 6,4 százalékos keresetnövekedés érvényes volt az első negyedévre is a múlt év azonos időszakával összevetve.
Miután a márciusi éves infláció csak 0,1, az első negyedévi pedig 0,0  százalékos volt, a reálkeresetek is a nettó bérekkel azonos mértékben nőttek, amit a családi adókedvezmények hatása tovább erősített. A KSH szerint a családi kedvezmények idei változása további 0,8 százalékpontos emelkedést okozott a nettó keresetek előző évi átlagához képest.

A vállalkozásoknál alkalmazottak bruttó és nettó keresete - a közfoglalkoztatottakat nem számítva - 5,5 százalékkal, a költségvetési szférában dolgozóké 8,9 százalékkal nőtt márciusban, illetve 5,5 és 9,0 százalékkal az első negyedévben.

Márciusban a vállalkozásoknál foglalkoztatottak havi bruttó keresete 259 ezer forint volt, amiből a prémium jutalom és egyéb egyszeri juttatás nélkül számolt rész 233 ezer forintot tett ki, 4,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, a 26 ezer forint nem rendszeres kifizetések pedig 19,6 százalékkal nőttek.

Az iparban, 4,0, az építőiparban 3,2, a mezőgazdaság, erdészet, halászat terén 7,0 százalékkal nőttek a bruttó keresetek egy év alatt és 254, 178, illetve 168 ezer forintot tettek ki. A pénzügyi-biztosítási szektorban, ahol hagyományosan legmagasabbak a bérek, márciusban 536 ezer forint volt az átlagkereset, 10,0 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt.

A költségvetési szférában a 8,9 százalékos növekedés 232 ezer forintos átlagkeresetet jelentett.
A oktatásban 19,6 százalékkal magasabb béreket fizettek ki, mint tavaly márciusban és ez átlagosan 238 ezer forint volt. A KSH szerint az egészségügyben 135 ezer forint volt a márciusi átlagkereset, 10,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.

2014 első negyedévének végén a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 230 ezer fő - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan 10 400 forintot, a nonprofit szervezeteknél 9900 forintot kaptak ezen a címen.

A közfoglalkoztatottak létszáma 209 ezer fő volt márciusban, 127 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt és átlagosan 77 ezer forint volt a teljes munkaidőre járó bruttó kereset.

MTI nyomán
  • A kormány az ország biztonságát és a gazdaságot is megvédi
    Az elhúzódó háborús helyzetben az új magyar kormány két legfontosabb feladatának az ország biztonságának és gazdaságának megvédését nevezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón. Gulyás Gergely bejelentette, hogy péntektől csak magyar rendszámú autók tankolhatnak rezsicsökkentett árú üzemanyagot, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a kormány által nyolc területen bevezetendő extraprofit-különadó részleteiről számolt be.
  • A Kádár-rendszer feltárása nélkül nem érthetjük a jelent
    Száztíz évvel ezelőtt született Kádár János, aki hazánk XX. századi történelmének egyik legmeghatározóbb figurája lett.
  • A digitalizált világ diktatúrába torkollhat
    „Ha a mesterséges intelligenciának átadjuk a döntést, akkor valóban jöhet egy fordulat, amikor valóban már egzisztenciális fenyegetést fog jelenteni az emberi létezésre” – mondja Miklos Lukacs de Pereny.
MTI Hírfelhasználó