Biszku nem vallott
A háborús bűntettel vádolt Biszku Béla nem tett vallomást.
2014. március 18. 14:07

Nem tett vallomást Biszku Béla, az 1956-os forradalmat követő megtorlásokkal kapcsolatban háborús bűntettel vádolt 92 éves egykori pártvezető a Fővárosi Törvényszéken kedden megkezdődött büntetőperben. A tárgyalást nagy sajtóérdeklődés kíséri, a rendőrség jelentős erőkkel biztosítja a Fő utcai bírósági épületet kívül és belül. Az idős vádlottat két nő támogatta.

A tárgyaláson a hallgatóság soraiban ott volt több jobbikos országgyűlési képviselő, Gaudi-Nagy Tamás, Novák Előd és Szilágyi György.

Egy-két mondatos vallomások

Biszku védője a tárgyalás elején kifogásolta, hogy egy polgári személy ügyében hadbíró jár el, továbbá hogy kampányidőszakra időzítették az első tárgyalását egy olyan ügynek, amely a parlamentben is szóba került, így kampányeseménnyé válhat.

A vádirat ismertetése után felolvasták Biszku Béla korábbi nyomozati vallomásait, amelyek mindössze egy-két mondatosak, és lényegében arról szólnak, hogy nem követett el bűncselekményt. A büntetőper iratismertetéssel folytatódik.

Biszku-ügy

Ismert, a Budapesti Nyomozó Ügyészség 2013. októberében emelt vádat Biszku Béla ellen háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint az 1956-os forradalom, majd szabadságharc leverését követően Biszku Béla az 1956. november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi, irányító és döntéshozó testülete, az Ideiglenes Intéző Bizottság tagja volt, amely létrehozta az úgynevezett karhatalmat. Az Ideiglenes Intéző Bizottság közvetlenül irányította a karhatalom vezető testületét, a Katonai Tanácsot, részére feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki, melyet a karhatalmi erők végrehajtottak.

A fegyveres alakulatok polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett szándékos emberöléseket követtek el az ország területén – tartalmazza a vádirat, megemlítve, hogy 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál lezajlott „vörös zászlós” tüntetésen hárman, majd 1956. december 8-án Salgótarjánban 46-an – köztük nők és gyerekek – vesztették életüket.

Az egykori belügyminiszter a rendszerváltást követően akkor került újra reflektorfénybe, amikor négy éve Skrabski Fruzsina és Novák Tamás filmet készített Biszkuval, szembesítve őt például azzal a dokumentummal, amelyben „kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”. Az egykori belügyér először letiltatta a film bemutatóját arra hivatkozva, hogy az olyan felvételeket tartalmazott, amelyeken nem közszereplőként szerepel.

MNO - MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó