Meghalt Jancsó Miklós
A kétszeres Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész idén lett volna 93 éves.
2014. január 31. 10:58

Jancsó Miklós 1921. szeptember 27-én született Vácon. Előbb jogász lett, de jogi munkát nem végzett, 1946-ban beiratkozott a Filmművészeti Főiskolára. 1951-ben rendezőként szerzett diplomát. Diplomafilmet nem készített, nem volt rá pénz. 1958-ban 37 évesen készítette első nagyjátékfilmjét, A harangok Rómába mentek címűt.

Az igazi áttörést a Szegénylegények hozta meg, a filmre felfigyeltek a külföldi kritikusok. Állandó szerzőtársával, forgatókönyv írójával, Hernádi Gyulával számos, nemzetközi sikerű filmet hoztak létre, Az Így jöttem, a Csillagosok, katonák, majd a Csend és kiáltás is közös munkájuk, az utóbbi években azonban szétváltak útjaik. Színházi rendezőként csak 1970 mutatkozott be a Huszonötödik Színházban, a Fényes szelek című darabjával. Itt is maradandót alkotott. Ki ne emlékezne az olyan előadásokra, mint a Várszínházban játszott Hernádi-darab, a Hasfelmetszõ Jack, az alkalmi színpadokon bemutatott Mata Hari, a Drakula, a Csárdáskirálynõ és a Szép magyar tragédia vidéki elõadásai.

Jancsó Miklós a rendezések mellett aktív közéleti és társadalmi szerepet is vállalt, volt a Magyar Filmmûvészek Szövetsége elnöke, és kétszer az SZDSZ országgyûlési képviselõjelöltje is. 1988 óta címzetes egyetemi tanár volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1990 és 1992 között a Harvardon is tanított. Utolsó filmje a 2009-es Oda az igazság című volt.

Jancsó Miklós 90 évesen lapunknak azt mondta, hogy nem szereti magyarázni, csak csinálni a filmeket. Azt vallotta, hogy „aki nem tanul a történelemből, arra van ítélve, hogy újra megélje azt”. Szerinte a magyarok egyfolytában erre vannak ítélve. „Ma is ugyanazok a hatalmi játszmák folynak, mint a 15. században”. A világon lehet bosszankodni, mérgelődni, szomorkodni, de éppen a béke nem kedvez az alkotásnak.

„A béke egy mocsár, amiben az ember nyugodtan el tud lenni. Persze, én örülök, hogy béke van, az ember békére született, nem háborúra. De akkor lesz mondanivaló, ha majd konfrontálódni kényszerülnek az emberek valamivel.” Úgy gondolta, a magyar film igazán a vasfüggöny mögött élt, akkor mindenki érezte, hogy sok film, könyv, színházi darab valamiféle ellenállást jelent. „Volt valami közösségi élmény egy-egy ilyen megjelenésében. Ma már nincs ilyen.”

Munkásságát nemcsak idehaza ismerték el - egyebek mellett Kossuth-díjjal (1973, 2006), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal -, hanem a Cannes-i, a Velencei és a Montreáli Nemzetközi Filmfesztiválon is.

hir24.hu, gondola
  • Visszataszító volt Márki-Zay legújabb kijelentése
    A legvisszataszítóbb ebben, hogy ő a fogyatékos szót negatív értelemben használta. Úgy, minthogyha az, hogy valaki így éli az életét, pejoratív dolog lenne, az emberi értékeinek a csökkentségét jelentené – kommentálta a Magyar Nemzet kérdésére a baloldal miniszterelnök-jelöltjének tegnapi kijelentését a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke.
  • Ismét igazolódott, a baloldalon Gyurcsány Ferenc a főnök
    Az ellenzéki pártok próbálják csökkenteni a Márki-Zay Péter által okozott kárt azzal, hogy gyámság alá helyezik a kapitányt, ami azt is jelenti, hogy ismét bebizonyosodott, hogy Gyurcsány a főnök – értékelte az elmúlt hetet a Magyar Hírlapnak Kiszelly Zoltán politológus, aki kitért arra is, hogy miért lett kudarcos a baloldal nép­szavazási kezdeményezése, illetve a polgári kormánynak miért fontos a kultúra és a tudomány.
  • A többség szerint Orbán Viktor jobban képviseli az emberek érdekeit, mint Márki-Zay Péter
    Az országgyűlési választások – április harmadikára kitűzött – időpontjához közeledve egyre inkább felértékelődik a jobb- és baloldal által kínált jövőkép konfliktusának kérdése - mutat rá a Századvég legfrissebb elemzésében.
MTI Hírfelhasználó