Eltörölnék a Benes-dekrétumokat?
A cseh kormánynak kérni kell az EU-t, hogy szüntesse meg az ország mentességét a lisszaboni szerződés emberi jogi chartájának hatálya alól.
2014. január 30. 14:58

A cseh kormánynak mihamarabb kérni kellene az Európai Uniót, hogy szüntesse meg a Cseh Köztársaság mentességét a lisszaboni szerződéshez csatolt emberi jogi charta hatálya alól – jelentette ki szerdán Jirí Dienstbier, az új cseh kormány emberi jogi minisztere.

A mentesség megadása Václav Klaus akkori cseh államfő feltétele volt ahhoz, hogy aláírja a 2009-ben elfogadott lisszaboni szerződést, amely az EU új működési szabályait tartalmazza. Klaus szerint ugyanis csak az egykori Csehszlovákiában élő németek és magyarok jogfosztását kimondó Benes-dekrétumok hatályban tartásával lehet megakadályozni, hogy a második világháború után kitelepített szudétanémetek esetleg visszakövetelhessék az elkobzott vagyonukat.

Az elnöktől eltérően azonban a cseh jogászok többsége is úgy vélte, hogy ez a kockázat nem reális.

Fontos lépés lenne

„Bár a jogokat más alkotmányos dokumentumok és nemzetközi szerződések is védik, mégis úgy vélem: állampolgáraink megérdemlik, hogy emberi jogaikat ugyanolyan széles körűen védjék, mint más uniós országok polgáraiét" – jelentette ki Dienstbier a Bohuslav Sobotka vezette új cseh kormány első ülése utáni sajtóértekezleten Prágában.

Dienstbier, aki egyben a kormány törvényalkotási tanácsának az elnöke is, kijelentette: jelképes és fontos lépésről lenne szó, amely kifejezné, hogy Csehország is teljes mértékben csatlakozik a lisszaboni szerződéshez csatolt emberi jogi chartához.

A miniszter a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) tagja. A párt már a múltban is ellenezte és bírálta Klaus és az akkori cseh jobboldal követelését. A volt államfő csak azután volt hajlandó aláírni a lisszaboni szerződés ratifikációs okmányait, ha az EU teljesítette ezt a feltételét.

Szlovákia ügyében már vizsgálódnak

Az egykori Csehszlovákia másik tagállama, Szlovákia esetében ugyanakkor már vizsgálatot kezdeményezett az Unió; emellett a dekrétumok eltörlését, a közigazgatás átalakítását és a kettős állampolgárság engedélyezését követelte Szlovákiától az Emberi Jogok Közép-európai Bizottsága nevű, Belgiumban működő civil szervezet.

Eduard Benes csehszlovák államfő második világháború után kiadott dekrétumai alapján a csehszlovákiai németeket és magyarokat megfosztották állampolgárságuktól, és vagyonukat elkobozták. Mintegy hárommillió németet később kitelepítettek az országból, míg a szlovákiai magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A csehszlovák hatóságok ezért a „magyar kérdést” más eszközökkel, lakosságcserével, illetve a felvidéki magyarság úgynevezett reszlovakizációjával próbálták „megoldani”.

A csehek megtartanák

A cseh közvélemény mintegy fele úgy véli, hogy a Benes-dekrétumokat továbbra is érvényben kell tartani – derült ki abból a decemberi országos közvélemény-kutatásból, amelynek eredményét kedden hozták nyilvánosságra Prágában. A CVVM közvélemény-kutató központ felmérése szerint azt az álláspontot, miszerint a csehszlovákiai szudétanémetek és magyarok kitelepítését elősegítő rendeleteket el kellene törölni, a megkérdezettek csupán 14 százaléka vallotta.

MNO - MTI nyomán
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Itália is a konzervatív erőkre számít
    A jövendő olasz kormány összes pártjával régi és jó kapcsolatot ápol a magyar kormány, ezért nem lesz nehéz együttműködni olyan kérdésekben, mint az illegális bevándorlás elleni fellépés vagy a családpolitika - hangoztatta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az MTI-nek az Olasz Konzervatívok. Európa, identitás, szabadság című konferencián, amelyen felszólalt Rómában pénteken.
  • Gazdasági válság radikális szélsőségekkel
    Az emberek félnek a közelgő téltől. Úgy, ahogy békeidőben még soha. A legnagyobb problémájuk nem a magyar és lengyel jogállamiság állítólagos hiányossága. Ezzel csak az Európai Parlament balliberális képviselőinek mindenre elszánt elitegységei vannak elfoglalva. Irigyeljük a problémáikat – írja Horváth József.
  • Orbán: hazudtak Brüsszelben az európai embereknek
    Hazudtak Brüsszelben az európai embereknek, amikor azt mondták, hogy a szankciókat nem terjesztik ki az energiára és azok az ukrajnai háború gyors lezárását eredményezik majd - mondta a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
MTI Hírfelhasználó