Nemzetközi kontaktcsoport alakul
Az ukrajnai válság megoldását segítő nemzetközi összekötő csoportot igyekszik összehívni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet.
2014. március 3. 15:28

Az ukrajnai válság megoldását segítő nemzetközi összekötő csoportot igyekszik összehívni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) - jelentette be a soros elnök Svájc államfője és külügyminisztere, Didier Burkhalter.

Az ukrán helyzetről - az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülését megnyitva - Genfben beszélő Burkhalter megerősítette: az EBESZ most kezdődött bécsi tanácskozásán arról is szó van, hogy a szervezet megfigyelőket küld Ukrajnába, elsősorban azzal a feladattal, hogy az emberi és kisebbségi jogok betartására ügyeljenek.

Az elnök arra szólította fel a kijevi ideiglenes kormányzatot, hogy megfigyelő misszió küldését kérve maga is folyamodjék hivatalosan az EBESZ-hez tartozó Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalához.

Burkhalter arra kérte a nemzetközi közösség tagjait és minden érintettet, hogy igyekezzenek hozzájárulni a feszültség enyhítéséhez. "Egy stabil, demokratikus, egységes Ukrajna mindenkinek érdeke" - hangoztatta a miniszter.

Az Emberi Jogi Tanács ülésszakán hivatalosan nem téma az ukrajnai válság. Az ülés helyszínén azonban lehetőség nyílik két- vagy többoldalú egyeztetésekre a résztvevők között, különös tekintettel arra, hogy a nyitó ülésen magas rangú politikusok is jelen vannak.

Burkhalter bejelentése után röviddel Ihor Prokopcsuk ukrán EBESZ-nagykövet a szervezet állandó tanácsának rendkívüli ülésén Bécsben arra kérte a tagállamokat, tegyenek meg mindent azért, hogy véget vessenek az Oroszország által elkövetett jogsértéseknek és stabilizálják az ukrajnai helyzetet. Felszólalásában Ukrajna szuverenitása elleni agressziónak nevezte Oroszország fellépését, amely súlyosan veszélyezteti a régió és egész Európa biztonságát. Azt követelte Oroszországtól, hogy hívja vissza katonáit, tartsa tiszteletben az ukrán intézmények irányítási jogát és vonja vissza a moszkvai parlament határozatát a hadsereg ukrajnai bevetéséről.

Megfigyelők nemzetközi csoportjának küldését kérte vasárnap éjjel a NATO is Ukrajnába, hogy előmozdítsák a válság békés megoldását. Az amerikai EBESZ-nagykövet Bécsben azt tette hozzá, hogy a megfigyelő missziónak késlekedés nélkül, haladéktalanul meg kell kezdenie munkáját.

Összeülnek a budapesti memorandum aláírói

Konzultációt tartanak szerdán Párizsban az Ukrajna függetlenségét és szuverenitását garantáló 1994-es budapesti memorandum aláírói - közölte hétfőn az ukrán fővárosban, Kijevben William Hague brit külügyminiszter. Szavait az Ukrainszkaja Pravda ukrán napilap idézte internetes oldalán. Hague elmondta, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország külügyminiszteri szinten folytat majd egyeztetést a húsz éve született dokumentum alapján.

A politikus emlékeztette Oroszországot, aláíróként akkor arra vállalt kötelezettséget, hogy szavatolja Ukrajna területi integritását. Ígéretet tett egyben arra is, hogy nem alkalmaz ellene fegyveres erőt.

A brit külügyminiszter hétfőn Kijevben Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfővel tárgyalt.

A magyar fővárosban Washington, London és Moszkva képviselői által 1994. december 5-én aláírt memorandum egy szélesebb körű nemzetközi megállapodás része volt, amelynek keretében Ukrajna lemondott nukleáris fegyvereiről. A dokumentum értelmében az aláíró felek vállalták, hogy tiszteletben tarják Ukrajna függetlenségét és szuverenitását annak meglévő határai között. A három aláíró ország megfogadta, hogy tartózkodik az erő alkalmazásától Ukrajna területi épségével és politikai szuverenitásával szemben, valamint az azzal való fenyegetéstől és a gazdasági nyomásgyakorlástól is.

Az aláíró országok - megkötésekkel - kötelezték magukat, hogy nem vetnek be nukleáris fegyvert ilyen eszközzel nem rendelkező ország ellen és az ENSZ Biztonsági Tanácsában haladéktalanul segítségnyújtást kezdeményeznek, amennyiben Ukrajna olyan agresszió áldozatává válik vagy olyan agressziós fenyegetés célpontja lesz, amelyben nukleáris fegyvereket alkalmaznak. A memorandum értelmében a felek konzultálni fognak, hogyha olyan helyzet jön létre, amely kérdést vet fel a kötelezettségekkel kapcsolatban.

Ban Ki Mun: Párbeszéd útján kell enyhíteni a feszültséget

Az ENSZ főtitkára Ukrajna függetlenségének tiszteletben tartására szólított fel hétfőn, és figyelmeztette Oroszországot, hogy tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely tovább mélyítheti a válságot.

Ban Ki Mun genfi sajtótájékoztatóján, röviddel Szergej Lavrovval tartandó megbeszélése előtt elmondta: arra fogja kérni az orosz külügyminisztert, hogy a konfliktus kiterjesztése helyett próbáljanak párbeszédet kezdeni a kijevi hatóságokkal.

A főtitkár hozzátette, hogy helyettese, Jan Eliasson, aki nemrég érkezett meg Kijevbe, ugyanezt az üzenetet fogja továbbítani az ukrán hatóságoknak. "Felettébb fontos, hogy helyreállítsuk a nyugalmat, és párbeszéd útján enyhítsük a feszültséget" - hangsúlyozta Ban Ki Mun.

A főtitkár üdvözölte azt az elképzelést, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hívjon össze nemzetközi összekötő csoportot az ukrajnai válság megoldására.

Japán is aggódik

Aggodalmát fejezte ki Japán is a krími válság miatt, egyúttal a helyzet békés megoldását sürgette az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Az orosz szövetségi tanács március elsején hozott döntése, amellyel felhatalmazást adott az orosz fegyveres erők használatára Ukrajna területén, fokozza a régióban a feszültséget, és veszélyeztetheti a nemzetközi közösség békéjét és stabilitását - áll a japán külügyi közleményben.

Tokió reményének adott hangot, hogy az ukrajnai helyzet békés úton rendeződik. Japán józan és felelősségteljes lépésekre, Ukrajna szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartására, valamint a nemzetközi jogszabályok, köztük az Ukrajna területén működő orosz fekete-tengeri flotta jelenlétét szabályozó megállapodás betartására szólította fel az érintett feleket.

Európai lapvisszhang

Oroszország krími beavatkozásáról és annak lehetséges következményeiről közölt kommentárokat hétfőn több európai napilap. A svéd Dagens Nyheter című újság valószínűtlennek tart egy átfogó orosz inváziót Ukrajna ellen. A kis Grúzia elleni háború nem volt egyértelmű siker, inkább katonai hiányosságokat hozott felszínre. Az ukrán haderőnek megvannak a maga problémái, de mindenképpen nagyobb és ütőképesebb erőről van szó, mint Grúziában.

Az orosz propaganda előszeretettel gyárt jogalapokat Moszkva tetteinek magyarázatára, de ezúttal nem tudják elkendőzni, hogy amit most Vlagyimir Putyin elnök csinál, az agresszió - szögezi le a pozsonyi Pravda. Még ha a Krímben százszor érettebb is lenne a helyzet egy népszavazásra az Ukrajnától való elszakadásról, az katonai akcióra akkor sem jogosítana fel. Éppen ellenkezőleg, egy esetleges Ukrajna elleni invázió már eleve törvénytelenné tenne bármiféle referendumot.

A párizsi Le Figaro szerint a jelenlegi ukrajnai helyzetnek számos korábbi precedense van az 1979-es afganisztáni háborútól a 2008-as grúziai válságig. Csak sejteni lehet, hogy "az orosz béke" nem ér majd véget a Krím félszigeten, hanem kiterjedhet az ország területének harmadára is. Elképzelhető, hogy a Nyugat addig is tétlen marad, és ezt Putyin is tudja. De tudják ezt az ukránok is, akik háborúra készülnek. Ők a homokszem az olajozottan működő nagyhatalmi gépezetben. Ha ukrán katonák kiprovokálnak egy moszkvai válaszlépést, akkor felmerül a kérdés: meg lehet-e akadályozni egy újabb hidegháborút az Egyesült Államok, Európa és Oroszország között.

A Krími félsziget annektálásával és az Ukrajna más részeit fenyegető támadásokkal Oroszország lábbal tiporja az ENSZ alapokmányát - írja a holland De Telegraaf című napilap. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár joggal nevezte agresszornak az orosz elnököt. A kérdés csak az, hogy a Nyugat mennyiben képes szembeszállni az orosz fenyegetéssel. Putyin rá se hederített Barack Obama figyelmeztetésére, amely szerint Moszkvának súlyos árat kellene fizetnie Ukrajna megtámadásáért. Ez fájdalmas vereség az amerikai elnöknek, akinek már így is meggyengült a tekintélye a nemzetközi színtéren, miután a szíriai válság során szavait nem követték tettek. Az amszterdami napilap rámutat: a történelemből tudjuk, hogy egy agresszor előtt nem szabad meghajolni. A NATO-központban az összes vészcsengőnek szólnia kellene, és a szervezetnek hathatós választ kell adnia az orosz háborús gépezet beindítására.

A Neue Zürcher Zeitung kiemeli, hogy Ukrajna a válság legnagyobb vesztese, mivel belátható időn belül nem lesz országos szinten elfogadott kormánya. Ha újra oroszbarát erők kerülnek hatalomra, az ország nyugati fele fog lázongani, ellenkező esetben pedig az oroszpárti országrészek fognak elfordulni Kijevtől. A svájci lap szerint nem várható hivatalos határmódosítás, valószínűbb, hogy - a 90-es évek posztszovjet szecessziós háborúinak mintájára - nemzetközi jogilag el nem ismert államalakulatok - mint például Abházia vagy a Dnyeszteren túli szakadár terület - jöhetnek majd létre Ukrajna területén, ennek a megoldásnak minden hátrányával együtt.

MTI nyomán
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
MTI Hírfelhasználó