Elképesztő a "túlreagálás" a szoborra
Teljesen érthetetlen a német megszállás emlékművét övező ellenkezés, hiszen az minden áldozat fájdalmának állítana emléket.
2014. február 2. 22:28

Teljesen érthetetlen a német megszállás emlékművét övező ellenkezés, hiszen az minden áldozat fájdalmának állítana emléket - mondta Boross Péter volt miniszterelnök az ATV Szabad szemmel című vasárnapi műsorában.

Boross Péter kiemelte: elképesztő a "túlreagálás" a szoborra. A kormány nagyon helyesen az 1944-es tragikus évfordulót emlékezetessé akarta tenni. A magyar népet tragédia érte 1944-ben, az emlékmű ezt örökíti meg, minden áldozat fájdalmát, ezért is érthetetlen az ellenkezés - vélekedett. Közölte: természetellenes egy szobor ügyében ez az óriási felháborodás. Úgy látja, nincs értelme "a zsigeri gyűlölködésből fakadó felháborodásnak", mert az primitívvé teszi a vitákat.

A holokauszt-emlékévet politikai okokból akarják lejáratni - mondta Boross Péter. Hozzátette: alig van olyan program az emlékévben, amelybe ne kötöttek volna bele, és nem lehet véletlen, hogy ez pár héttel a választás előtt történik. Hangsúlyozta: azt, hogy a német megszállás előtt "családokat vagonban nem vittek el Magyarországról, azt azért tényként el kéne ismerni". Nem ugyanaz volt a bánásmód a zsidókkal szemben a német megszállás előtt, mint utána, "bármennyi méltánytalan, borzalmas, elítélendő dolog is történt" - mondta. Úgy vélte, akkora a különbség, hogy aki ezt egy folyamatnak tekinti, az "elhazudja a magyar történelmet".

Arról, hogy Szakály Sándor, a Veritas Történelemkutató Intézet vezetője a Kamenyec-Podolszkba történt deportálást idegenrendészeti eljárásnak nevezte, Boross Péter kijelentette: a történész nem mondta, hogy ez nem része a holokausztnak, és nem tagadja a holokausztot.

"Akkor valóban volt egy idegenrendészeti eljárás, aminek keretében áttettek a határon zömében zsidó személyiségeket, ami egy iszonyú, gyűlöletes tragédiába fulladt", és logikus, hogy ez része a holokausztnak - fogalmazott. Hozzátette: "de ha valaki csak az elejét mondja, az nem egyértelmű azzal, hogy tagadja a holokausztot is".

Az Antall-kormány kabinetjének miniszterelnöke szerint "galád dolog" azzal vádolni Szakály Sándort, hogy tagadja a holokausztot. Boross Péter azt mondta, nem tud arról, hogy a történésznek szélsőjobboldali kötődései lennének, ezt kizártnak is tartja. "Tisztességtelen vád", hogy Szakály Sándor ezen eszmékkel azonosulna - közölte.

Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke megjegyezte: ő javasolta Szakály Sándort a Veritas élére, és az ő történelmi szemlélete "sokkal egészségesebb, mint a különböző kurzusszemélyiségeké, akik vagy ide vagy oda elfogultan szemlélik a világot".

A volt miniszterelnök arra is kitért, hogy Rákosi Mátyás korától kezdve a magyar történelmet eltorzították, generációk nőttek fel téveszméken. A tárgyilagos vélemény mára teljesen értéktelenné vált, mert "mindenki húz valahova, a történészek is kétfelé húznak, ha nem háromfelé" - fogalmazott.

Szakály Sándor történész az MTI-nek korábban adott interjújában azt mondta, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki.

A történész néhány nappal később, az ATV Szabad szemmel című műsorában a nyilatkozatával kapcsolatban azt mondta: "akit ezzel megsértettem, én megkövetem". Nem sértegetni akartam, én egy olyan kifejezést használtam, ami az akkori időszakban egy szakkifejezés volt - tette hozzá Szakály Sándor.

Mint mondta, 1941-ben azokat az embereket Magyarországról "kitoloncolták", és "sajnálatos módon halál lett a sorsuk". "Ezért nyilván a magyar társadalom valamilyen szinten felelősséggel tartozik megkövetni ezeket az embereket" - fogalmazott.

Megjegyezte azt is, hogy amint a magyar hatóságok tudomására jutott, mi történik ott, akkor az emberek egy részét visszafogadták és a kitoloncolást felfüggesztették. A történész szerint szakmai kérdésről van szó, amely - mint mondta - "sajnos politikai konstellációba" került. "Nyilvánvalóan én tévedhettem ebben a dologban, semmilyen szándékosság nem volt benne" - tette hozzá.

hirado.hu - MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Az unió hamis üzenettel csalogatja a migránsokat
    Iparággá vált a migránsokat Európába juttató bűnözés. Az alvilágnak ezt a részét a brüsszeli bürokrácia is segíti, mert olyan üzeneteket küld a kibocsátó térségekbe, hogy támogatja a szervezett migrációt – derül ki Horváth József szavaiból.
  • Széchenyi európaisága a mának is mintát ad
    Széchenyi István Magyarország felemelkedését a korban rohamosan fejlődő Nyugat-Európához való felzárkózásban, és a kontinensnek a kapitalizmus útjára lépett felében kialakított gazdasági minták átvételében látta – mondta Latorcai Csaba államtitkár a Széchenyi Társaság idei dÍjkiosztó ünnepségén a Magyar Tudományos Akadémia épületében.
  • Gyárfásra koncentráltak a rendőrök elejétől fogva
    Kovács Lajos nyugalmazott rendőrezredes tanúkénti meghallgatásával folytatódott ma a Fővárosi Törvényszéken a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkoltatása miatt zajló per. Az ezredes éveken át vezette a nyomozást, egészen addig, amíg feljebbvalói parancsra meg kellett szüntetniük, miután egy sor bizonyítékot összegyűjtöttek.
MTI Hírfelhasználó