Az adósságcsapdából úgy szabadult ki a gazdaság, hogy ehhez a családi ezüstöt nem használta fel a kormány, azaz nem adott el állami vagyont, hanem – miközben megállította az eladósodás drámai növekedését –, a közvagyont is gyarapította, mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Varga Mihály a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában kiemelte: a kormány két célt tűzött maga elé, az egyik az adósságcsökkentés, a másik pedig a foglalkoztatás bővülése. Az adósságcsapdából úgy szabadult ki a magyar gazdaság, hogy ehhez a családi ezüstöt nem használta fel a kormány, azaz nem adott el állami vagyont, hanem miközben megállította az eladósodás drámai növekedését, a közvagyont is gyarapítani tudta, fogalmazott Varga Mihály. Példaként említette, hogy a MOL 25 százalékkal visszakerült állami tulajdonba, a győri Rábának egy részét visszavásárolta az állam, lehetővé vált, hogy bizonyos közműcégek esetében is állami, közösségi tulajdon valósuljon meg. "Ez egy nagyon nagy különbség a 2010-ig tartó korszakkal szemben, amikor úgy nőtt az államadósság, hogy közben még az állami vagyon is eltűnt" - fogalmazott a miniszter.

A 2010-es adathoz képest 107 ezerrel több a munkahely, s ebből 37 ezer piaci alapú, mondta Varga Mihály egy vidéki fórumon. A kormány célja, hogy aki munkát keres és dolgozni szeretne, az tudjon dolgozni, és az értékteremtő munkáért kapott jövedelemből tartsa el a családját. A kormány azt a lehetőséget biztosította az elmúlt években, hogy a közfoglalkoztatáson keresztül mindenkinek munkát és jövedelmet biztosítson, aki pedig ezt nem vállalja, annak a közmunkához képest egy szerényebb segélyt tud biztosítani az állam, hangsúlyozta a tárcavezető.

Pakssal kapcsolatban a nemzetgazdasági miniszter azt mondta: a kormány felelős döntést hozott akkor, amikor a 2009-ben elfogadott energiastratégia alapján a paksi atomerőműblokkok bővítése mellett döntött. Ez megteremti annak a lehetőségét, hogy a következő évtizedekben olcsó és versenyképes energia álljon rendelkezésre, emellett hozzájárul az ország energiafüggetlenségének megerősödéséhez is..

A hazai bankszféra tavalyi több mint 62 milliárd forintos luxusprofitot ért el. Varga Mihály úgy véli, a baloldali politikusok önkritikát gyakorolhatnak, hiszen éveken át azt hangoztatták: a bankadó miatt összeomlik a bankszféra. A tárcavezető abban bízik, a pénzintézetek nyeresége elősegíti az élénkebb hitelezési gyakorlatot. Ma a magyar gazdaság egyik problémája ugyanis éppen az - magyarázta -, hogy az elmúlt években szűkültek a hitelezési források, ezért kellett belépnie a jegybanknak, a fejlesztési banknak és az Eximbanknak, de hosszú távon sokkal egészségesebb lenne, ha a kereskedelmi bankok töltenék be ezt a funkciót, ha ugyanis a forrásgyűjtés oldalán aktívak, a hitelezés területén is annak kell lenniük, hangsúlyozta Varga Mihály.

A nemzetgazdasági miniszter jelezte továbbá, tartósnak látja a családok vásárlóerejének növekedését, amit a családi adókedvezmény bővülésével, a nettó bérek emelkedésével és a rezsicsökkentéssel indokolt.
A rezsicsökkentés egyik apró, de fontos lépésének nevezte azt az intézkedést, mely szerint a mérőórák cseréjét teljes egészében a szolgáltatóknak kell állniuk. Ahogy mondta: irritáló volt az emberek számára, hogy miközben semmi közük a mérőórákhoz, azok cseréjét időről időre rájuk hárították a cégek.
A devizahitelesekkel kapcsolatban a politikus emlékeztetett: ez a kormány volt az első, amely a végtörlesztés, az árfolyamgát lehetőségével lépéseket tett a devizahitelesek megsegítése érdekében.

Arra a kérdésre, hogy milyen intézkedéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy még több munkahely legyen, és minél több magyar fiatalt hazacsábítsanak, Varga Mihály úgy válaszolt: a választások után lehet azon gondolkodni, hogy hogyan lehet továbbmenni a gazdaságpolitikában. A tárcavezető biztos abban, hogy az elmúlt évek eredményeire lehet építeni. Hozzátette: Brüsszelben is úgy látják, Magyarország jobban teljesít, elismerik, hogy egyensúlyban van az államháztartás. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: Brüsszel szerint még a magyar kormány várakozásainál is nagyobb lehet a gazdasági növekedés.

Varga Mihály az ukrán válságra kitérve arról beszélt, hogy a magyar gazdaságnak ugyan fontos partnere az ukrán, de szerencsére "az ukrán kitettség nem olyan erős, hogy az megrengesse a magyar gazdaságot".