Nem lehet bohózatot csinálni egy esküből
Lomnici Zoltán szerint fejlett jogállamokban nem szokás toldozott-foltozott, kiegészített vagy megváltoztatott esküszöveget elmondani.
2014. május 8. 11:40

Az alkotmányjogász szerint fejlett jogállamokban nem szokás toldozott-foltozott, kiegészített vagy megváltoztatott esküszöveget elmondani. Lomnici Zoltán hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése értelmében az eskü hibátlan elmondása nélkül egy képviselő nem vehet részt az Országgyűlés munkájában.

A képviselői eskü egy törvényi feltétel ahhoz, hogy a képviselői státusz létrejöjjön - mondta el a parlament alakuló ülésén történtek kapcsán a Ma reggelben Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász szerint az eskü egy megkerülhetetlen intézmény nem csak a képviselőknél, hanem például a bíróknál, az ügyészeknél és az orvosoknál is.

Maga az eskü két részből áll, egyrészt az eskü szövegének elmondásából, másrészt az esküokmány aláírásából. Utóbbi egy írásbeli megerősítés, amely igazolja azt a jogi tényt, hogy valaki esküt tett. Ha a kettő kapcsolatát, viszonyát nézzük, akkor a szóbeli eskütétel a fontosabb, az esküokmány már csak egy megerősítés - tette hozzá a szakember.

Lomnici Zoltán ennél is fontosabbnak nevezte, hogy az Alkotmánybírság egy 2009-es határozatában egyértelműen kimondta: hibátlan eskü megtétele nélkül nem jön létre a közjogi státusz. Ha ezen a gondolati síkon megyünk tovább, akkor kijelenthetjük, hogy aki nem tett hibátlan esküt, az - az alakulóülés kivételével - nem vehet részt az Országgyűlés munkájában, juttatásokra, költségtérítésre és kedvezményekre nem jogosult.

Ha az Ab gyakorlatát vesszük, és például azt, hogy a bíráknál, ha valaki nem teszi le az esküt, annak a felmentését kezdeményezik, akkor kijelenthető, csakis a hibátlan, a 2008 évi vonatkozó törvényben szabályozott eskü hibátlan elmondása eredményezi a képviselői hivatal megszerzését – mondta. Az alkotmányjogász szerint, ha ez nem történik meg, akkor lehet például egy olyan közjogi javaslattal élni, miszerint meg kell ismételni az esküt.

Lomnici Zoltán nem tartja kizártnak, hogy lesz egy ilyen lépés az Országgyűlés vezetésének részéről. Ugyanakkor érdemes megfontolni azt a körülményt, hogy EP-választások lesznek, és ez egyfajta provokációként is felfogható a parlament vezető tisztségviselőivel szemben. Ha esetleg szankciós jelleggel lépnek fel, mártírt, hőst csinálnak az érintettekből - tette hozzá.

Az alkotmányjogász szerint azonban azt is figyelembe kell venni, hogy nem lehet bohózatot csinálni az ilyen közjogi aktusból. "Ez egy törvényi feltétel, nem egy fogadalom, nem egy cserkészbecsületszóra tett vállalás, hanem egy olyan törvényi feltétel, amely nélkül a közjogi státusz nem jön létre" - fogalmazott Lomnici Zoltán.

Barack Obama esetére - amikor beiktatásán az amerikai elnök hibát vétett a szövegben, és emiatt meg kellett ismételnie az esküt - utalva a szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy az csupán egy nyelvbotlás volt, az Egyesült Államok elnökének eszébe sem jutott, hogy egy toldozott-foltozott, kiegészített vagy megváltoztatott esküszöveget mondjon. Ez fejlett jogállamokban nem szokás - mondta Lomnici Zoltán.

hirado.hu - M1 - Ma reggel
  • Álcivil szervezetek önkénye rombolja a jogállamot
    „Nem lehet a jogállamot jogellenes eszközökkel védeni, nem lehet az értékeket az értékek megsértésével védeni" - fogalmazott Varga Judit miniszter.
  • Európa sokszínűségének alapja a nemzeti identitás
    Kövér László: „Mi, magyarok, és az európai emberek elsöprő többsége nem posztkeresztény és posztnemzeti birodalmi jövőt akar magának és utódainak, hanem hagyományaikra és kultúrájukra támaszkodó nemzetek szuverén államainak együttműködése révén megerősödő Európában szeretne élni."
  • Brüsszel hidegháborút folytat Lengyelország ellen
    Deutsch Tamás „a hidegháború indítása újabb lépés abban a támadássorozatban, amely a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni, hamis információk és mondvacsinált indokok alapján megindított, 7-es cikk szerinti eljárással kezdődött."
MTI Hírfelhasználó